Események Makedón Birodalom A birodalom ázsiai részét uraló Antigonoszhoz a makedóniai Kasszandrosz, a trákiai Lüszimakhosz, az egyiptomi Ptolemaiosz és a babiloni Szeleukosz követséget küld, követelve jelentős területek átadását. Antigonosz ezt megtagadja és megkezdődik a harmadik diadokhosz háború. Milétoszi Arisztodémosz meggyőzi az aitóliaiakat, hogy támogassák Antigonoszt. A Kasszandrosz oldalára átállt Alexandrosz (a hivatalos régens, Polüperkhón fia) elfoglalja a fellázadt Dümét. Röviddel később Sziküónban egy helyi lakos meggyilkolja. Seregeinek vezetését felesége, Krateszipolisz veszi át. Antigonosz csellel az udvarába hívatja a birodalom keleti felén jelentős hatalomra szert tett Peithónt és megöleti. Ezután megszállja a Ptolemaiosz uralma alatt lévő Szíriát, Türoszt pedig ostrommal veszi be. Antigonosz szabadságot ígér a görög városoknak, támogatásukért cserébe; az égei-tengeri szigetek szövetsége már az ő oldalára állt. Kasszandrosz elfoglalja és elpusztítja az aitóliai Agrinio városát.
Róma Marcus Poetelius Libót és Caius Sulpicius Longust választják consulnak. A consulok folytatják Sora ostromát, amely egy helyi lakos árulása révén a kezükre kerül. A vesztes lautulaei csata hírére elpártol Rómától Luceria, Capua és az ausonok népe. Az ausonok három városa árulás miatt elesik, a rómaiak nagy vérengzést rendeznek bennük. Luceriát rohammal elfoglalják, lakóit és a szamnisz szövetségeseiket megölik, a városba római telepeseket küldenek. A capuai összeesküvés kivizsgálására Caius Maeniust dictatorrá nevezik ki. A dictator római nemeseket is letartóztat, míg végül az általános felháborodás hatására lemond tisztségéról. A két consul legyőzi a Capua elpártolásának hírére a közelbe érkező szamnisz sereget, majd ostrom alá veszik Bovianumot.Titus Livius: A római nép története Kilencedik könyv
Kína Csou Nan-vang kerül a Csou-dinasztia élére.
Halálozások Xenokratész, görög filozófus, az athéni Akadémia vezetője Aiszkhinész, athéni politikus és szónok Alexandrosz (Polüperkhón fia)
Források
Fordítás
314