Események Makedónia Január 20 – Nagy Sándor a perzsa-kapui csatában legyőzi az Ariobarzanész vezette perzsákat. Ariobarzanész a Zagrosz-hegységen átvezető Perzsa-kapu szűk szorosában mindössze 700 halhatatlanjával 30 napon át tartja fel a 17 ezer makedónt, míg egy pásztor meg nem mutatja nekik a kerülőösvényt. A perzsák ezután is az utolsó emberig harcolnak. Január 30 – Nagy Sándor bevonul Perszepoliszba és szabadrablást engedélyez. A várost tűzvész pusztítja el, egyes feltételezések szerint Nagy Sándor szándékosan gyújtja fel a palotát bosszúból azért, mert a perzsák korábban felégették Athént. Nagy Sándor III. Dareiosz üldözésére indul, de előtte még Ekbatanában Harpalosz gondjaira bízza a kincstárát, Parmeniónt pedig Médiában hagyja, hogy tartsa a kapcsolatot közötte és hatalmasra nőtt birodalma többi részével. Média kormányzását Atropatészra, Örményországét Mithrenészre bízza. A makedón uralkodó az Elburz-hegységen átkelve a Kaszpi-tenger melléki Hirkániába jut, ahol fogadja a perzsa kormányzók meghódolását, némelyiküket meghagyja hivatalában. Nyugat felé haladva legyőzi az Elburzban élő mardikat és elfogadja Dareiosz görög zsoldosainak megadását. Ariában legyőzi Szatibarzanész szatrapát és megalapítja Ariai Alexandriát (a mai Heratot). Philótasz, Parmenión fia és a hetairosz lovasság parancsnoka állítólag összeesküvést sző Nagy Sándor meggyilkolására. Philótaszt kivégzik és Nagy Sándor titkos üzenetet küld Parmenión helyettesének, hogy ölje meg felettesét, mielőtt az fellázad.
Perzsa Birodalom Július 17 – Besszosz baktriai szatrapa elfogja, majd megöleti III. Dareioszt és V. Artaxerxész néven perzsa királlyá kiáltja ki magát.
Görögország Athénban elutasítják Aiszkhinész vádját Ktésziphón ellen. Ktésziphón még i.e. 336-ban javasolta, hogy ajándékozzanak aranykoronát Démoszthenésznek az államnak tett szolgálataiért, mire Aiszkhinész beperelte. A döntést nagyban befolyásolta Démoszthenész ragyogó beszéde (A koronáról...). Aiszkhinész ezután Rodoszra vonul és a továbbiakban retorikát oktat.
Róma Consullá választják Lucius Papirius Crassust és Lucius Plautius Vennót. A volscusok védelmet kérnek Rómától a szamniszok támadásai miatt. Vitruvius Vaccus vezetésével fellázad Fundi és Privernum; előbbi még ebben az évben megadja magát, a másikat ostrom alá veszik.Titus Livius: A római nép története Nyolcadik könyv
Kultúra Lüszipposz megalkotja Apoxüoménesz (Magát tisztogató atléta) c. szobrát (hozzávetőleges időpont).
Halálozások III. Dareiosz perzsa király Kidinnu, káldeus csillagász és matematikus Parmenión, makedón hadvezér Philótasz, makedón tiszt, Parmenión fia Ariobarzanész, perzsa szatrapa Ephorosz, görög történetíró
Jegyzetek
Fordítás
330