Események Perzsa Birodalom A perzsák megszállják Rodoszt. A kis-ázsiai Káriában Pixódarosz elűzi bátyja özvegyét, Adát, aki férje halála óta kormányozta a tartományt.

Görögország II. Philipposz makedón király megtámadja Büzantiont és Perinthoszt. III. Artaxerxész perzsa nagykirály segítséget nyújt a városoknak, így Philipposz felhagy az ostrommal és északra vonul, ahol a szkíták átkeltek a Dunán. A hadjáratok idejére a kormányzást 16 éves fiára, Alexandroszra bízza. Az athéni népgyűlés Büzantion sikertelen ostroma után köszönetet mond Démoszthenésznek.

Szicília Leontini türannosza, Hiketasz sürgetésére Karthágó nagy sereget küld Szicíliába. A krimisszoszi csatában a szürakuszaiak Timoleón vezetésével legyőzik a jóval nagyobb létszámú pun haderőt. A karthágóiak a vereség ellenére több várost elfoglalnak a sziget nyugati felén. Timoleón i.e. 338-ban békét köt velük, Karthágó megkapja a Halükosz (Platani) folyótól nyugatra eső területeket.

Róma Consullá választják Titus Manlius Torquatust és Publius Decius Must. A latin szövetségesek követséget küldenek Rómába, követelve, hogy a római polgárokéval azonos jogok illessék őket, az egyik consult és a senatus felét a latinok adják. Manlius indulatosan visszautasítja a követelést és megkezdődik a latin háború. A campaniai városok a latinokat, a szamniszok Rómát segítették. A Vezúv mellett letáborozó két consul állítólag ugyanazt azt az álmot látta, hogy az alvilág istenei a csatában az egyik féltől a vezért, a másiktól az egész sereget követelik áldozatul; a consulok megegyeznek, hogy amelyik seregrész hátrálni kezd a csatában, annak vezére feláldozza magát. A csata előtt a consulok megtiltották a párviadalokat, ennek ellenére Manlius felderítésre kiküldött fia párbajban megölt egy latint; a consul fegyelmezetlenségéért halálra ítélte. A vezúvi csatában a római jobbszárny hátrált meg először, így annak vezetője, Decius nekilovagolt az ellenség sűrűjének és megölték. Ezt követően elkeseredett csata után a rómaiak megfutamították a latinokat. Az antiumiak betörései miatt, Manlius betegsége miatt Lucius Papirius Crassust dictatorrá választották, de jelentősebb összecsapásra nem került sor.Titus Livius: A római nép története Nyolcadik könyv

Kultúra Megírják a derveni papiruszt.

Születések Appius Claudius Caecus, római államférfi Csandragupta Maurja, az indiai Maurja-dinasztia alapítója Csü Jüan, kínai költő Csao Vu-ling, a kínai Csao állam királya

Halálozások Rodoszi Mentór, görög zsoldosvezér és szatrapa Publius Decius Mus, római hadvezér és államférfi

Jegyzetek

Fordítás

340