Lippai Jakab László (Törökszentmiklós, 1851. szeptember 22. – Budapest, Kőbánya, 1922. július 3.)Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 888/1922. folyószáma alatt. állatorvos, állategészségügyi főfelügyelő.
Élete
Apja Jakab Sándor kisbirtokos volt, anyja Bán Mária. Állatorvosi tanulmányait 1877-80-ban Budapesten végezte. 1880-81-ben az állattenyésztési, 1881-82-ben a belgyógyászati és 1882-83-ban a sebészeti tanszéknél tanársegéd volt. 1883. augusztus 1-től 1884. július 31-ig a gomboserdődi határszéli belépő állomáson szolgált; 1884. augusztus 1-től mint hatósági állatorvos Kolozsvárt működött. Halálát szívhűdés okozta. Felesége Erdődi Mária volt.
Írásai
Cikkei a Veterinariusban (1882. Néhány szó a törvényes főhibák vizsgálatáról, A takonykór és annak vizsgálata, 1883. A ragályos tüdőlob oltása, 1884. Az erdőkór néhány esete, 1885. Hogyan jutnak a ragályos bántalmak nagyobb elterjedésre, Észrevételek a törvényhatósági állatorvosok cz. közleményre, Acsinomycosis hovis, Dermenet sertésnél, (1887. A serczeg üszők hazánkban); a Magyar földben (1885. 12-20. Az állategészségügy); az Erdélyi Gazdában (1886. Szarvasmarháink a kolozsvári állattenyészkiállításon, 1888. A járlatlevelek kiállítása körül követendő eljárások, A kolozsvári állatkiállítás, 1893. A magyar-erdélyi szarvasmarha tenyésztésének ügyei, 1895. Az állatok járványos elvetélése, A hárzsing megdugulása, A méhhüvely és a méh előesése, A XII. tenyészállatvásár Budapesten, Szarvasmarha-kereskedésünk bajai, A védő oltások, Néhány szó a kőbányai sertésvészről, A szarvasmarhák heveny felpuffadása, A víz mint a ragadós betegségek terjesztője, XI. tenyészállatkiállításunk, 1896. Az állati hullák megsemmisítése, Tévedések és igazságok, Tenyészbika vásáraink, Néhány szó az észrevételekre); a Magyar Polgárban (1886. 28. sz. A kolozsvári ménes, 37. sz. Állattenyésztés és takarmányozás, 48. sz. Földmíves iskola Kolozsvárt, 95. sz. Kolozsvár legelőterülete és gulyái, 155. sz. Pasteur védőoltásai, 184., 185. sz. A vidéki kiállítások, 282-284. sz. Szarvasmarha tenyésztésünk és a kolozsvári kiállítás); az Erdélyi Hiradóban (1888. 132-137. sz. Tanulmányi út); az ellenzékben (1888. 208-210. sz. Megfigyelések és észrevételek a kolozsvári tenyészállatkiállításról, 1894. 30. sz. Néhány szó az erdélyrészi lovaregylet alakításához, 209. sz. Állattenyésztésünk és a XI. tenyészállatkiállítás, 255. sz. A tordai bikatelep feloszlatása és lótenyésztésünk jövője, 1896. 52. sz. A székely-keresztúri bikavásár.)
Munkái
A kolozsvári gazdák tanulmányútja. Kolozsvár, 1888. Útmutató a ragadós állati betegségek elleni védekezésben, Uo. 1890. (Az erdélyi gazdasági egylet könyvkiadó vállalata II. 4., 2. kiadás, Uo. 1892.) Hasznos tudnivalók az állati szülészet köréből. Uo. 1896.
Jegyzetek
Források
További információk
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
Kategória:Magyar állatorvosok Kategória:Törökszentmiklósiak Kategória:1851-ben született személyek Kategória:1922-ben elhunyt személyek