A Droste-hatás () a művészetben ismert mint a mise en abyme egyik alesete, egy olyan megjelenítés, mikor egy kép rekurzívan szerepel saját magában egy hozzá hasonló kép helyén, így egy olyan láncot képez, mely elméletileg a végtelenségig folytatódhat, de a valóságban ennek a kép minősége határt szab.
A jelenség egy holland kakaóporról kapta a nevét, melynek reklámképét 1904-ben Jan Misset tervezte meg. A jelenséget azóta rengeteg termék csomagolásán felhasználták. A jelenség előképe már több középkori képen is szerepel, melyek között ott van Giotto 1320-as Stefaneschi-triptichon című műve is.
A hatás
Eredete
A hatás nevét a holland Droste kakaópor dobozán lévő képről kapta. Ezen egy nővér tálcán egy csésze forró csokoládét visz, mellette pedig egy olyan doboz van, amin szintén ez a kép látható. A dobozt Jan Misset tervezte.Törnqvist, Egil. Ibsen: A Doll's House, pp. 105, Cambridge University Press (1995) Az 1904-ben elkészített, majd többek, így például Adolphe Mouron által is megváltoztatott, 1912-es változata eggyé vált a háztartással. A hírek szerint Nico Scheepmaker költő és újságíró terjesztette el a fogalmat az 1970-es években.
Matematikája A megjelenés rekurzív: a kisebb változatban a kép egy még kisebb változata szerepel, és így tovább. Csak elméletben mehet ez a végtelenségig éppúgy, mint a fraktálok. A gyakorlatban ennek a képfelbontás gátat szab. Ez egy viszonylag rövid sorozat, mert a kép mértanilag csökken minden egyes újabb képben.
Középkori művészet A Droste-hatást Giotto az 1320-as Stefaneschi-triptichon képén előre jelezte. A sokszárnyú oltárkép középső elemén Giacomo Gaetani Stefaneschi bíboros magát a triptichont ajánlja fel Szent Péternek. A középkorból is sok olyan könyv maradt fenn, melyen szerepelt a könyv képe, valamint sok olyan templomi ablak létezik, melyen szerepel pont az a templomablak is.Lásd a következő cikkgyűjteményeket: .
M. C. Escher M. C. Escher holland művész 1956-os Print Gallery litográfiájában kihasználja a Dorste-effektust. Ezen a képen egy olyan galéria van, ahol van egy kép egy galériáról, minden alkalommal kicsinyítve és elforgatva jelenik meg a kép, de a kép közepe eltűnik. A kép több matematikus figyelmét is felkeltette, akik között ott volt Bart de Smit és Hendrik Lenstra is. Ők a kép közepét a Droste-effektus egy változatával sikeresen kitöltötték, és sikeresen elforgatták valamint belesüllyesztették a kép hiányzó részébe.
Modern használata A Droste-hatást felhasználták a Land O'Lakes vaj csomagolásán is, ahol egy indián nő egy csomag vajat tart a kezében, melyen ő szerepel. A Morton Salt is hasonlóan használja ki ezt a hatást. A Pink Floyd 1969-es Ummagumma lemezén az együttes tagjai különböző helyeken ülnek olyan falak előtt, ahol ugyanaz a kép látszik, de rotálódnak közben a tagok. A The Laughing Cow vajkrémmárka egy tehenet jelenít meg a csomagolásán, rajta egy fülbevalóval. Közelebbről megnézve feltűnik, hogy azokon a vajkrém csomagolása látható, és mindegyiken kivehető a nevető tehén. A Droste-effektus a témája Russell Hoban gyermekregényének, a The Mouse and His Childnek is, ahol a "Bonzo Dog Food" csomagolásán maga a csomagolás is látható.
A Droste-effektus egy háromdimenziós változatával lehet találkozni Anglia Bourton-on-the-Water falujában. Az 1930-as években a falu belsejében 1:9 arányban megépítették Burton-on-the-Water makettét, melyben benne van ennek egy kisebb változata, majd azon beül egy még kisebb. A falumodellt 2013-ban felvették a védett területek listájára, mivel az nagyon precíz munka, illetve megfelelő építőanyagokat és építési technikákat használtak. Ugyanis ebben is követték az eredeti falu tulajdonságait.
Példák
Lásd még Fraktál Homunkuluszparadoxon Matrjoska
Megjegyzések
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Escher and the Droste effect The Math Behind the Droste Effect Droste Effect with Mathematica Droste Effect a Wolfram Demonstrations Projectből
Kategória:Reklámok