Auvergne-Rhône-Alpes Franciaország egyik régiója.http://www.lemonde.fr/politique/article/2014/12/17/la-carte-a-13-regions-definitivement-adoptee_4542278_823448.html
Területe km², a 3. legnagyobb régió az országban. Népessége 8,2 millió fő (2023), mellyel a 2. legnagyobb lélekszámú régió Île-de-France után.http://www.insee.fr/fr/ppp/bases-de-donnees/recensement/populations-legales/france-regions.asp?annee=2012 Székhelye Lyon. A régiót 2016. január 1-én hozták létre Auvergne és Rhône-Alpes korábbi régiók egyesítésével.
Földrajz
Franciaország déli felének keleti részén terül el és az alábbi közigazgatási régiókkal, illetve országokkal határos (az óramutató járása szerinti irányban): északon Burgundia-Franche-Comté, északkeleten Svájc, keleten Olaszország, délkeleten és délen Provence-Alpes-Côte d’Azur, délen és délnyugaton Okcitánia, nyugaton Új-Aquitania, északnyugaton Centre-Val de Loire.
A régió területe nyugaton a Francia-középhegység jelentős részére, keleten az Alpok franciaországi részének (Nyugati-Alpok) északi felére terjed ki. A kettő között a Rhône folyó völgyének északi része, északkeleten pedig a Jura-hegység kisebb része tartozik hozzá. A Jura és az Alpok közötti határvonalat a Rhône felső folyásának völgye jelöli ki. bélyegkép|középre|260px|A régió domborzati térképe
Legnagyobb hajózható folyója a Rhône és annak mellékfolyója, a Saône. A Saône és (torkolatától) a Rhône északról dél felé folyik, egy nyugati és egy keleti részre osztva a régió területét. Ez az észak–déli irányú völgy központi jelentőségű közlekedési útvonalat képez egyfelől a Párizsi-medence, a Rajna-vidék és az Északi-tenger, másfelől a Földközi-tenger nyugati része között. E „folyosó” mentén terül el Lyon, mely nagyrészt kivételes földrajzi helyzetének köszönheti gyors felemelkedését. (Bevezető, ingyen elérhető oldala)
A régióban a Rhône további nagyobb mellékfolyója jobbról a Jurában eredő Ain, balról az Alpokban eredő Isère. Auvergne-t, a régió nyugati részét a Loire felső folyása és az Allier szeli át, melyek a Francia-középhegységben észak felé tartanak, majd nyugatnak fordulva az Atlanti-óceán felé haladnak tovább.
Közigazgatási beosztás
A régió 12 megyéből és egy különleges státuszú metropoliszból áll:
Megye Prefektúra Kerület Kanton Község+ Auvergne-Rhône-Alpes régió – Közigazgatási egységek <small>(2024-01-01) 01 Ain Bourg-en-Bresse 4 23 392 03 Allier Moulins 3 19 317 07 Ardèche Privas 3 17 335 15 Cantal Aurillac 3 15 246 26 Drôme Valence 3 19 363 38 Isère Grenoble 3 29 512 42 Loire Saint-Étienne 3 21 323 43 Haute-Loire Le Puy-en-Velay 3 19 257 63 Puy-de-Dôme Clermont-Ferrand 5 31 464 69D Rhône Lyon 2 13 266 69M Métropole de Lyon Lyon 1 - 58 73 Savoie Chambéry 3 19 273 74 Haute-Savoie Annecy 4 17 279 Összesen: 40 242 4027
Metropoliszok A régióban négy metropolisz alakult, több, mint az ország bármely másik régiójában: Métropole de Lyon, Lyon központtal Clermont Auvergne metropolisz, Clermont-Ferrand központtal (Puy-de-Dôme megye) Grenoble-Alpes metropolisz, Grenoble központtal (Isère megye) Saint-Étienne metropolisz, Saint-Étienne központtal (Loire megye)
Fontosabb városok bélyegkép|jobbra|220px|Roanne, városháza AnnecySaint-Chamond Bourg-en-BresseSaint-Étienne BronSaint-Martin-d’Hères ChambéryThonon-les-Bains Clermont-Ferrand Valence GrenobleVaulx-en-Velin LyonVénissieux RoanneVilleurbanne MontélimarVichy
A régió kialakítása Tartományokból megyék
A nagy francia forradalom idején, 1789-1790-ben a különféle egyházi és közigazgatási területi egységeket (tartományokat) megszüntették és helyettük egységesen département-okat (megyéket) hoztak létre. Az addigi, évszázadokig fennállt Auvergne-ből három megye alakult: Cantal, Puy-de-Dôme, valamint Haute-Loire; az utóbbi Brioude környéke és Le Puy-en-Velay környéke (Velay) egyesítésével. Az északi Allier megye nagyjából az egykori Bourbon hercegségből (központja Moulins) jött létre.
A későbbi Rhone-Alpes régió nyolc megyéjének kialakítása ugyanakkor, de sokkal bonyolultabban történt. Ain megye több kisebb történeti régió (Bresse, Bugey, Dombes, Gex és Franc-Lyonnais egy része) egyesítésével született. Dauphiné-ből három megye alakult, közülük kettő lett a későbbi Rhone-Alpes régió része Isère és Drôme. Ardèche megye Vivarais tartomány egy részéből (Viviers központtal) jött létre. 1790-ben az egykori Lyonnais tartományból (Lyon térsége) létrehozták Rhône-et-Loire megyét, majd ezt 1793-ban kettéosztották: Loire megyébe sorolták a Forez-vidéket (az egykori Forez grófságot, Feurs központtal); Rhône megye pedig Beaujolais vidéke, Lyon vidéke és maga Lyon város egyesítésével keletkezett. Miután 1860-ban a Savoyai Hercegség Franciaországhoz került, területén két megyét alakítottak ki: Savoie-t és Haute-Savoie-t.
Auvergne, Rhône, Alpes 1955-ben a francia állami szervek a vidéki körzetek gazdasági felzárkóztatását célzó regionális cselekvési programokat dolgoztak ki. Ehhez egy 1956. november 28-án kelt rendelet adott keretet, mely az országban 24 körzetet jelölt ki (ebből kettőt a tengeren túli területeken) a „programrégióknak”. Ezek csupán az állam gazdasági munkaprojektjének szintjén léteztek, de a későbbi régiók alapjaivá váltak. A rendeletben jelent meg, még külön egységként a Rhône (5 megyével) és az Alpes (3 megyével) körzet. A következő, 1960. június 2-i rendelet a kettő összevonásával hozta létre Rhône-Alpes régiót (nyolc megyével), és létrejött – az egykori, ősi néven – az új Auvergne régió is (négy megyével). Mindezt kiegészítette a régióprefektusok intézményének létrehozása 1964-ban. Ezzel kezdődött a francia régiók mint a területi közigazgatás legfelső szintje kialakításának és megerősödésének 50-60 éves folyamata, amelynek során Auvergne és Rhône-Alpes egyesítésével 2016-ban Auvergne-Rhône-Alpes régió is létrejött.Serge Antoine. L'homme qui a dessiné les régions (lexpress.fr, 2004-03-12. Hozzáférés: 2024-12-29) archívbólProjet de loi relatif à la délimitation des régions, aux élections régionales et départementales et modifiant le calendrier électoral (senat.fr, 2014-06-26. Hozzáférés: 2024-12-26)
Védett területek
A régióban két nemzeti parkot és tíz regionális natúrparkot alakítottak ki (2024-ig).
Nemzeti parkok Vanoise nemzeti park (Parc national de la Vanoise, 1963) az Alpok 3000 m fölé magasodó hegyeiben; Savoie megye Écrin nemzeti park (Parc national des Écrins, 1973), az Alpok Écrin-hegységében (Barre des Écrins, 4102 m); Isère megye, közösen Hautes-Alpes megyével (Provence-Alpes-Côte d’Azur régió).
Regionális natúrparkok Auvergne-Rhône-Alpes-ban tíz regionális natúrpark (parc naturel régional) található, és egy további park projektje is készül. Ezek a régió területének több mint 25%-át teszik ki, és a települések 22%-át, illetve a régió lakosságának mintegy 11%-át érintik, így ez a legtöbb regionális natúrparkkal rendelkező régió.
Parc naturel régional des Monts d'Ardèche (2001, 2280 km²) Parc naturel régional du Massif des Bauges (1995, 900 km²) Parc naturel régional de la Chartreuse (1995, 767 km²) Parc naturel régional du Pilat (1974, 700 km²) Parc naturel régional des Volcans d'Auvergne (1977, 3897 km²) Parc naturel régional Livradois-Forez (1986, 3220 km²) Parc naturel régional du Vercors (1970, 2063 km²) Parc naturel régional du Haut-Jura (közös Burgundia-Franche-Comté régióval) (1986, 1700 km²) Parc naturel régional de l'Aubrac (közös Okcitánia régióval) (2018, 2282 km²) Parc naturel régional des Baronnies provençales (közös Provence-Alpes-Côte d’Azur régióval) (2015, 1506 km²)
Népesség
Jegyzetek
Források
További információk Hivatalos honlap
Kategória:Franciaország régiói Kategória:Auvergne-Rhône-Alpes