Gárdonyi Albert, születési és 1903-ig használt nevén Grünn AlbertA Belügyminisztérium 1903. évi 68588. sz. rendelete. MNL-OL 30793. mikrofilm 1248. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 17. oldal 1. sor (Eperjes, 1874. december 24. – Budapest, 1946. október 23.) főlevéltáros, történész, paleográfus, egyetemi tanár.Gárdonyi Albert. Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 25.
Élete Az Országos Széchényi Könyvtárban 1899-ben lett könyvtáros, 1904-től fővárosi könyvtáros, 1911-től fogva munkatársa, 1914 és 1935 között vezetője volt a Fővárosi Levéltárnak. 1913-ban a budapesti egyetem magántanárává nevezték ki, 1929-től rendkívüli tanára az egyetemnek. Kutatásai nyomán találták meg 1913-ban a magyar jakobinusok sírját.
Családja
Szülei Grünn Dániel vasúti hivatalnok és Fallyár Anna. Felesége, Weigl Mária (1880–1969) zongoratanár a budapesti Zeneakadémián Bartók Béla évfolyamtársa volt a Liszt-tanítvány Thomán István osztályában. Gyermekeik: Gárdonyi Zoltán (1906–1986) zeneszerző, zenetudós és Csapodiné Gárdonyi Klára (1911–1993) irodalomtörténész. 250px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben, 2005-ben (24-1-76). 2004-től védett nyughelye a Nemzeti sírkert része Művei Széchényi Ferenc gróf éremgyűjteményének megalapítása. (Numizmatikai Közlöny, 1904) Abafáji Gyulay Pál. (Századok, 1906) I. Károly király nagypecsétei. Részben egy. doktori értek. is. (Turul, 1907) Felsőmagyarország kereskedelmi útjai. a középkorban. (Közgazdasági Szemle, 1908) Könyvtárnoknők német városi könyvtárakban. – Külön villamoskocsik nők részére. – A városok közgazdasági jelentősége. (Városi Szemle, 1908) Könyvtár és városigazgatás. (Városi Szemle, 1909) A péchújfalusi Péchy-család levéltári lajstroma. Összeáll. (Bp., 1909) Léghajózás Buda-Pesten száz évvel ezelőtt. (Természettudományi Közlöny, 1910) A telefon közgazdasági jelentőségéről. (Városi Szemle, 1910) Lakásportalanítás községi kezelésben. (Városi Szemle, 1911) Eltűnt Kossuth-érmek. (Századok, 1913) Budapest egyesítésének története. (Városi Szemle, 1913) A Balkánkérdés történeti megvilágításban. (Balkánszövetség és Magyarország. Bp., 1913) A Budapest főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye. Összeáll. (Bp., 1913) A királyi titkos kancellária eredete és kialakulása Magyarországon. 1–2. (Századok, 1914) Javaslat a szövőipar meghonosítására a XVIII. századi Budán. (Századok, 1915) Buda város közigazgatása s közgazdasági viszonyai a XVII. század végén. 1–2. (Századok, 1916) Magyarországi könyvnyomdászat és könyvkereskedelem a XVIII. században, különös tekintettel Budára és Pestre. (Könyvtári füzetek. 2. Bp., 1917) A középkori latin írás rövidítési rendszere. (Fejérpataky László Emlékkönyv. Bp., 1917) Bezerédj István. Bodnár Istvánnal. (Magyar történeti életrajzok. 34. Bp., 1918–1920) A salgótarjáni széntelepek felfedezése 150 évvel ezelőtt. (Természettudományi Közlöny, 1919) A magyar jakobinusok története. (A magyar jakobinusok emlékezete. Bp., 1919) Ötven esztendő Budapest székesfőváros történetéből. 1873–1923. (Bp., 1925) A szabad királyi városok az 1848 előtti törvényhozásban. (Városi Szemle, 1926) A magyar történettudomány kezdetei. (Protestáns Szemle, 1926) A történelmi segédtudományok története. (Bp., 1926, A Magyar Történettudomány Kézikönyve) Régi pesti könyvkereskedők. 1–7. (Magyar Könyvszemle, 1926–1929; önállóan: 1930) Kisfaludy Sándor és az insurrectio. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1927) A királyi magyar egyetemi nyomda története. 1577–1927. Iványi Bélával. A tárgyi emlékek ismertetésével kiegészítette Czakó Elemér. (Bp., 1927) Pest város első gyógyfürdője. – Budai középítkezések a XVII. század végén. (Historia, 1928) A Szent Jobb tiszteletének kezdetei Budán. – Az Erzsébet-tér keletkezése. – A budavári domonkosrendi templom pusztulása. (Pestbudai emléklapok, 1929) A pesti városfal. – A királyi udvar Budára költöztetési terve 1741-ben. – A budai színészet kezdetei. – A budai országházi terem múltja. (Historia, 1929) Pest városa és a Nemzeti Színház. – A Rókus-kórház s a régi pesti kórházak. (Városi Szemle, 1929) Pest város kereskedelme a XVIII. században. – Pest város jogi szakiskolája. 1756–1771. – Városszépítési törekvések Pesten, József nádor előtt. (Pestbudai emléklapok, 1930) Budai könyvkiadók a középkor végén. (Pestbudai emléklapok, 1931) Régi pesti utcaelnevezések. – Vidéki birtokosok Pesten, a XVIII. században. (Pestbudai emléklapok, 1932) A ferencvárosi pusztatemplom. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1932) A budai hegyvidék első nyaralótelepei. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1933) Buda középkori levéltáráról. (Levéltári Közlemények, 1934) A Krisztinaváros településtörténete. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1934) Buda és Pest keresztény lakossága a török hódoltság alatt. – Buda középkori helyrajza. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1936) Magyar író és könyvkiadó a XVIII. század végén. (Magyar Könyvszemle, 1937) A magyar Monna Vanna. Budai történet az 1541. esztendőből. (Történetírás, 1937) Középkori prépostságok a főváros területén. (Történetírás, 1938) A lőcsei nyomda veszedelme 1717-ben. – Közkönyvtári kézirathasználat a XVIII. században. (Magyar Könyvszemle, 1938) Pest városa a középkor alkonyán. – A budai városi tanács árulása 1541-ben. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1939) A betűmetszés mesterségének magyar úttörője. (Magyar Könyvszemle, 1939) A polgármesteri tisztség eredete és fejlődése hazánkban. (Városi Szemle, 1939) A magyar könyvtárpolitika kezdetei. (Magyar Könyvszemle, 1940) Középkori települések Pest határában. – Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1940) A Pressburger Zeitung megindítása. – Karai László és Hess András Budán. (Magyar Könyvszemle, 1941) Buda és Pest a tatárjárás előtt. (Tallózás Budapest és környéke múltjából. Bp., 1941) Karai László óbudai prépost budavári háza. (Magyar Könyvszemle, 1942) Régi budavári házak. (Tanulmányok Budapest múltjából. 1. Bp., 1943) XVIII. századi nyomdáink műhelytitkairól. (Magyar Könyvszemle, 1943) Hazai könyvtermelésünk a Pragmatica Sanctio korában. – Hazai könyvtermelésünk a könyvkereskedés önállósítása korában. (Magyar Könyvszemle, 1944) Magyarország középkori fővárosa. (Századok, 1944) A hétszázéves Budapest. (Bp., 1944) A középkori Buda határai. (Budapest régiségei, 1945) Az óbudai káptalan magánlevéltára. – Vármegyei és városi levéltárak a XVIII. században. (Levéltári Közlemények, 1945) Budapest közállapotai a XVIII. század elején. (Városi Szemle, 1945) Óbuda és környéke a középkorban. (Budapest régiségei, 1945) Óbuda kísérlete a szabad királyi városi jog megszerzésére. – Városaink a török hódoltság korában. – Pest hatósági szervezetének kialakulása a Szlávy-féle statutumig. (Városi Szemle, 1946) A hajdani Szent János Kórház Budán. (Budapest régiségei, 1950).
Jegyzetek
Források Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. 573. p. Gárdonyi Albert. Névpont. http://nevpont.hu/ (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 25.)
További információk Gárdonyi Albert művei . http://kioszk.bparchiv.hu/ (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 25.) Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, . Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., . Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Bp., 1931. Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
Kategória:1874-ben született személyek Kategória:1946-ban elhunyt személyek Kategória:Eperjesiek Kategória:Budapest Főváros Levéltára levéltárosai Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek