thumb|right|300px|Huntit

A huntit a dolomitcsoportba tartozó ásvány. (:Huntit. CaMg3(CO3)4.) Magyarországon négy barlangban fordul elő.

Története A huntitot 1943-ban George T. Faust fedezte fel, amikor a dolomit eloszlását vizsgálta az Egyesült Államok Nevada állambeli White Pine megyében.

A vizsgált anyag a fizikai tulajdonságok alapján magnezitnek tűnt, azonban a lángvizsgálat kalcium jelenlétét is jelezte. További elemzésekkel Faustnak végül sikerült bebizonyítania, hogy új ásványról van szó, és 1953-ban publikálta eredményeit az „American Mineralogist” ásványtani folyóiratban. Az ásványt egykori tanára, a Michigani Egyetem volt ásványtani professzora, Walter Frederick Hunt (1882–1975) tiszteletére nevezte el.

Jellemzői

Sűrűsége: 2,7 g/cm³. Keménysége: 1,0-2,0 nagyon lágy ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint). Színe: fehér, enyhén sárga. Fénye: földszerű, fakó. Pora: fehér. Gyakori összetétele: Kalcium (Ca) =11,4% Magnézium (Mg) =20,6% Szén (C) =13,6% Oxigén (O) =54,4%

Előfordulási helyei

József-hegyi-barlang Nagyharsányi-kristálybarlang Citadella-kristálybarlang Beremendi-kristálybarlang

Kapcsolódó szócikkek Karbonát- és rokon ásványok

Jegyzetek

Források Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 48. old.

Kategória:Pótanion nélküli vízmentes karbonátok