Bogsch László (Vajdahunyad, 1906. szeptember 28. – Budapest, 1986. február 19.) geológus, paleontológus.
Életrajza Bogsch László 1906. szeptember 28-án született Erdélyben, a Hunyad megyei Vajdahunyadon. A budapesti tudományegyetemen 1929-ben szerzett természetrajz–kémia szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet, majd 1939-ben magántanári képesítést. 1928-1929 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tanársegéde, majd 1929-től 1938-ig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem, illetve az ELTE TTK Földtani Intézet tanársegéde; közben 1936–1937 között Bécsben és Berlinben volt ösztöndíjas vendégkutató; az ELTE egyetemi adjunktusa 1938–tól 1946-ig és 1939–1946 között magántanára, 1946–1955-ig intézeti tanára, 1955–1958 között egyetemi docense, majd 1958. november 17–től 1973. június 30-ig egyetemi tanára és 1955–1973 között tanszékvezetője.
Budapesten, 1986. február 19-én érte a halál. Sírja a Farkasréti temetőben található.
Munkássága Harmadkori miocén és oligocén rétegtannal foglalkozott, a miocén malakológia és sztratigráfia nemzetközileg is kiemelkedő tudósa volt. Feldolgozta a budapesti tudományegyetem őslénytani Intézetének történetét, gyűjtötte a tudományterület kimagasló hazai személyiségeinek életrajzait. 1926-ban kezdeményezője volt az önálló Magyar Barlangkutató Társulat megalakításának és ugyancsak 1926-ban az első, Magyarországon megtartott Nemzetközi Barlangtani Konferencia szervezésének. Az 1945 után újrainduló magyarországi barlangkutatás vezetője lett. Több tudomány-népszerűsítő könyvet fordított és szerkesztett.
1963–1966 között tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Földtani Bizottságának és elnöke a Magyarhoni Földtani Társulat őslénytani Szakosztályának, 1981–1985 között a Tudománytörténeti Szakosztály elnökhelyettese. 1974–1986 között pedig Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteletbeli elnöke.
Főbb művei A csákvári Báracháza hipparionjai. (Földtani Közlöny, 1928; németül is) Adatok a kiscelli agyag újlaki és pasaréti feltárásainak ismeretéhez. 1 táblával. Egy. doktori értek. (Budapest, 1929) A nógrádszakáli tufás márga faunájának kora. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935) Tortonien fauna Nógrádszakálról. 2 táblával. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, 1936) Geológiai séta a Balaton környékén. (Búvár, 1938) A Sámsonháza környéki miocén üledékek földtani és őslénytani viszonyai. – A Buják–Szirák közötti, valamint a Mátraszőlős környéki kövületlelőhelyek földtani viszonyai. (A Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése, 1939) Adatok az Ervilia pusilla és az Ervilia miopusilla fajok ismeretéhez. 1 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939; németül: Neues Jahrbuch für Mineralogie, Geologie und Paläontologie, 1939) A Föld harmadkora. (Budapest, 1939) Halmaradványok a mezőségrétegekből. (Földtani Közlöny, 1941) A művészetben alkalmazható erdélyi kőzetek. (Természettudományi Közlöny, 1943) Homokos faciesű tortonai fauna a Mátraverebély melletti szentkúti kolostor környékéről. 5 táblával. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, 1943) Földünk története. (Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság Kis Könyvtára. Budapest, 1943) A Föld kialakulása és fejlődése. (Tudósok a dolgozóknak 5. 1–2. kiad. Budapest, 1948) A Kárpát-medence fejlődéstörténete és földtani felépítésének vázlata. (Országos Földrengésvizsgáló Intézet Kiadványai. C. 6. Budapest, 1948) Ismerd meg a világot! Összeállítás Hahn Gézával. (Tudósok a dolgozóknak 11. Budapest, 1949) A magyar föld története. 1 térképmelléklettel. Ill. Pozmanné Kovács Magdolna. (Budapest, 1953) Az egysejtűtől az emberig. (Útmutató a TIT előadói számára. Bp., 1954) Őslénytani munkamódszereink hiányossága. (Földtani Közlöny, 1957) Ősmaradványok gyűjtése. (Földrajzi zsebkönyv. Budapest, 1960) Az oligocén–miocén elhatárolás bizonytalansága az egri fauna tükrében. (Földtani Közlöny, 1961) Az élővilág kialakulása és fejlődéstörténete. (Világosság, 1961) Új adatok a lábasfejűek élettörténetéhez. (Élővilág, 1962) Az élővilág fejlődéstörténete. Kiszely Györggyel, Kretzoi Miklóssal. (A természet világa. Budapest, 1964) Biosztratigráfiai kérdések szerepe a geológiában. (Budapest, 1966) Általános őslénytan. Egyetemi tankönyv. (Budapest, 1968; 2. kiadás 1970) Böckh Hugó élete és munkássága az őslénytan és a sztratigráfia területén. (Földtani Közlöny, 1976) Vendel Miklós életének budapesti vonatkozásai. (A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei. I. sorozat. Bányászat, 1978) Visszaemlékezés. (Karszt és Barlang, 1980) A budapesti tudományegyetem őslénytani Intézetének száz esztendős története. (Földtani Közlöny, 1982) Szemelvények az őslénytan magyarországi történetéből a felszabadulásig. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 1982) Hantken Miksa jelentősége a magyar bányászat, földtan és őslénytan fejlesztésében. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1982)
Jegyzetek
További információk Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962.
Kategória:Magyar geológusok Kategória:Magyar paleontológusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar barlangkutatók Kategória:1906-ban született személyek Kategória:1986-ban elhunyt személyek Kategória:Vajdahunyadiak