Tekla vagy Thekla (), egyházi nevén Szent Tekla (Ikonium [napjainkban Konya], 30 körül – Szeleukeia, 120 körül) a hagyomány alapján Pál apostol követője, a hitéért üldözést szenvedett korai keresztény szűz. Életéről elsősorban az apokrif Pál és Tekla cselekedetei nevű irat számol be. Nem világos, hogy valóságos személy volt-e, mivel története csak egy 2. század végén keletkezett műből ismert.
Élete Tekla tekintélyes és gazdag pogány szülők leányaként született a kis-ázsiai Likaonia tartomány Ikonium nevű városában Kr. u. 30 körül. Amikor Pál apostol 45-ben eljutott ide az evangéliumot hirdetni, Tekla kereszténnyé lett, és szüzességet fogadott egész életére. Elhatározásában nem tudták megingatni szüleinek és jegyesének kérései, rábeszéléseiPallas, i. h. – de a bántalmazások sem, amelyek e miatt érték: vőlegénye a helyi hatóságnál panaszt tett, Tekla testvérei pedig elárulták Pál apostol tartózkodási helyét. Pált kiűzték a városból, Teklát máglyára vetették elégetni, de a tűz állítólag kialudt.Katolikus lexikon, Tekla
Tekla ezután csatlakozott Pálhoz, és együtt mentek Antiokheiába. Itt a szüzet pogányok a vadállatok elé dobták, de azok – hasonlóan a lángokhoz – nem bántották. Tekla megszabadult, tovább segített Pálnak a térítésben. Úgy tartják, hogy hosszú életet élt, és 90 éves korában hunyt el Szeleukeiában. Emléknapját a római katolikus egyház szeptember 23-án, a görögkatolikus egyház szeptember 24-én ünnepli.
Tisztelete Tekla tisztelete hamar elterjedt a keleti egyházban (Egyiptom, Bizánc), majd meghonosodott Itáliában (különösen Rómában); Lyon, és Tarragona városában is. A kultusz spanyol ihletésre a 18. században Bécsben, Prágában, és Münchenben is fölbukkant. Magyarországon útszéli szobra áll Teklának Nagycenken, a szobor lábánál két oroszlán hever. A történelmi Magyarország területén egyetlen temploma volt, Kiskomlóson (Torontál vármegye), amelyet 1807-ben építettek. (Ma a település Romániához tartozik.) Teklafaluban kápolnát, Dunabogdányban 1817-ben mellékoltárt szenteltek a szűz tiszteletére. Barokk Tekla-oltára van az Erzsébet-apácák pozsonyi templomának. Érdekesség, hogy Tekla nevéről kapta a nevét egy 18. századi kolozsvári társulat.
Életrajza Szent Tekla életéről a Pál apostol és Thekla cselekedetei () című apokrif irat számol be, amely magyar fordításban is létezik IN: Az apostolok csodálatos cselekedetei (szerk. Dörömbözi János, Adamik Tamás), Bp., Telosz, 1996, , 230 p
Jegyzetek
Források
További információk Szent Tekla életét a protestáns Szikszai György (1738–1803) 18. századi egyházi író is feldolgozta a korai keresztény vértanúkról szóló Mártírok Oszlopa című művében. (Szent Tekla IN: Szikszai György: Mártírok Oszlopa, Harmat Kiadó, Budapest, 1996, , 87–92. oldal) Karl Schlau: Die Acten des Paulus und der Thecla und die ältere Thecla-Legende: ein Beitrag zur christlichen Literaturgeschichte, Hinrichs, Leipzig 1877 Digitalisat Richard Adelbert Lipsius: Die apokryphen Apostelgeschichten und Apostellegenden, 2. Band 1. Hälfte. Schwetzschke und Sohn, Braunschweig 1887 Digitalisat Richard Adelbert Lipsius, Maximilian Bonnet: Acta apostolorum apokryphae Bd. 1, Hermann Mendelsohn, Leipzig 1891 Digitalisat (görögül/latinul) Edgar Hennecke: Handbuch zu den neutestamentlichen Apokryphen in Verbindung mit Fachgelehrten, Tübingen 1904. Digitalisat Carl Holzhey: Die Thekla-Akten. Ihre Verbreitung und Beurteilung in der Kirche (= Veröffentlichungen aus dem Kirchenhistorischen Seminar München. II. Reihe, Nummer 5). Verlag der J. J. Lentner'schen Buchhandlung, München 1905 (online, német fordítással).
Kapcsolódó cikkek a világhálón
Kategória:A Római Birodalom szentjei Kategória:Pál apostol Kategória:Remeték Kategória:A 30-as években született személyek Kategória:A 120-as években elhunyt személyek Kategória:Hittérítők Kategória:Vitatott létezésű szentek