jobbra|bélyegkép|250px|Naperőmű Visontán a Mátrai Erőmű és a Markazi-víztározó között Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 7,3%-át tették ki. Ebből 52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia, 6% a megújuló kommunális hulladék és 4% a napenergia aránya. Az EU 2009-es megújuló irányelve alapján Magyarország 2020-ra bruttó energiatermelésének (áramtermelés, közlekedés, fűtés) 14,7%-át fogja megújuló forrásból fedezni. Ez az érték az egyik legalacsonyabb a tagállamok között.http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/targets_en.pdf A 2010-es évektől világszerte gyorsuló ütemben növekednek a megújuló forrásokból nyert kapacitások, mindenekelőtt a szél- és a napenergiából származók. Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az állam leginkább a napenergiából és a biomasszából származó energiatermelést támogatja.
Szélenergia bélyegkép|Inotai szélerőmű
Magyarország jelenlegi szélenergia-kapacitása 329 MW. A szélerőművek többsége a Kisalföldön helyezkedik el, ahol az optimális áramtermeléshez a legkedvezőbbek a természeti adottságok. 2006 óta azonban nem adtak ki engedélyt újabb szélerőművek építésére, utoljára 2011-ben adtak át új szélkereket. A 2016 vége óta érvényben lévő magyar szabályozás nem teszi lehetővé új szélerőművek építését. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a szélerőművek 25%-os kapacitáskihasználtságával indokolta mellőzésüket.http://www.portfolio.hu/gazdasag/energia/hiaba_dobta_vissza_a_torvenyt_ader_megsem_epul_tobb_szeleromu_magyarorszagon.241330.html
Napenergia bélyegkép|Ganna, napelempark
Magyarországon dinamikusan terjed a napenergia felhasználása, 2014-ben lendületet vett és azóta zárkózik fel folyamatosan a 2030-ra tervezett 6000 MW kapacitáshoz.Már idén meglehet a 2030-ra várt 6000 MW-os napelemes teljesítmény - Villanyszerelők lapja, 2024.01.11. A fotovoltaikus elven működő naperőművek 2018 végén már 640 MW feletti összkapacitással bírtak az országban. 2024-ben az ország legnagyobb naperőművei Mezőcsáton (250 MW),Egészen elképesztő méretű naperőművet adtak át Mezőcsáton - Portfolio.hu, 2023.06.06. Szolnokon (138 MW),https://www.szolnokinapelempark.hu/ Inárcson (132 MW),Kínai cég vette meg az egyik legnagyobb magyarországi naperőműparkot - Portfolio.hu, 2023.04.25. Kaposváron (100 MW), Pakson, (20,6 MW), Bükkábrányban (20 MW) és Felsőzsolcán üzemeltek.https://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/energiatarolas-ausztralia-napelem-eromu.680273.html A hazai összes beépített csúcsteljesítmény 2024-re elérte az 5741 MW-ot.Major András - Rekord mértékben nőhetett a hazai naperőmű-kapacitás (Portfolio.hu, 2022.02.01.)Szolnoki Balázs Ádám - A magyar napelemek már Paksot is lepipálják (g7.hu, 2022.02.11.)K. Kiss Gergely - Rezsivédelem: sokba kerül az államnak a napelemek tiltása (24.hu, 2023.05.16.)Jandó Zoltán - Már március közepén dőlnek a magyar napelemes rekordok< (g7.hu, 2024.03.22.)
Vízenergia
A kedvezőtlen környezeti adottságok és a Bős-nagymarosi vízlépcső esete után jelenlévő társadalmi elutasítottság miatt Magyarországon nincs jelentős vízenergia felhasználás. A két legnagyobb magyar vízerőmű a Tiszán helyezkedik el, a Tiszalöki erőmű 12,9 MW, a Kiskörei erőmű 28 MW beépített kapacitással rendelkezik. További, kisebb teljesítményű vízerőművek találhatóak még az országban, elsősorban a Rábán (pl. Ikervári vízerőmű). A tapolcai Malom tónál található malomkerék 2016-os felújítását követően mini-vízerőműként üzemel.http://magyarepitok.hu/energetika/2016/10/vizimalom-biztosit-energiat-egy-tapolcai-hotelnek Bár Horvátország többször is kifejezte új vízerőművek (Novo Virje, Barcs) építésére vonatkozó szándékát a Dráva Magyarországgal közös szakaszain, ezt a magyar fél határozottan ellenzi. A közeljövőben csupán kisméretű, illetve mini-vízerőművek telepítésére lehet számítani az országban. 2015-ben Magyarországon 57 MW volt a vízenergia potenciális összteljesítménye.
Biomassza A magyar megújuló energiaforrások több mint fele biomasszából származik. Biomasszának minősülhet bármilyen szerves növényi vagy állati hulladék, amelynek újratermelődése biztosított. Magyarországon mindenekelőtt a mezőgazdasági melléktermékek, illetve külön erre a célra termesztett növények (pl. energiafű) felhasználása elterjedt. Részben vagy egészben biomasszát használnak számos magyar fosszilis erőmű működtetéséhez (Dorogi hőerőmű, Pécsi hőerőmű). A közlekedésben felhasznált bioetanol magas cukortartalmú növényekből készül. Biomasszának minősül a lakóházak fűtésére használt tűzifa is.
A kaposvári cukorgyárban a gyártás melléktermékeként keletkező biogázt megtisztítják, és amellett, hogy a gyár saját energiaszükségletét fedezik vele, a város is olcsóbb energiaforráshoz jut. Cukorgyári gázzal fűtik például a Virágfürdőt, de a 2015-ben munkába állított, gázüzemű helyi járatú buszok üzemanyagának egy része is ebből a megújuló energiaforrásból származik.
Geotermikus energia A geotermikus hőenergia közvetlen felhasználásában Magyarország a világ vezető államai közé tartozik a 2,7 TWh kapacitásával. (A legnagyobb felhasználók Magyarországon kívül: Kína (20,6 TWh), Törökország (12,2 TWh), Izland (7,4 TWh), Japán (7,1 TWh), USA (2,6TWh) és Új-Zéland (2,4 TWh).http://www.ren21.net/wp-content/uploads/2016/06/GSR_2016_Full_Report.pdf Elsősorban lakóházak, ipari létesítmények és üvegházak fűtésére használják. Geotermikus energia biztosítja többek között Győr, Szentlőrinc, Miskolc és Szentes távfűtését, részben vagy egészben.http://pannergy.com/projektek/ Az ország első áramot termelő geotermikus erőműve Turán épült. A 3 MW kapacitású létesítmény 2017-ben kezdte meg működését.http://www.alternativenergia.hu/leraktak-a-turai-geotermikus-kiseromu-alapkovet/76589
Megújuló energia pályázat A megújuló energiák alkalmazásának támogatására leggyakoribb pályázatok a magyar állam és EU részéről lettek kiírva. A pályázatok keresésére általában a PAFI pályázat figyelő oldal használatos. A kiírás szövege általában tartalmazza a maximális támogatási keretet (az összes beérkező pályázatra rendelkezésre álló pénzösszeget), esetleg a rendszer általfogadható összes energiamennyiséget (pl. GWh-ban), és egyéb feltételeket.
Jegyzetek
További információk Klímaváltozás és Magyarország; szerk. Szathmáry Eörs; Osiris, Budapest, 2020
Kapcsolódó szócikkek
megújuló energia napenergia szélenergia biomassza geotermikus energia
Kategória:Megújuló energia Kategória:Magyarország gazdasága