A nyelvi interferencia a nyelvérintkezés által okozott jelenség. Abban áll, hogy egy bizonyos nyelvi rendszer (nyelv, nyelvváltozat) egy másikat befolyásol.Bussmann 1998, 581. o.
A szociolingvisztikát az interferencia mint a kétnyelvűség és a többnyelvűség velejárója érdekli. Azon nyelvi jelenségek összességére utal, amelyek abból adódnak, hogy a kétnyelvű beszélő mindennapi interakcióiban egynél több nyelvet használ.Weinreich 1953, idézi Borbély 2006, 423. o.Dubois 2002, 252–253. o.Crystal 2008, 249. o.
Az idegennyelv-oktatás módszertana is foglalkozik az interferenciával mint a tanulással együtt járó jelenséggel.Bidu-Vrănceanu, 255. o.
A fenti szinkrón szempontok az egyénre vonatkoznak, és az interferenciát a használt nyelv szabályaihoz viszonyítva hibaforrásnak tekintik. Ebben a nézetben az interferencia alkalmi.Lanstyák 2000, 192. o.
Diakrón nézetben, azaz a történeti nyelvészetben az interferencia a nyelvek kialakulásának és fejlődésének egyik tényezője, amely szubsztrátumi, szupersztrátumi és adsztrátumi elemekben nyilvánul meg, és az adsztrátumi elemeket a kölcsönzés eredményeinek tekinti, ami már nem alkalmi jelenség.Eifring – Theil 2005, 6. fej., 10. o.
A szociolingvisztika az egyazon nyelv változatai közötti interferenciával is foglalkozik.Bidu-Vrănceanu 1997, 170. o.Bussmann 1998, 194. o.
Az interferencia megnyilvánulásának helyzetei
A kétnyelvűség
A nyelvi interferencia elsősorban kétnyelvűek és többnyelvűek nyelvhasználatában jelenik meg. A világon sokan, különféle okokból kétnyelvűek, és kétnyelvű beszélők egész kategóriái is vannak: sok országban többségi nyelvet beszélőkkel együtt élő őshonos kisebbségi anyanyelveket beszélők, bevándoroltak, a gyarmatosítók nyelvét is beszélő gyarmati vagy volt gyarmati országok bennszülöttei stb. A kétnyelvűség minősége különbözik egyének és beszélők kategóriái között. Ritkább a kiegyenlített kétnyelvűség, amelyben a nyelvi kompetencia a két nyelven megközelítőleg egyenlő, mint az egyenlőtlen, amelyben a második nyelv ismerete alulmarad. Emiatt a kétnyelvűek nyelvhasználatában a kétnyelvűség minőségétől függően kisebb-nagyobb mértékben interferencia van a használt nyelvek között, azaz a beszélők olykor az anyanyelvük szabályait alkalmazzák a második nyelv használatakor, de fordított esetek is vannak, amikor a második nyelv elemeiből kerülnek egyesek az anyanyelv használatába.Bidu-Vrănceanu 1997, 83., 255. o.
Az idegennyelv-tanulás
Idegen nyelv tanulásának folyamatában mindig jelen van az ún. tudástranszfer, amelynek hasznossága szempontjából két típusa van. Az egyik a pozitív transzfer, amely az anyanyelv és a megtanulandó nyelv (a célnyelv) közötti szerkezeti hasonlóságok helyes azonosításán alapszik. Ez az eset áll fenn akkor, amikor a tanuló helyesen alkalmazza anyanyelve azon elemeit és szerkezeteit, amelyek megegyeznek a másik nyelv elemeivel és szerkezeteivel. Van azonban negatív transzfer is. Az idegennyelv-oktatás módszertanában ez a fogalom a nyelvészetbeli interferencia fogalmának felel meg. A negatív transzfer hibák forrása a célnyelvben, mivel a tanuló kiterjeszteni igyekszik a hasonlóságok körét nem létező megfelelésekre is a két nyelv elemei és szerkezetei között.Bussmann 1998, 1211–1212. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 518–519. o.
A modern módszertan kerüli a hiba fogalmát a tanulóra vonatkozóan, és a köztes nyelv (angolul interlanguage) fogalmát használja egy olyan, saját szerkezettel bíró, az anyanyelv szerkezetétől is, a célnyelvétől is különböző nyelvi rendszerre, amelyet a tanuló alkot meg. A köztes nyelvnek fejlődő szabályrendszere van, amely az interferenciának, tehát a negatív transzfernek betudható nyelvi jelenségeket is magában foglalja.Crystal 2008, 259. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 16. o.
A diglosszia
A diglossziát gyakorló beszélő nyelvhasználatában interferencia jelenhet meg egyazon nyelv változatai között kódváltás (angolul code-switching), azaz több mint egy változat elemeinek használata formájában egyazon beszédhelyzetben. Vannak olyan helyzetek, amelyekben az ilyen interferencia nem hiba. Azok a beszélők, akik társadalmi tekintély nélküli nyelvváltozat (dialektus, fesztelen nyelvi regiszter) mellett tekintélyes változatot is ismernek (a sztenderd nyelvváltozatot, a szokásos regisztert, esetleg a választékosat is), képesek váltani ezeket, azaz egyiket vagy másikat használni azért, hogy megfeleljenek különböző beszédhelyzeteknek, de arra is képesek, hogy az egyikből vagy a másikból iktassanak be elemeket egyazon beszédhelyzet keretében, hogy árnyalják a beszédüket, például komolyságot kifejezve bizonyos pillanatokban, és iróniát másokban.
Nyelvváltozatok közötti interferencia példája az is, amely a görögországi médiában van. Ebben a katharevusza tekintélyes változat keveredik a tekintély nélküli dimotiki változattal.
A magyar regionális köznyelvekben is tapasztalható interferencia a sztenderd és a beszélő régiójának dialektusa között. A regionális köznyelveket olyan beszélők használják, akik jól ismerik a sztenderd nyelvváltozatot. Beszédük mindegyik nyelvtani vonása sztenderd, de kiejtésük nyelvjárásias lehet. Például a nyugat-dunántúli értelmiségiek beszédében természetesek a lerövidült magánhangzók (kut, tüz, viz), a zárt ë (embër, szerelëm, szeretëm) vagy a megnyújtott mássalhangzók (magassann, szépënn),Kiss 2006, 374. o. és ez nem hiba.A. Jászó 2007, 153. o.
Interferenciajelenségek
Az interferencia a nyelv mindegyik területét érintheti. Elsősorban az anyanyelv hat a második nyelvre.
Mindegyik nyelvnek megvan a maga artikulációs bázisa, azaz jellegzetes kiejtési szokásainak összessége, ezért még olyan beszélők esetében is, akik nagyon jól ismernek egy második nyelvet, előfordul, hogy anyanyelvi kiejtési vonásokat hallatnak akkor, amikor a második nyelvet beszélik.Bidu-Vrănceanu 1997, 69–70. o. Ez fonetikai interferencia, amit nem szakszóval idegen akcentusnak neveznek.Bidu-Vrănceanu 1997, 14. Például az angolul beszélő magyar ajkú esetleg [v]-t ejt ki [w]Zöngés labioveláris közelítőhang. helyett, mivel a magyarra nem jellemző az utóbbi.Holló 2006, 726. o.
Alaktani interferenciáról van szó, amikor például a német ajkú beszélő a francia nőnemű la mort ’a halál’ szót hímneművé teszi a német der Tod ’a halál’ hatására.
A mondattani interferencia például a hibás elöljárószó-használatra vonatkozik, pl. I am going at school francia beszélő használatában az angol I am going to school ’Iskolába megyek’ helyett, mivel a két angol elöljárószónak csak egy francia felel meg.
A lexikai-szemantikai interferenciát az ún. „hamis barátok”, azaz olyan szavak okozzák, amelyek alakja azonos vagy hasonló két nyelvben, esetleg még azonos eredetűek is, de jelentésük különbözik, például: gimnázium vs. gymnasium ’tornaterem’;Holló 2006, 727. o. figure ’szám’ vs. figure ’arc’;Bussmann 1998, 405. o. cold ’hideg’ vs. caldo ’meleg’; presidio ’börtön’ vs. Präsidium ’elnökség’; macchina ’gép’, ’autó’ vs. machine csak ’gép’.
A második nyelv is hat az anyanyelvre kisebbségi nyelvek beszélőinek nyelvhasználatában. Például határon túli magyarok anyanyelv-használatáról folytatott vizsgálatok szolgáltattak adatokat olyan második nyelvi jelenségekről, amelyeket ez az interferenciatípus érint. Példák:Kontra 2006, 392. o. a szókincsben: a második nyelvből átvett szavak, pl. Felvidéken tyepláki vs. ’melegítő, mackó’; tükörfordításos szócsoportok, pl. Felvidéken születési szám vs. ’személyi azonosító’; mindkét nyelvben jövevényszavak, de a második nyelvből átvett, a sztenderd magyar alaktól eltérő alakban, pl. Délvidéken tribina vs. ’tribün’; a grammatikai rendszerben: mondattani tükörfordítások, pl. Erdélyben vesz egy taxit vs. ’taxiba ül’.
A kódváltás viszonylag gyakori kétnyelvű beszélő, nyelvhasználatában is, ami az ő esetükben az egyik nyelvről a másikra való térés ugyanabban a beszédfolyamban. Az egyik nyelv súlya a másikhoz viszonyítva különféle tényezőktől függhet. Példák:Eifring – Theil 2005, 6. fej., 6–7. o. egyszerű mondat, amelyben az anyanyelv, a török van túlsúlyban a második nyelvvel, az egy szóval képviselt norvéggal szemben: Adamlar yeri vaske yapıyor ’Az emberek mossák (szó szerint mosni) a padlót’; összetett mondat, amelyben az anyanyelv, a szuahéli túlsúlyban van a második nyelvvel, az egy szóval és egy szókapcsolattal képviselt angollal szemben: Lakini niko sure ukienda after two days utaipata Uchimi Supermarket kwa wingi ’Biztos vagyok benne, ha két nap múlva mész, bőven találsz az Uchimi szupermarketben’; összetett mondat, amelyben a két nyelvet, a németet és az angolt egyenlően egy-egy tagmondat képviseli: Papa, wenn du das Licht ausmachst, then I'll be so lonely ’Apu, ha eloltod a villanyt, akkor olyan egyedül leszek’.
Interferencia a nyelvek kialakulásában és fejlődésében
Nyelvek érintkezése beszélőik kapcsolatai révén, az ezzel járó interferenciával fontos tényezője a nyelvek kialakulásának és fejlődésének.
Egyes nyelvek egész nyelvközösségek ehhez elégséges hosszúságú kétnyelvűségi időszakának nyomán alakultak ki. Például a Galliát meghódító rómaiak latin nyelve és a kétnyelvűvé vált gallok nyelve közötti interferencia a galloromán nyelv kialakulásához vezetett. A latin hatása sokkal nagyobb lévén a gall nyelvre, mint fordítva, a latin magába olvasztotta az utóbbit, mivel a gallok nyelvet cseréltek az előbbi javára. Germánok (főleg frankok) betelepedését Észak-Galliába ezek kétnyelvűségi időszaka követte, és ezúttal nyelvük és a galloromán interferenciája a jövevények nyelvének beolvadását eredményezte a helyiekébe.Picoche – Marchello-Nizia 1999, 10–12. o.
Mivel a hatások kölcsönösek, bár különböző súlyúak, a beolvadt nyelvek vonásaiból is megmaradnak egyesek a beolvasztó nyelvben. Az így kihalt nyelvek szubsztrátumai, illetve szupersztrátumai az utóbbinak.Bidu-Vrănceanu 1997, 494. o.
A szociolingvisztikában a szubsztrátum és a szupersztrátum fogalmakat másként értelmezik, de szintén nyelvek és nyelvváltozatok nyelvérintkezés okozta interferencia útján való keletkezésével kapcsolatban használják. Szó van például a pidzsin nyelvekről, amelyek közvetítőnyelv szerepű, második nyelvként elsajátított kevert nyelvek. Olyan különböző anyanyelvű beszélők használják, akik ismételt vagy kiterjedt érintkezésbe kerülnek egymással kereskedelmi kapcsolatok, bevándorlás, rabszolgaság vagy egyéb körülmények révén.Kálmán – Trón 2007, 36. o.Bussmann 1998, 905–906. o.Dubois 2002, 366–367. o.Eifring – Theil 2005, 6. fej., 15–16. o. A pidzsin nyelvek vagy viszonylag rövid idő után kihalnak, amikor már nincs rájuk szükség, vagy kreol nyelvekké válnak, amelyek anyanyelvek.Dubois 2002, 126–127. o. Pidzsin nyelv például a russenorsk, a 19. században létezett orosz–norvég kereskedelmi nyelv, kreolra pedig példa a haiti. Ezek esetében szubsztrátumnak az Afrikában, Dél-Ázsiában, Délkelet-Ázsiában, az Indiai-óceán és a Csendes-óceán szigetein, valamint Amerikában élő bennszülöttek nyelveit nevezik, vagy azon rabszolgákéit, akiket a világ egyik részéről a másikra vittek,Bidu-Vrănceanu 1997, 142. o. szupersztrátumnak pedig a gyarmatosító országok nyelveit, vagy azokéit, amelyekbe a rabszolgákat vitték. Például a haiti kreol nyelv szupersztrátuma a francia. A fentebb említett francia nyelv szupersztrátumával ellentétben a pidzsin és a kreol nyelvek szupersztrátuma domináns nyelv.
Ugyancsak nyelvi interferencia útján keletkeznek a gyarmatosító országok nyelveinek a gyarmatosított népek beszélői által használt változatai, amelyek a függetlenség elnyerése után is fennmaradnak. Ezekben a szupersztrátum az előbbi kategóriához tartozó nyelv, amely ez esetben is domináns, a szubsztrátum pedig helyi nyelv. Ilyen változatok például Indiában a sztenderd angolhoz közelebb álló Indian English és a Hinglish,A Hindi és az English szavakból szóösszerántással alkotott elnevezés. amelyet erősebben befolyásol a szubsztrátum.