bélyegkép|300px|jobbra|Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésterme (2006) 1956. október 28-án napirendre került az Egyesült Nemzetek Szervezete tanácskozásain a Magyarországon kialakult helyzet. A megelőző egyeztető tárgyalásokon brit–francia–amerikai szövetség körvonalazódott, ahol megállapodtak a felek, hogy a magyar ügy áthelyezését kérik a Biztonsági Tanácsból a Közgyűlés szuezi válság miatt összehívott rendkívüli sürgősségi ülésszakára. Így remélték, hogy előnyösebb pozíciót tudnak felvenni az egyeztetéseken. Ennek jelentősége abban állt, hogy a Közgyűlésen nem volt vétójog, így az határozatképes lehetett a Szovjet „nem” szavazat ellenére is. Azonban az események menete megzavarta e terv kivitelezést. A szuezi válság katonai akciókba torkollott, ennek következtében az USA ENSZ-biztosa, ifj. Henry Cabot Lodge megakadályozta közös tervüket azzal, hogy elzárkózott a további megbeszélések elől.

A világ figyelme Szuezre összpontosult, ami kapóra jött a Szovjetuniónak, így különösebb nemzetközi feszültség keltése nélkül avatkozhatott be Magyarországon, hiszen az idő telt, és az ENSZ néma maradt a Magyar szabadságharc ügyében. Ezt követően Nagy-Britannia és Franciaország jelezte az Amerikai Egyesült Államoknak, hogy együttesen az USA mögé állnak a magyar ügyben, teret hagyva az USA-nak, hogy belátásuk szerint vezessék az események menetét. Henry Cabot Lodge így szorult helyzetbe került, mert vagy magára vállalja azt a népszerűtlen szerepet, hogy az Egyesült Államok nem foglal állást a szovjet katonai beavatkozás kapcsán, vagy mégiscsak együttműködésre kényszerül Nagy-Britannia és Franciaország oldalán. A hezitálást ugyanakkor a Szovjetunió érdektelenségnek vélhette, így előkészítette Magyarország megszállását és a forradalom leverését. Miután november 4-én az ENSZ-ben értesültek az újabb szovjet katonai beavatkozásról, a tanácskozások ugyan átkerültek magasabb sürgősségi szintre, de az események már túlzottan előrehaladtak ahhoz, hogy az állásfoglalásnak bármi haszna legyen egy erkölcsi gesztuson túl. Így 1956 november 4-én New Yorkban összehívták az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának ülését a magyarországi szovjet intervenció miatt, és meghozták a 120-as számú határozatot.

A határozat létrejöttét a gyűlés 10 és 1 arányú szavazásával döntötte el, tartózkodás nélkül, az egyetlen ellenszavazatot a Szovjetunió jegyezte.

A 120. számú határozat tartalma szerint (S/RES/120 „The situation in Hungary”) elítélte a szovjet beavatkozást felszólította a Szovjetuniót csapatai kivonására elismerte a magyar nép jogát a nemzeti érdekeinek megfelelő kormányzathoz előírta ENSZ megfigyelők magyarországra küldését, és humanitárius segély magyarországra küldését

Ebben az időben az ENSZ főtitkára Dag Hammarskjöld volt.

ENSZ BT állandó tagjai

ENSZ BT ideiglenes tagjai 1956. november 4-én

Források www.un.org Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott határozatok 1956-ban. A FORRADALOM ÉS A MAGYAR KÉRDÉS AZ ENSZ-BEN, 1956–1963 Szerkesztette: Békés Csaba és Kecskés D. Gusztáv Magyar ENSZ Társaság 2006. www.rev.hu Megszállás és ellenállás.

További információk Nagy András: Halálos együttérzés. A "magyar ügy" és az ENSZ, 1956–1963; Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Kőszeg, 2020

Kategória:1956-os forradalom B 0120 Kategória:Nemzetközi jog