A vizsga 2011-ben bemutatott magyar bűnügyi filmdráma. Bergendy Péter második rendezése az 1956-os forradalom utóéletét mutatja be az ügynökvilágon keresztül. A film az 56-os filmek csoportján belül új szempontból ábrázolja a diktatúra embertelen működését.
A film folytatása, A játszma, 2022-ben jelent meg.
Cselekmény A történet 1957. december 24-én játszódik. A forradalom után szükségessé vált a még 1956-ban átszervezett állambiztonsági hivatal, a Politikai Nyomozó Főosztály személyzeti apparátusának felülvizsgálata, a rendszerhez lojális elemek kiválasztása és a létszámcsökkentés. A feladatot december végéig végre kell hajtani. A szervezet a belügyminiszteri parancsnak megfelelően titkos vizsgán teszi próbára ügynökei elkötelezettségét. Az egyik vizsgáztatott Jung András tartótiszt „némettanárként” gyűjti az egyik konspirált lakásban a beszervezett ügynökök jelentését, azonban tudtán kívül a szemközti ház konspirált lakásából őt is megfigyelik. A vizsgálatot a fiatalember mentora, „apja” Markó Pál alezredes és Kulcsár Emil vizsgabiztos vezeti. A vizsga során kiderül, hogy Jung Andrásnak viszonya van egy ismeretlen nővel, Gáti Évával, aki a forradalom alatt a Corvin közben ÁVO-sokat ölt. Markó személyesen igyekszik felderíteni az ügyet, hiszen Jung az egyik legjobb embere, személyes pártfogoltja. Ebben a helyzetben Jung választás elé kényszerül: vagy szakít a nővel, vagy dekonspirálódik. Jung számon kéri Gátin a múltját, veszekedésük során lelepleződik a poloska. Markó megszakítja a vizsgát az elmérgesedett helyzetben és Gátival felfedik a megfigyelést az elbukott Jung előtt. Markó védve a „fiát” és saját magát, Jung és Gáti együttműködésével meghamisítja a felvételeket a vizsgavezető Kulcsár távollétében, azonban parancsra a vizsgálat végeztével az elemzőközpontba viszik, ahol Rozgonyi ezredes előtt szembesítik a helyszínen készült eredeti felvétellel. A vizsga Jung és Gáti sikerével zárul, de Markó Pált azonnali hatállyal elbocsátják, alosztályvezetői pozícióját Kulcsár kapja meg és kizárják a pártból is. Markóék karácsonyi vacsorája a fogadott fiú nélkül zajlik.
Érdekességek A film elején (18:30) szóba kerülnek Jung női ügynökei, akinek fotóit is megmutatja a kamera. A másodikként előkerülő fotó a Szeles Erika Kornélia 1956-os forradalmárt ábrázoló, és a korabeli vezető nyugati sajtóban, többek között a Life amerikai hetilap címlapján is híressé vált fénykép (Vagn Hansen dán fotós felvétele) portrévá alakított változata. Szeles Erika Kornélia a valóságban nem volt ügynök, és még a forradalom idején, 1956. november 7-én elesett a harcokban.
Szereplők
Jung András – Nagy Zsolt Markó Pál – Kulka János Gáti Éva – Hámori Gabriella Kulcsár Emil – Scherer Péter Csapó Imre – Elek Ferenc Rozgonyi ezredes – Haumann Péter Dohány Ferenc – Balogh András Radnai, a rendező – Széles László Vígh – Dimény Áron Varga – Hellerbrandt Gábor Pálmai – Kovács Lehel Atya – Haás Vander Péter Bolha – Szabados Mihály Fényképész – Papp János Egriné – Papp Vera Házmesterné – Tóth Anita Janka – Varga Mária Portás – Dvorák Tamás Katonafiú – Vas-Zoltán Dénes
Közreműködők
Rendező – Bergendy Péter Forgatókönyvíró – Köbli Norbert Zeneszerző – Parádi Gergely Operatőr – Tóth Zsolt Producer – Bodzsár István Jelmez – Breckl János Látványtervező – Hujber Balázs Gyártásvezető – Pék Csaba Vágó – Király István
Kritikák A film mind magyar, mind külföldi méltatást is kapott, a színészeket nemzetközi filmfesztiválokon díjazták, alapvetően pozitív kritikákat kapott annak ellenére, hogy egy alacsony költségvetésű filmről van szó.
Ritter György kritikus szerint A vizsga az átverések, az árulások filmje, a keményen működő diktatúrát, az árulás mechanizmusát mutatja be a hollywoodi thriller zsánerét alapul véve. Bergendy az egyik legszórakoztatóbb 56-os ügynökfilmet készítette el.Ritter György: Az őrzők őrzői, kritika Filmtett Erdélyi filmes portál
Kovács Bálint véleménye szerint az alkotás egy zsánerfilm (thriller), amihez az 56-os események csak háttérül szolgálnak, a szereplőkkel nehéz erkölcsi dilemmák nélkül rokonszenvezni, mert a felvetett kérdésekre nem lehet az embertelen rendszerben morálisan helyes választ adni.Kovács Bálint: A kommunizmus megeszi a lelket kultura.hu
Papp Sándor Zsigmond kritikája a következő: „…az elnyomó hatalom képviselőjének akaratlan apológiája A vizsga.”Papp Sándor Zsigmond: A szimpatikus ügynök? Népszabadság 2011. október 12.
Gyárfás Dóra szerint A vizsgában keveredik a fikció a történelmi valósággal, aminek olyan részletét ragadja ki, amelyről eddig nem beszélt senki.Gyárfás Dóra: Ki a legjobb komcsi? 2011. október 17
A vizsga Pápai Zsolt kritikus szerint egy izgalmas ügynökthriller, pergő és fordulatos darab, amely nem akar nagy történelmi igazságokat kijelenteni, nem didaktikus – miközben azért a történetvezetés (kora)kádári rendszer világát is bemutatja. A forgatókönyv pedánsan alkalmazza a hollywoodi thriller elemeit. Igazi közönségfilm.Pápai Zsolt: Fertelmes felvilág Filmvilág 2011/10.
Díjak Chicago International Film Festival (2012) díj: arany Hugó-díj díj: új rendezők díja – Bergendy Péter Gotham Screen International Film Festival Awards (2012) díj: legjobb férfi alakítás – Kulka János díj: legjobb női alakítás – Hámori Gabriella Film Policier de Liège (2013) díj: legjobb színésznő – Hámori Gabriella Indafilmszemle (2013) díj: Aranykorsó-díj a legjobb tavalyi film
Jegyzetek
Források Vincze-Bába Gabriella: Konspirációból ötös, végre Kultúra & Kritika 2013. április 14. A vizsga lett a legjobb tavalyi film Szolcsány Mirjam: Bergendy Péter A vizsga című filmjének műfajkritikai megközelítése Apertúra Magazin 2014.04.18. Bujdosó Bori: Így készült az utolsó magyar film origo.hu Bujdosó Bori: Nagy Zsolt és Kulka János ávós film noirban origo.hu Gőzsy Kati: Horrorral pumpálok vért a magyar filmbe Interjú Bergendy Péterrel
További információk
Kategória:2011 filmjei Kategória:Magyar filmdrámák Kategória:Az 1956-os forradalomról szóló filmek