Csáth Géza, született Brenner József István (Szabadka, 1887. február 13. – Kelebia és Szabadka közelében, 1919. szeptember 11.Halálesete bejegyezve a szabadkai polgári halotti akv. (MKU knjiga br. 71) 1187/1919. folyószáma alatt.Kosztolányi Dezső: Csáth Géza betegségéről és haláláról, epa.oszk.hu) magyar író, orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző. Jász (Brenner) Dezső bátyja és Kosztolányi Dezső unokatestvére.
Élete és munkássága Brenner József és Decsy Etelka gyermekeként született. Anyja korán meghalt, főügyész apja későbbi feleségével együtt nevelte. Szenvedélyesen zenélő apja hegedűművészt akart nevelni belőle, de ő festő akart lenni. Alkotásvágya miatt nem volt türelme gyakorolni, festményeit pedig a rajztanára kinevette, és csak elégségesnek ítélte. Írásait viszont környezete már korán értékelte. A Bácskai Hírlap közönségének 14 éves korában mutatkozott be mint zenekritikus, de tizenhét éves koráig nagyon keveset írt. Nyolcadikos gimnazistaként Bródy Sándornak, a Jövendő akkori főszerkesztőjének küldte el A kályha című novelláját. Bródy biztatására kezdett komolyabban foglalkozni az írással.
1904-től, az érettségi után a Budapesti Orvosi Egyetemen tanult, az anatómia és az élettan lekötötte minden idejét. 1906-tól a Budapesti Naplóban jelentek meg írásai, de más lapokban is publikált. A Nyugatnak 1908-as alapításától munkatársa volt. Ugyanebben az évben jelent meg első novelláskötete, A varázsló kertje. 1909-ben szerezte meg orvosi diplomáját, majd Budapesten, a Moravcsik-féle Elme- és Idegkórtani Klinikán kezdett dolgozni gyakornokként. (Az épületben ma a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája működik, és márványtábla őrzi Csáth emlékét, amelyet 2005 szeptemberében Kéner Balázs újságíró, Csáth-kutató állított.)
Idegorvosi munkásságának kiemelkedő alkotása az Egy elmebeteg nő naplója,Egy elmebeteg nő naplója Csáth Géza ismeretlen orvosi tanulmánya, mek.oszk.hu mely – saját naplóját leszámítva – egész munkásságának legnagyobb szabású darabja. Ebben egy paranoiás nő kórképét írta meg, amelyben a hagyományos pszichiátria és a pszichoanalízis szempontjai keverednek. Többek között ez a mű ihlette Szász János filmrendező Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című filmjét, amely a 38. Magyar Filmszemlén négy díjat is nyert. Az alkotás irodalmi szakértője az emléktáblát állító Kéner Balázs volt.
Csáth 1910. április 10-én, hajnali fél hatkor használt először morfiumot, amire ettől kezdve tudatosan rászokott, mert érdekelte annak tudatmódosító hatása. Először azért nyúlt a szerhez, mert – tévesen – tüdőbajt diagnosztizáltak nála. Morfinista szenvedélyét azonban csak rövid ideig sikerült kordában tartania. A morfium hatása alatt szerzett élményei irodalmi művein erősen érződnek, melyekben az ideggyógyászat akkori eredményeit is felhasználta, orvosi megfigyeléseinek irodalmi keretet adott. 1911-ben jelent meg a Délutáni álom című elbeszéléskötete, amelyben többek között ezen tapasztalatokat dolgozta fel.
Csáth 1910-től különböző fürdőhelyeken volt orvos. Ekkoriban sok műve született, a munka mellett maradt ideje az írásra is. 1912-ben felvették a Martinovics szabadkőműves páholyba, egyszerre Adyval. 1913-ban feleségül vette Jónás Olgát, akinek tőle 1918-ban lánya született. 1914-től katonaorvosi szolgálatra hívták be, de a fronton teljesen elvesztette uralmát szenvedélybetegsége felett, napi adagjai folyamatosan nőttek. Rossz idegállapota miatt gyakran szabadságolták, majd 1917-ben végleg leszerelték.
A leszokást elősegítendő, falusi orvos lett Földesen, majd Regőcén, de a gondok csak fokozódtak. Környezetével megromlott a kapcsolata, fokozódott paranoiája. 1919-ben már a bajai elmeosztályon ápolták. Miután megszökött, lelőtte feleségét, és öngyilkosságot próbált meg elkövetni. A sikertelen kísérlet után a szabadkai Mária Valéria Közkórházban ápolták. Újabb szökése után Kelebiánál,És nincs segítség (Élet és Irodalom, 50. évfolyam, 24. szám) , vamosmiklos.hu a szerb demarkációs vonalnál 1919. szeptember 11-én feltartóztatták. Nem sokkal később pantopon-túladagolásban meghalt. Agyvelejét, szívét és máját, kívánsága szerint, öccse a pesti klinikára, első munkahelyére küldte, vizsgálatra. Azokat ott is temették el, fekete emléktáblája később arra a helyre került, egykori rendelője ablaka alá.
Munkássága nagy hatást gyakorolt a későbbi írógenerációkra, így több követője is akadt.
Válogatott bibliográfia
Életében megjelent kötetei A varázsló kertje; Deutsch, Budapest, 1908 Puccini; Jókai Ny., Budapest, 1908 Az albíróék és egyéb elbeszélések; Mozgó könyvtár vállalat, Budapest, 1909 (Mozgó könyvtár) Délutáni álom; Nyugat, Budapest, 1911 (A Nyugat könyvei) A Janika. Tragikomédia két felvonásban; Nyugat, Budapest, 1911 (Nyugat könyvtár) Online Zeneszerző portrék; Politzer, Budapest, 1911 (Modern könyvtár) Brenner József: Az elmebetegségek psychikus mechanizmusa; Eggenberger, Budapest, 1912 Schmith mézeskalácsos. Elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1912 (Modern könyvtár) Online Muzsikusok. Novellák; Tevan, Békéscsaba, 1913 (Tevan-könyvtár)
Gyűjtemények, válogatások jobbra|bélyegkép|235px|Csáth Géza mellszobra szülővárosában, Szabadkán A varázsló halála. Elbeszélések; vál., sajtó alá rend., bev. Illés Endre; Szépirodalmi, Budapest, 1964 Éjszakai esztetizálás. 1906–1912. zenei évadjai; sajtó alá rend., bev. Demény János; Zeneműkiadó, Budapest, 1971 Apa és fiú; vál. Illés Endre; Szépirodalmi, Budapest, 1973 (Kiskönyvtár) Hamvazószerda; sajtó alá rend., bev. Dér Zoltán, ill. Bálint Endre; Szépirodalmi, Budapest, 1974 Írások az élet jó és rossz dolgairól. Kritikák, cikkek, karcolatok; összegyűjt., bev., jegyz. Dér Zoltán; Szabadkai Munkásegyetem, Szabadka, 1975 (Életjel könyvek) Ismeretlen házban, 1–2.; összegyűjt., utószó Dér Zoltán; Forum, Újvidék, 1977 Csáth Géza–Havas Emil–Munk Artur: A repülő Vucsidol. Regény; sajtó alá rend., utószó Dér Zoltán; Életjel, Szabadka, 1978 (Életjel könyvek) Egy elmebeteg nő naplója. Csáth Géza ismeretlen orvosi tanulmánya; szöveggond., sajtó alá rend. Szajbély Mihály; Magvető, Budapest, 1978 (Magyar tallózó) A varázsló halála; vál., sajtó alá rend., bev. Illés Endre, ill. Kass János; 3. bőv. kiad.; Szépirodalmi, Budapest, 1987 Elfeledett álom. Csáth Géza válogatott művei; vál., szerk., utószó Vargha Kálmán; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1987 (A magyar irodalom gyöngyszemei) Napló, 1912–1913; Babits, Szekszárd, 1989 A tűz papnője. Kötetben még nem publikált írások; összegyűjt., szerk., előszó Urbán V. László, szöveggond. Tasnádi Edit; Aqua, Budapest, 1993 Mesék, amelyek rosszul végződnek. Összegyűjtött novellák; szerk., sajtó alá rend. Szajbély Mihály; Magvető, Budapest, 1994 Ópium. Válogatott novellák; Interpopulart, Szentendre, 1995 (Populart füzetek) Rejtelmek labirintusában. Összegyűjtött esszék, tanulmányok, újságcikkek; szerk., sajtó alá rend. Szajbély Mihály; Magvető, Budapest, 1995 Napló, 1912–1913; utószó Töttős Gábor; Windsor, Budapest, 1995 Az életet nem lehet becsapni. Összegyűjtött színpadi művek; szerk., sajtó alá rend. Szajbély Mihály; Magvető, Budapest, 1996 Ópium. Válogatott novellák; Interpopulart, Szentendre, 1996 (Populart füzetek) Fej a pohárban. Napló és levelek, 1914–1916; sajtó alá rend. Dér Zoltán, Szajbély Mihály; Magvető, Budapest, 1997 Egy elmebeteg nő naplója. Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok; szerk., sajtó alá rend. Szajbély Mihály; 4. átdolg., bőv. kiad.; Magvető, Budapest, 1998 Lidércálmok; vál., szerk. Hunyadi Csaba; LAZI, Szeged, 2000 A varázsló halála. Novellák; vál., utószó Király Levente; Magvető, Budapest, 2000 (Millenniumi könyvtár) Álmok asszonya; vál., szerk. Hunyadi Csaba, LAZI, Szeged, 2000 Zeneszerző portrék; Barnaföldi Archívum, Budapest, 2000 A muzsika mesekertje. Összegyűjtött írások a zenéről; szerk., sajtó alá rend. Szajbély Mihály; Magvető, Budapest, 2000 A varázsló kertje…; szöveggond., utószó Hegyi Katalin; Unikornis, Budapest, 2001 (A magyar próza klasszikusai) Az álmodás lélektana. Ismeretlen elmeorvosi tanulmányok; szerk., tan. Dér Zoltán, utószó Sági Zoltán; LAZI, Szeged, 2001 Álomtalan ébrenlét; vál., szerk. Hunyadi Csaba; Lazi, Szeged, 2001 Csáth Géza–Havas Emil–Munk Artúr: A repülő Vucsidol; sajtó alá rend., utószó Dér Zoltán; LAZI, Szeged, 2001 Csáth Géza válogatott novellái; összeáll., szerk. Urbán László, utószó Tarján Tamás; Szukits, Szeged, 2001 (A magyar novella mesterei) Álmok asszonya; vál., szerk. Hunyadi Csaba; LAZI, Szeged, 2002 Napló, 1912–1913; 1913-as új naplórészletek közread., tan. Dér Zoltán; Lazi, Szeged, 2002 Válogatott elbeszélések; vál., jegyz. Osztovits Szabolcs; Európa, Budapest, 2003 (Európa diákkönyvtár) ifj. Brenner József (Csáth Géza): Napló. 1897–1899; sajtó alá rend., utószó Dér Zoltán; Szabadegyetem, Szabadka, 2005 (Életjel könyvek) Emlékirataim a nagy évről. Háborús visszaemlékezések és levelek; szerk., előszó Dér Zoltán, utószó Dévavári D. Zoltán; Lazi, Szeged, 2005 Válogatott novellák; vál., utószó Tidrenczel Mária; Palatinus, Budapest, 2006 ifj. Brenner József (Csáth Géza): Napló. 1900–1902; szerk., utószó Dér Zoltán; Szabadegyetem, Szabadka, 2006 (Életjel könyvek) ifj. Brenner József (Csáth Géza): Napló. 1906–1911; szerk. Beszédes Valéria; Szabadegyetem, Szabadka, 2007 (Életjel könyvek) ifj. Brenner József (Csáth Géza): Napló. 1903–1904; szerk. Dér Zoltán; Szabadegyetem, Szabadka, 2007 (Életjel könyvek) Elbeszélések; Népszabadság Könyvek, Budapest, 2007 (A magyar irodalom remekei. XX. század) Hamisság és igazság. Csáth Géza füveskönyve; vál., összeáll. Papp Csaba; Lazi, Szeged, 2007 1000 x ölel Józsi. Családi levelek 1904–1908; sajtó alá rend., utószó Beszédes Valéria; Szabadegyetem, Szabadka, 2007 (Életjel könyvek) Muzsikusok. Novellák; Tevan Alapítvány, Budapest, 2008 1000 x ölel Józsi. Családi levelek 1909–1912; sajtó alá rend., utószó Beszédes Valéria; Szabadegyetem, Szabadka, 2008 (Életjel könyvek) 1000 x ölel Józsi. Családi levelek 1913–1919; sajtó alá rend., utószó Beszédes Valéria; Szabadegyetem, Szabadka, 2008 A varázsló kertje; Corvin, Déva, 2009 Csak nézni kell ezeket a rajzokat…; Csáth Géza földesi naplórajzainak és rajzfüzetének atlasza; szerk. Ágoston Pribilla Valéria, Hózsa Éva, Ninkov K. Olga; Városi Könyvtár, Szabadka, 2009 Válogatott elbeszélések; vál., jegyz. Osztovits Szabolcs; Európa, Budapest, 2011 (Európa diákkönyvtár) „Méla akkord: hínak lábat mosni”. Naplófeljegyzések 1897–1904; sajtó alá rend. Molnár Eszter Edina, Szajbély Mihály; Magvető–PIM, Budapest, 2013 Úr volt rajtam a vágy. Naplófeljegyzések és visszaemlékezések, 1906–1914; sajtó alá rend. Molnár Eszter Edina, Szajbély Mihály; Magvető, Budapest, 2016 Sötét örvénybe süllyedek. Naplófeljegyzések és visszaemlékezések, 1914–1919; sajtó alá rend. Molnár Eszter Edina, Szajbély Mihály; utószó Molnár Eszter Edina; Magvető, Budapest, 2017 Smaragd asztal. Csáth Géza válogatott levelezése; szöveggond., jegyz. Molnár Eszter Edina és Szajbély Mihály; Magvető, Budapest, 2020 Izmos irodalmi kötelékben. Kosztolányi Dezső és Csáth Géza önképzőkörének jegyzőkönyvei; szerk., előszó, jegyz. Hicsik Dóra; Dotnet Kft., Bp., 2021 Szabadka szépségeiről. Képes útikalauz; Magvető, Budapest, 2022
Idegen nyelven Über Puccini. Eine Studie; németre ford. Heinrich Horvát; Harmonia, Budapest, 1928 The magician's garden and other stories; vál., bev. D. Birnbaum Marianna, angolra ford. Jascha Kessler, Charlotte Rogers; Columbia University Press–Corvina, New York–Budapest, 1980 Opium and other stories; vál., életrajzi jegyz. D. Birnbaum Marianna, angolra ford. Jascha Kessler, Charlotte Rogers, bev. Angela Carter; Penguin Books, London, 1983 (Penguin books) Oppio e altre storie; szerk., olaszra ford. Marinella D'Alessandro; Edizioni e/o, Roma, 1985