Freeman John Dyson (Crawthorne, Berkshire, Anglia, 1923. december 15. – Princeton, New Jersey, 2020. február 28.) angol születésű amerikai fizikus és matematikus, a kvantum-elektrodinamika, nukleáris fegyverek és politika, futurizmus, science fiction, a földönkívüli értelem keresése (SETI) területén alkotott.
Családja Apja George Dyson neves angol zeneszerző. Felesége Imme Dyson. Hat gyermeke született. Az egyik Esther Dyson, neves digitális technológiai tanácsadó. Fia, George Dyson tudomány- és technikatörténész.
Életrajza Dyson a második világháborúban a Brit Bombázó Parancsnokság értékelőjeként dolgozott. A háború után a Cambridge-i Egyetemen szerzett BA fokozatot matematikából és 1946-tól 1949-ig a Trinity College munkatársa volt. 1947-ben az Egyesült Államokba költözött, a Cornell Egyetem ösztöndíjasaként, ahol 1951-ben fizikaprofesszor lett PhD nélkül. 1952-ben a Royal Society tagjává választotta. 1953-ban állást kapott Princetonban az Institute for Advanced Study-n. 1957-ben lett honosított amerikai állampolgár.
A háború utáni években Dyson mutatta meg, hogy a kvantum-elektrodinamika két akkor létező formalizmusa ekvivalens. Az egyik Richard Feynman útintegrál megfogalmazása, a másik Julian Schwinger és Tomonaga Sinicsiró variációs módszere. Dyson ekkor vezetett be egy operátort, melyet később róla neveztek el.
1957-től 1961-ig az Orion terven dolgozott, ami nukleáris impulzushajtás segítségével tett űrutazást javasolt. Egy prototípus elkészült a demonstráció kedvéért, ami hagyományos robbanóanyagokat használt, de a nukleáris fegyvereket a világűrben tiltó egyezmény miatt a tervet feladták.
1977-ben a Princetonon az ő irányítása alatt írta John Aristotle Phillips, az Atombomba Kölyök félévi dolgozatát, amiben a nyilvánosan elérhető információk alapján leírta egy működőképes atombomba tervét. Az ügyben FBI-vizsgálat is folyt.
Díjai, kitüntetései Lorentz-érem 1966-ban Max Planck-érem 1969-ben Fizikai Wolf-díj 1981-ben Enrico Fermi-díj 1993-ban Templeton-díj 2000-ben
Irodalom Robbert Dijkgraaf: Freeman J. Dyson 1923–2020: Legendary physicist, writer, and fearless intellectual explorer. In: PNAS. 117. évfolyam, 2020. 24. szám, 13186–13187. o., doi:10.1073/pnas.2008909117. David Kaiser (szerk.): „Well, Doc, You're In.“ Freeman Dyson's Journey through the Universe. MIT Press, 2022, . Dwight Neuenschwander (serk.): Dear Professor Dyson. World Scientific, 2016 (Diákok levelei Dysonnak és válaszai). Wolfgang Neuhaus: Eine kurze Zukunftsgeschichte der Technologie. Die Wissenschaftsliteratur des Freeman Dyson. In: Sascha Mamczak, Wolfgang Jeschke (szerk.): Das Science Fiction Jahr 2004. München 2004, , 485–501. oldal Phillip F. Schewe: Maverick Genius: The Pioneering Odyssey of Freeman Dyson. Thomas Dunn Books, New York City 2013, .Tun, was man tun will. In: FAZ. 25. April 2013, S. 28. Silvan S. Schweber: QED and the men who made it. Princeton University Press, Princeton 1994, Frank Wilczek: Freeman Dyson (1923–2020). In: Science. 368. évfolyam, 6492. szám, 2020. 715. o., doi:10.1126/science.abb8579.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Dyson-gömb Dyson-fa Schwinger–Dyson-egyenletek
További információk Freeman J. Dyson honlapja A Google-videó: kérdező: Robert Wright, szerkesztő: Greg Dingle
Kategória:1923-ban született személyek Kategória:2020-ban elhunyt személyek Kategória:Amerikai fizikusok Kategória:Wolf-díjas fizikusok Kategória:A Francia Természettudományi Akadémia tagjai Kategória:Amerikai egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Royal Society tagjai