Csikvári Jákó, születési és 1881-ig használt nevén Wührl Jákó (Borosjenő, Pest vármegye, 1847. július 26. – Mátyásföld, 1913. november 3.) magyar királyi államvasúti felügyelő, ügyosztályvezető, közlekedési szakíró. 1879-ig Wührl családneve alatt irt. Álnevei és jegye: Borosjenői, Dr. Katona, Cs.
Életpályája
Iskoláit Budán és Esztergomban végezte, majd néhány évig a tanítói pályán működött. 1869-ben hivatalnoka lett a később feloszlott országos gőzhajózási társaságnak, ahol eleinte mint gyakornok, később mint főpénztárnok működött. 1871-ben a magyar királyi államvasutak szolgálatába lépett és ettől kezdve minden szabad idejét az írásnak szentelte. Ő írta (még Wührl Jákó néven) az első magyar nyelvű vasúti lexikont. Wührl családi nevét 1881. november 17-én változtatta Csikvárira.
Ő alapította és szerkesztette a Magyar Közlekedésügy című havi folyóiratot, amelyből 1875-76-ban három kötet jelent meg Budapesten.
Cikkei, beszélyei, ismeretterjesztő közleményei 1872-től a következő lapokban jelentek meg: Erdély, Kolozsvári Közlöny, Nagyvárad, Délmagyarországi Lapok; ezután munkatársa lett a Jókai-féle Életképeknek, Fővárosi Lapoknak, Magyarország és Nagyvilágnak; később a Pesti Hirlapba, a Honba stb. dolgozott. Szakirodalmi működése 1874-ben kezdődött és irt a Vasúti és Közlekedési Közlönybe, a Közlekedésbe és a Magyar Tisztviselőbe (1874-76.)
1880-ban megindította a Magyar Tisztviselő című hetilapot, amelyet Perlaky Mihállyal együtt szerkesztett. Szépirodalmi dolgozatait is csaknem kizárólag ebben a lapban közölte. Csikvári volt az 1889-re szóló Somogyi-féle Vasúti Zsebnaptárnak a főszerkesztője.
1881-ben a Népszínház pályázatára népszínművet is írt Az apa unokája címmel; művét 1882-ben a budai arenában adták elő.
Emlékezete Sírja a Nemzeti Sírkert részeként Budapesten a Fiumei úti sírkertben található. Sírjának képe.Csikvári Jákó sírja a Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhely térképes adatbázisában
Művei A végrendelet (elbeszélés, Székesfehérvár, 1867); Kalászok az élet mezejéről (Pest, 1870); Vasúti könyvvitel (Budapest, 1874); Akik célt tévesztettek (tárcacikkek és beszélyek, Budapest, 1876); A világforgalom eszközei (Budapest, 1877); Téli estékre (Budapest, 1878); Magyar vasúti lexikon (Budapest, 1879); A közlekedési eszközök (Budapest, 1881-83); → reprint kiadás: Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest, 1986https://www.antikvarium.hu/konyv/a-kozlekedesi-eszkozok-tortenete-1-2-236218-0 Vasúti számvitel (Budapest, 1887).
Jegyzetek
Források
nori.gov.hu
Kapcsolódó szócikkek Vasúti lexikon
További információk
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, . A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904. Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
Kategória:1847-ben született személyek Kategória:1913-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Pilisborosjenőiek Kategória:Magyar közlekedési szakírók Kategória:Magyar tanítók