Demjén Mari, született Király Mária, névváltozat: K. Demjén Mari (Karcag, 1857. április 3. – Budapest, Józsefváros, 1928. október 28.)Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2941/1928. folyószáma alatt. színésznő.
Pályafutása
Király Katalin napszámos leányaként született. Nevelőapja Demjén Mihály, az ő székesfehérvári társulatában kezdte a pályafutását 1866-ban. Kardalos volt több vidéki társulatban, később szubrettként és primadonnaként lépett fel. 1872–73-ban Győrött, 1873–74-ben Bokody Antalnál játszott. 1881–83-ban Debrecenben szerepelt, 1885-ben visszatért Győrbe. Megházasodott és egy időre visszavonult, de amikor férje elhunyt, újra színpadra lépett. Gróf Festetich intendáns 1897. január 1-jén szerződtette a Nemzeti Színházhoz, amelynek 1926-ig tagja volt. Vígjátékokban, népszínművekben és tragikus anyaszerepekben láthatta itt a közönség. 1906 áprilisában Farkas–Ratkó-díjjal jutalmazták. 1913-tól filmezéssel is foglalkozott, számtalan epizódszerepben tűnt fel. 1922. március 22-én ünnepelt a Nemzeti Színháznál működése 25. évfordulóját. 1924. június 21-én aranygyűrűvel tüntették ki. Utolsó fellépése 1926. június 14-én volt a Nemzetiben, az Árva László királyban. Fáy Szeréna és Géczy István búcsúztatták el.
Első férje Medgyesi Nándor államvasúti főmérnök, második férje Kertész Lajos volt, a Nemzeti Színház súgója (meghalt 1927. november 19-én, Budapesten). Közös, 2018-ban jeltelen sírban nyugszanak a Fiumei úti sírkertben.Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, 334. o.]
Fontosabb színházi szerepei
Pitvarosiné (Nők az alkotmányban) Brazo-viesné (Aranyember) Korpádiné (Szökött katona) Sámsonné (Süt a nap) Dajka (Árva László király) Szunyogné (Gárdonyi Géza: A bor) Ida néni (Csathó Kálmán: Az új rokon) Gonoszné (Tóth Ede: A falu rossza)
Filmjei
Drágfy Veron (1913) A szökött katona (1914) – Özv. Korpándiné Lyon Lea (1915) – öregasszony Ágyú és harang (1915) – Salandra lánya A falu rossza (1916) – Gonoszné Szent Péter esernyője (1917) – papszakácsné A piros bugyelláris (1917) A gazdag szegények (1917) – Kapor Ádámné, Zsuzsa Fabricius úr lánya (1917) Károly bakák (1918) – Epresné A kivándorló (1918) Az aranyember (1918) – Brazovicsné A bánya titka (1918) – Anna, Jura nevelőanyja Fehér rózsa (1919) – vénasszony Fekete tulipán (1919) Gróf Mefisztó (1920) Matyólakodalom (1920) – Thuza Erzsa Aggyisten, Biri! (1927) – Kelesséné
Jegyzetek
Források
Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Magyar színművészeti lexikon Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929. Magyar színházművészti lexikon Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. Hangosfilm
További információk
Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Budapest, Győző Andor, 1930. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.
Kategória:Magyar színésznők Kategória:Karcagiak Kategória:1857-ben született személyek Kategória:1928-ban elhunyt személyek Kategória:Farkas–Ratkó-díjasok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek