thumb|left|222px|A tó 2014-ben (Landsat felvétel) thumb|left|222px|A szén-dioxid felszínre vezetése tutajokon elhelyezett csőrendszerekkel
thumb|left|222px|A felszínre vezetett szén-dioxid 50 méter magas szökőkutat működtet
A Nyos egy krátertó Afrikában, Kamerun Északnyugati tartományában. A három ismert és kitörésre hajlamos, szén-dioxiddal telített vizű afrikai „robbanó tó” egyike. (A másik kettő: a Nyostól mintegy 120 kilométerre, Foumbot városhoz közeli Monoun-tó és Ruandában a Kivu-tó.)
Földrajzi helyzete
A mély vizű, nagyjából kör alakú tó a Kamerun-fennsíkon, a Kamerun-vonal vulkáni övezetében alakult ki magasan egy inaktív vulkán, az Oku-hegy oldalában, Yaoundétól mintegy 320 km-rel északnyugatra. Földtani felépítése
A Kamerun-vonal tűzhányói mára a Kamerun-hegy kivételével kihűltek. Az egykori kráterek magmacsatornái eltömődtek, a krátereket feltöltötte a víz; a Monoun-tó korát izotópvizsgálatok alapján évesre becsülik. Alkáli bazalt jellegűSági Tamás: Kamerun vulkanitok övezik, az egyenlítői övben bőségesen hulló esők táplálják. Mivel befolyása nincs, vize gyakorlatilag nem keveredik, az alsó rétegekben sok az oldott gáz és ásványi anyag. 50 m-rel mélyebben a vízben már gyakorlatilag nincs oxigén, viszont rendkívül felszaporodik a szén-dioxid. Veszélyei A „robbanó tavak” gázkitörései
A Monoun-tó 37 áldozatot követelő, 1984-es kitörése után a kameruni kormány és az USA Külföldi Természeti Katasztrófaelhárító Hivatala tudóscsoportot szervezett a katasztrófa okainak tisztázására. A tudósok tisztázták a limnikus kitörések okait és mechanizmusát. Megállapították, hogy a krátertavakba szén-dioxid szivárog fel az egykori magmacsatornákban. A kellőképp mély tavak alsó vízrétegeiben felhalmozódik a nagy nyomáson jól oldódó széndioxid. Amikor a kráter pereméről (például földrengés eredményeként) elég sok anyag zúdul a tóba, a víz felkavarodik, és a felszínre emelkedő mélyebb rétegekből robbanásszerűen felszabadulnak az oldott gázok. Ez egyrészt cunamit kelt a tóban, másrészt a levegőnél nehezebb szén-dioxid a tűzhányó lejtőjén lehömpölyögve megöli az oxigént lélegző élőlényeket. Egyéb veszélyek
A tó más módon is veszélyezteti az alatta élőket, mivel természetes sziklafalai egyre gyengülnek. Ha egy földmozgás széttöri ezt a gátat, a víz a mélyebben fekvő falvakra zúdulhat, egészen Nigériáig. Kitörései A történelmi időkben két kitörését jegyezték fel.1986. augusztus 21-én egy limnikus kitörés hatalmas szén-dioxid felhőt vetett fel a Nyos-tóból. A felhő megfojtott 1700–1800 embert és mintegy 3500 háziállatot. Védőintézkedések
A tudósok a veszély csökkentésére öt csövet kívántak levezetni a tó mélyébe, hogy felszínre hozzák a felgyülemlő gázok egy részét, de az első ütemben csak egy készült el. További csöveket a kitörésveszély gondos tanulmányozása után telepítettek.
Jegyzetek
Források Philip Whitfield (szerk.), 1990: Atlas of Earth Mysteries, magyarul: A Föld titkai. AQUA Kiadó, Budapest, 1996. pp. 168–173.
További információk Cikk a tóról Az Élet és Tudomány archívumából A gyilkos tavak
Kategória:Kamerun tavai