Kovács János (Szeged, 1852. április 25. – Szeged, 1918. január 2.) etnográfus, állami távíróhivatali főnök.
Élete
Kovács Mihály és Vetró Éva jómódú polgári szülők fia. Szegeden végezte középiskoláit; azután a budapesti egyetemen jogot hallgatott és ennek befejezte után a bölcseleti karon történelmet, modern és keleti nyelveket, művelődés- és művészettörténetet hallgatott 1878-ig. Időközben beutazta Nyugat-Európa országait; Hollandiában, Németországban, Svájcban, de főleg Olaszországban huzamosabb időt töltött és tapasztalatait, úti emlékeit a szegedi lapokban írta le. Előbb az ügyvédi pályára készült; de betegeskedése miatt az államszolgálatba lépett a távíróhivatalnál, ahol időközben szakvizsgálatot tett és az 1870-es évek végén szülővárosába került, ahol a köztörvényhatóság tagjává választották. Dáni Ferenc főispán már 1878-ban Szeged város tiszteletbeli jegyzőjévé nevezte ki; azonban Kovács megmaradt továbbra is állami hivatalában. Cikkeivel 1893-ban előmozdította Szeged város törvényhatósága elhatározását, hogy a szegedi egyetemre egymillió koronát ajánlott föl, a város monográfiáját megíratja és a közművelődésnek palotát emel, ahol a Somogyi-féle közkönyvtárt, képtárt és a múzeumot helyezi el. Mint az állami távíró főnöke a város kultúr- és közügyeiben közreműködött; tagja volt az iskolaszéknek, a könyvtárbizottság elnöke, több bizottság tagja; így a tudományos és szépirodalmi Dugonics Társaságnak, melynek létrehozásában 1892-ben szintén fáradozott, igazgatósági tagja és szépirodalmi osztályának elnöke volt.
Szerkesztette a Szegedi Képes Naptárt 1879-81-ben (ezekben cikkei: A szegedi veszedelem, A szegedi árvíz a költészetben, A szegedi czigányok, A Tiszára járók, Az utolsó betyár, A szegedi polgárőrök sat.), a Szegedi korcsolyázó egyesület Évkönyvét (1890-91.)
A Szeged monografiájában (Szeged, 1899.) ő írta a város helyrajzi, vízrajzi, természetrajzi és földtani leírását és Szeged népe c. néprajzi cikket.
Munkái
Szeged. Tájékoztató ismertetésül, Szeged, 1889. A város szines tér- és 30 látképével. Szegedi emlékek. (Helytörténeti és néprajzi vázlatok.) Szeged, 1896. (Ism. Vasárnapi Ujság 1895. 42. sz. Szegedi Napló). Szabados János életrajza, költeményeivel, Szeged, 1897. Szeged és népe. Szeged, 1901.
Jegyzetek
Források
További információk
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Szegediek Kategória:1852-ben született személyek Kategória:1918-ban elhunyt személyek