A Saturday Night Live (rövidítve SNL) egy amerikai késő esti komédiaműsor és varieté-show, melyet Lorne Michaels talált ki. Premierje 1975. október 11-én volt az NBC csatornán, akkor még NBC's Saturday Night címmel. A műsorban rövid humoros jelenetek láthatók, melyek sokszor politikai és kulturális paródiák, s melyeket egy nagy létszámú, állandóan változóban lévő gárda játszik el. Minden adást egy meghívott vendég konferál fel, aki elmond egy monológot, ezután gyakran szerepel a jelenetekben is, ha pedig zenészről van szó, rendszerint fel is lép. Az epizódok rendszerint rögtön egy jelenettel kezdődnek, amelyek váratlanul megszakadnak, amikor a színészek egyike kilép a szerepéből, és a kamerába mondja: "Élőben New York-ból, ez a Saturday Night!"
1980-ban Michaels otthagyta a műsort. Őt Jean Doumanian, majd a negatív kritikák hatására Dick Ebersohl váltotta. 1985-ben Michaels visszatért, Ebersohl pedig showrunner lett. Az SNL szereplői közül számtalan futott be később nagy karriert filmekben és sorozatokban, de az írók közül is többen közreműködtek későbbi nagy sikerekben.
A felvételek az NBC 8H számú stúdiójában készülnek a new york-i Comcast Buildingben. Debütálása óta közel 900 epizódja készült, 2019. szeptember 28-án pedig elrajtolt a 45. évadja, amellyel az Egyesült Államok valaha volt egyik leghosszabb tévés műsora. A műsor formátuma alapján más országokban is készültek hasonló műsorok, több-kevesebb sikerrel. Egy-két jelenetből később egész estés filmet is készítettek, mint az 1980-as Blues Brothers vagy az 1992-es Wayne világa. A nagy sikerre való tekintettel a műsor korábbi évadjait házimozis megtekintésre elérhetővé tették, továbbá készültek könyvek és werkfilmek is.
Több mint négy évtizedes vetítése alatt az SNL számos díjat bezsebelt, köztük 95 Emmy-díjat, 5 díjat az Amerikai Forgatókönyvírók Szövetségétől, és két Peabody-díjat. 2000-ben az amerikai médiaszolgáltatók szövetsége beválasztotta a műsort a hírességek csarnokába.
Mivel a műsort élőben veszik fel, sok esetben kritika tárgya lett a színészek vagy a meghívott vendégek szándékos vagy véletlen elszólása, illetve a cenzúrával kapcsolatos határok feszegetése.
Létrejötte 1965-től 1975 szeptemberéig az NBC a The Tonight Show adását adta, szombaton vagy vasárnap esténként. 1974-ben Johnny Carson bejelentette, hogy szeretné, ha a hétvégi adásokat megszüntetnék, helyette pedig a hétköznapi adásokra fókuszálna. Így az NBC elnöke, Herbert Schlosser felkereste a késő esti műsorsávért felelős stáb helyettes vezetőjét, Dick Ebersohlt, hogy találjanak ki egy műsort, amit szombat esténként vetíthetnek a Tonight Show helyett. Ketten együtt megkeresték Lorne Michaels-t, akivel együtt kitalálták, hogy az új műsor legyen egy varieté-show, humoros jelenetekkel, melyekben teret kaphat a politikai szatíra is éppúgy, mint a zenés számok, és amivel felkelthetik a célcsoportnak tekintett 18-34 év közöttiek figyelmét. 1975-re Michaels összeszedett egy gárdát, melynek tagja volt Dan Aykroyd, John Belushi, Chevy Chase, Jane Curtain, Garrett Morris, Laraine Newman, Michael O'Donoghue, Gilda Radner és George Coe. Eredetileg NBC's Saturday Night-nak hívták a műsort, mert a rivális ABC csatornán ekkor még műsoron volt a Saturday Night Live with Howard Cosell című műsor. Ennek 1976-os megszűnését követően az NBC megvette a névjogokat, és a műsor hivatalosan is Saturday Night Live lett 1977. március 26-tól. Eredetileg három állandó műsorvezetője volt: Lily Tomlyn, Richard Pryor és George Carlin, míg Pryor ki nem szállt a cenzúrára kevéssé adó műsorstruktúra miatt. Ezután kerültek képbe a meghívott vendégek.
1975-ös indulásától kezdve a műsor hamar hatalmas népszerűségre tett szert. Olyannyira, hogy 1978-tól bevezették a "Best of Saturday Night" című műsort is, amelyben a legjobb jelenetekből válogattak azoknak, akik nem tudtak fennmaradni késő estig. Mindazonáltal az első két évadban az NBC vezetői nem voltak megelégedve a nézettséggel. A Nielsen mérési eredményeire rávilágítva Lorne Michaels úgy védte meg a műsort, hogy annak törzsközönsége a baby boomer generációból kerül ki, akik az adatok alapján mást nem is néznek nagyon a TV-ben. Ekkoriban ez a korosztály volt a hirdetők első számú célcsoportja, nem számítva az X-generáció éppen felnövő gyerekeit. Csakhogy a baby boomerek hiába voltak többen, mint az X-generáció, jóval kevesebb tévét néztek, leszámítva a műsort és egyes sporteseményeket, amiből azt a következtetést vonták le a hirdetők, hogy a televízió nem felel meg ezen nézők ízlésének. Az NBC végül hallgatott Michaels érveire és műsoron tartotta az SNL-t, annak ellenére is, hogy már ekkoriban rengeteg dühös levelet és telefonhívást kaptak felháborodott nézőktől a műsor egyes jelenetei miatt.
Ezek között ott volt egy 1976. április 24-i eset, melyben Claudine Longet gyilkossági ügyével viccelődtek, ami miatt a következő adásban Don Pardo a televízión keresztül is bocsánatot kért. Amikor 1976. március 13-án elhangzott élő adásban Laraine Newman szájából az "elhúzta a belét" kifejezés, Herminio Traviesas, a csatorna egyik belső cenzora kilátásba helyezte, hogy a műsor emiatt többé nem mehet élőben, csak néhány másodperces csúsztatással. Végül ettől akkor állt el, mikor Newman személyesen is bocsánatot kért tőle.
A második évad végén Chevy Chase kiszállt a műsorból, és a helyére egy addig ismeretlen színész, Bill Murray került. Aykroyd és Belushi 1979 végén, a negyedik évadban távoztak. 1980-ban Michaels fizikai és mentális kimerültségre hivatkozva azt kérte a csatornától, hogy legalább egy évre függesszék fel a műsor sugárzását. Ennek nem tettek eleget, és mivel aggódott, hogy nélküle az SNL megszűnne, javaslatot tett az utódjára Al Franken, Tom Davis és Jim Downey személyében. Fred Silverman, az NBC elnöke ki nem állhatta Frankent, részben azért, mert a saját műsorában olykor-olykor beszólt neki, részben pedig azért, mert gyakran közlekedett limuzinnal a csatorna pénzén. Noha nem jött létre a megállapodás, Michaels otthagyta a csatornát, helyette pedig azt a Jean Doumanian-t nevezték ki, akit magával akart volna vinni a Paramount Pictures-höz. Michaels távozásával számos színész és író is elhagyta a stábot.
Mivel a műsor remek ugródeszkának ígérkezett több komikus számára is, sokan jelentkeztek, hogy szívesen csatlakoznának a stábhoz. Doumaniant megbízták azzal, hogy 3 hónap alatt állítsa össze az új gárdát, ezzel együtt a költségvetést is nagyjából a harmadára vágták vissza. A Michaels-hez hű megmaradt stábtagok ellenségesen fogadták őt, részben azért is, mert úgy vélték, egy nő nem lesz képes Michaels helyébe lépni. A műsor következő évada katasztrofálisra sikerült, a nézettség csökkent, ahogy a színvonal is, a nézők pedig nem tudtak azonosulni az újonnan belépett színészekkel. Doumanian számára az utolsó csapás az volt, amikor Charles Rocket élő egyenes adásban a "fasz" kifejezést használta. Ezt követően megváltak tőle, mindössze tíz hónap munka után. A műsor közel állt a megszűnéshez, de az NBC nem akarta elengedni, ezért ezúttal Ebersolt keresték fel, hogy legyen ő az új producer. Ebersol, akit korábban Silverman kirúgott, megkereste Michaelst, és az áldását kérte a döntésre, amit meg is kapott - ily módon elkerülve, hogy a stáb az ő ténykedését is ugyanúgy szabotálja, mint Doumanian esetében.
Ebersol belépése pénzügyi szempontból sikeres volt, viszont kreatív szempontból középszerű maradt a műsor, leszámítva Eddie Murphy csatlakozását 1980-81-ben. Murphy 1984-ben távozott, hogy a már addig is sikeres filmes karrierjét egyengesse tovább, s Ebersol újabb stábot hozott össze. Többek között csatlakozott a már akkor is híres Billy Crystal és Martin Short is. Ez azonban még mindig nem volt elég, így radikálisabb változásokat tervezett, többek között megszüntette volna a műsor védjegyének számító élő felvételt is. Ekkor Michaels, akinek nem váltak be az időközben elkezdett projektjei, és félt, hogy megszüntetik a műsorát, visszatért. Michaels ismét átalakította a színészgárdát, Ebersol ötletét megtartva már ismertebb emberek beválogatásával, mint Robert Downey Jr. vagy Joan Cusack. Sajnos a stáb és a forgatókönyvírók is alkotói válsággal néztek szembe ekkoriban, így eldőlt, hogy megszüntetik a show-t. Csak Bernie Brilstein közbelépésének köszönhetően kapott még egy év haladékot, azt is úgy, hogy a szokásos 22 epizód helyett csak 13 készülhetett el. Michaels ismét kirúgta a stábot, és tanulva a korábbi hibáiból, ismét csak olyan színészeket vett fel, akik jobbára ismeretlenek voltak, mint Dana Carvey vagy Phil Hartman. Ők ketten lettek a show legnagyobb sztárjai, és mivel a népszerűség ismét nőtt, az SNL műsoron maradhatott. Aztán az 1992 és 1994 közötti évadban ők is távoztak. Ekkor Don Ohlmeyer, az NBC nyugati parti elnöke és csapata úgy döntöttek, a műsor sikerének és a nézettség növelésének érdekében tevékenyen bele fognak szólni a műsor készítésébe. Ohlmeyer ki akarta rúgni az olyan ifjú tehetségeket, mint Chris Farley vagy Adam Sandler, mert nem jött ki velük, és az élő adást is meg akarta szüntetni annak költségessége miatt. A műsor számos kritikát kapott és az NBC részéről is nyomást helyeztek rájuk, főként azért, hogy Michaelstől megszabaduljanak. Ekkor Michaels ajánlatot kapott a CBS-től is egy rivális műsor elkészítésére, de ő nemet mondott. 1995-ben Sandlert és Farleyt kirúgták, Mike Myers pedig filmes karrierje miatt távozott, de jött egy új ígéretes csapat Will Ferrell és Tina Fey vezetésével. Ekkoriban nagy hangsúlyt fektettek a színészekre, és korábban már megírt jelenetek történéseit folytatták tovább előszeretettel, újabb sztorik helyett. 1997-ben Ohlmeyer kirúgatta Norm Macdonald-ot, a hivatalos indokolás szerint azért, mert neki nem tetsző hangnemben dolgozta fel többször is O.J. Simpson akkoriban nagy botrányt keltő gyilkossági ügyét.
A 2000-es évek elején lett a csapat tagja Horatio Sanz és Jimmy Fallon. Mindkettejüket kritizálták, mert sokszor kiestek a szerepükből, amikor jelenet közben elnevették magukat. A legismertebb ilyen eset a show történetének egyik legkedveltebb jelenete, a "More Cowbell" alatt volt, ahol Christopher Walken faarcát és Will Ferrell előadásmódját a színészek sem bírták ki nevetés nélkül. A 2001-es szezon kezdete is ígéretesnek tűnt: a csapat megerősödött, többek között ekkor került be állandóra Amy Poehler és Maya Rudolph is, Jeff Richards pedig a rivális MADtv-től igazolt át. A show történetét azonban beárnyékolták a 2001. szeptember 11-i terrortámadások, amelyek nem messze történtek a felvérelek helyszínétől. Alig két héttel a tragédia után szombat este mégis elkészült az új évad első epizódja, Reese Witherspoon műsorvezetésével, rendhagyó módon az akkori polgármester Rudy Giuliani és a tűzoltók nyitómonológjával. Ezután Paul Simon "The Boxer" című dalát adták elő. Eleinte a politikai humorból is visszavettek, csak később került az vissza a műsorba, és a kezdeti erősebb próbálkozásokat is kemény kritika érte, bizonyítván, hogy az SNL az évek során ellenkulturális szerepből a mainstream része lett.
2003-ban átalakították a stúdiót, a Grand Central Terminalra hasonlító stílusban. Ebben az évben távozott Jimy Fallon, megérkezett viszont Kenan Thompson, aki azóta a show leghosszabb ideje szereplő színésze lett. Ő volt az első szereplő, aki 1978-as születési dátumával később született, mint az SNL első adása. 2005-ben kezdték el a műsor HD-ben való rögzítését, és ekkor került be a paródiái által közönségsikert arató Bill Hader. 2006-ban a műsor dizájnja nagyobb ráncfelvarrást kapott és ebben az évben egy nagyobb költségcsökkentés miatt a stáb mérete is összement. A forgatókönyvírók 2007-es sztrájkja miatt a 2007-es évad lett a valaha volt legrövidebb, mindössze 12 résszel.