Himmelberg osztrák község Karintia Feldkircheni járásában. 2016 januárjában 2300 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Himmelberg a Feldkircheni járásban 170px|bélyegkép|balra|Biberstein vára 170px|bélyegkép|balra|Hagyományos parasztház Klatzenbergben Himmelberg Karintia középső részén fekszik a Tiebel (a Gurk mellékfolyója) mentén. A Tiebel forrása a második legnagyobb forrás Ausztriában. Legmagasabb pontja az 1600 méteres Hoferalmkopf. Az önkormányzat 7 katasztrális községbőlÄußere Teuchen, Dragelsberg, Himmelberg, Hochegg, Pichlern, Saurachberg, Zedlitzberg és bennük 36 faluból és egyéb településrészbőlAußerteuchen (123 lakos), Dragelsberg (71), Draschen (11), Eden (0), Flatschach (93), Fresen (6), Glanz (2), Grilzberg (0), Grilzgraben (15), Grintschach (46), Himmelberg (578), Hochegg (5), Kaidern (25), Klatzenberg (33), Kösting (12), Kraß (70), Lassen (11), Linz (50), Manessen (20), Oberboden (137), Pichlern (145), Pojedl (59), Sallach (13), Saurachberg (109), Schleichenfeld (99), Schwaig (19), Sonnleiten (79), Spitzenbichl (11), Tiebel (85), Tiffnerwinkl (131), Tobitsch (83), Tschriet (5), Werschling (83), Winklern (15), Wöllach (33), Zedlitzberg (42) 2015. januári népesedési adatok tevődik össze.
A környező települések: északnyugatra Gnesau, északkeletre Steuerberg, délkeletre Feldkirchen in Kärnten, délnyugatra Steindorf am Ossiacher See, nyugatra Arriach.
Története Himmelberg területe a 9-10. században népesült be. A Szt. Márton-templomot 1065-ben említik először, mint az Eppenstein-család magánkápolnáját. Himmelberg vára a 11-12. században épült; tulajdonosáról, a von Himmelberg családról először 1196-ban történik említés. Nagyjából ekkoriban váltotta fel az eredeti szlovén Sokova elnevezést a "Himmelberch". A híres minnesanger, Ulrich von Liechtenstein 1255 körül írt Frauendienst c. művében leírja, hogyan győzte le egy énekversenyen Zachäus von Himmelberget.
1329-re a himmelbergi törvényszék fennhatósága kiterjedt a Ossiach, Steuerberg és Reichenau környéki területekre és a kastélyhoz tartozó birtok is megnövekedett. A himmelbergi várúr, Marchward der Pibriacher 1382-1396 között felépíttette Biberstein várát.
A Tiebel patak erejét felhasználva a 16. századtól kezdve megkezdődött a vashámorok építése és a vasfeldolgozás. Himmelberg különösen kaszakovácsairól volt ismert. A 19. század második felében már évente 250 ezer kaszát gyártottak. A századfordulóra a termelés jelentősen visszaesett, a két világháború között pedig meg is szűnt ez az iparág.
A községi önkormányzat 1850-ben jött létre. 1865-ben Zedlitzdorf és Mitteregg katasztrális községek átkerültek Reichenauhoz. 1895/96-ban Gnesau és Gurk falvak is különváltak és önálló önkormányzatot hoztak létre. 1921-ben Innerteuchent kapcsolták Arriachhoz, 1973-ban pedig kisebb határkiigazítás történt Steuerberg javára. Lakossága A himmelbergi önkormányzat területén 2016 januárjában 2300 fő élt, ami némi visszaesést jelent a 2001-es 2336 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 95,8%-a volt osztrák állampolgár. 66,5% római katolikusnak, 33,4% evangélikusnak, 3,9% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
Látnivalók bélyegkép|Régi kovácsüzem a település központja jórészt a 19. században épült ki, az akkori magánházak és ipari épületek ma is meghatározóak. A biedermeier stílus szép példája az 1825-ben épült Schiffer-ház vagy az 1822-es Resser-ház. a községben több helyütt megtalálhatóak a hagyományos, kétszintes gerendaházak, amelyek közül néhány a 18. században épült. Himmelberg várának romjai Biberstein vára a himmelbergi Szt. Márton-templom az außerteucheni Szt. Rupert-templom a pichlerni Szt. Fülöp és Jakab-templom a werschlingi Szt. Tamás-templom Testvértelepülések Chiusaforte (Olaszország) Bad Saulgau (Németország)
Jegyzetek
Források 800 Jahre Himmelberg. 1196–1996. Eigenverlag des Gemeindeamts Himmelberg, 1996. online als PDF, 19,6 MB Wolfgang Putzinger: Von den Nockbergen zum Ossiacher See. Alte und neue Ansichten aus dem Bezirk Feldkirchen. Eigenverlag, Feldkirchen i. K. 2008, o. ISBN A település honlapja 21005 – Himmelberg Statistik Austria
Fordítás
Kategória:Karintia települései