Szirtes Artúr (Pancsova,A Szirtessel foglalkozó lexikonok Budapestet jelölik meg születése helyéül, érettségi anyakönyvében azonban Pancsova szerepel, a születés helyére vonatkozó információ innen származik. Pancsovai születését megerősíti a tény, hogy Szirtes Artúr apja, Szirtes Ignác ekkoriban Pancsován oktatott, és csak 1889-ben került Pécsre, majd Budapestre. 1884. szeptember 15.HU BFL - VIII.41.b érettségi - 1902 - 1.06.18.0006271. A források egy része ettől eltérő dátumot jelez, a Magyar Zsidó Lexikon 1887-et, a Kozma utcai izraelita temető nyilvántartása 1885-öt. Az itt szereplő információ Szirtes Artúr érettségi anyakönyvéből származik. – Budapest, Terézváros, 1927. április 14.)Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 613/1927. folyószáma alatt. magyar ügyvéd, jogszociológus, jogi szakíró, író, költő.
Élete 1902-ben Budapesten a VI. kerületi Magyar Királyi Állami Kemény Zsigmond Gimnáziumban jeles eredménnyel tett érettségi vizsgát, majd beiratkozott a budapesti tudományegyetemre, ahol Pikler Gyula és Vámbéry Rusztem előadásait látogatta,"Nem tudok ellenállni a halál vágyának... Pesti Napló 78. (1927: 86. sz.) 7. végül jogtudományi doktorátust tett és ügyvédi oklevelet szerzett (1910),Magyar Királyi Igazságügyminisztérium. In: Magyarország tiszti cím- és névtára. Budapest 1927. 318. egyben az ügyvédi kamara is felvette lajstromába.Az ügyvédi kamarák köréből. Igazságügyi Közlöny, 19. (1910: 11. sz.) 405. 1909-ben felvették a Reform szabadkőműves páholyba,Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II.: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest 1939. 338. amelynek később helyettes főmestere is lett.Dr. Somogyi István: A szabadkőműves Budapest. Magyar Kultúra, 9. (1922: 1. sz.) 654.
Tanulmányai, könyvismertetői a Huszadik Század, hasábjain jelentek meg, a szociális tartalmú jog megteremtésére irányuló törekvéseit németországi kollégái rokonszenvvel követték, pályája kiteljesedésében azonban neurózisa, és ennek köszönhető korai halála megakadályozta. 1910 és 1912 folyamán előadást tartott a Galilei Körben, Új-Zéland szocialisztikus államszervezete,A Galilei Kör. Népszava, 38. (1910: 79. sz.) 8. illetve A szerződésekről címmel.A Galilei Kör. Népszava, 40. (1912: 26. sz.) 7. A Huszadik Századon kívül cikkei és szépirodalmi munkái jelentek meg a Jövendőben,Lakatos Éva: Magyar irodalmi folyóiratok. H–K. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1975. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei) 604. a Kis Lapban,Lakatos Éva: Magyar irodalmi folyóiratok. K–M. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1977. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei) 778. a Magyar Hírmondóban,Lakatos Éva: Magyar irodalmi folyóiratok. Ma Este–Magyar Szemle. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1978. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei) 1033. p. a Magyar Közéletben,Uo. 1100. a Nemzeti Iskolában,Lakatos Éva: Magyar irodalmi folyóiratok. Napló–Panoráma. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1978. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei) 1488. a Szinérváraljában, Lakatos Éva: Magyar irodalmi folyóiratok. Székely Közélet–Tábortűz. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1978. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei) 2508. A Színházban,Uo. 2517. továbbá megjelent írása az Incze Henrik által szerkesztett Magyar Színészeti (Művészeti) Almanach 1906-os évfolyamában.Magyar Művészeti Almanach. Népszava, 33. (1905: 272. sz.) 6.
Elsősorban iparjoggal foglalkozott, ám irodalmi tevékenységet is folytatott, több verseskötete is megjelent. Elkötelezett híve volt a szociális jogalkotási mozgalomnak, szociológiai kutatások céljából több alkalommal járt külföldön, egy ízben Új-Zélandon. Itteni élményei nyomán írta meg az Új-Zéland mint "korunk legfejlettebb szocialisztikus szervezete" című tanulmányát, és ugyanezen címmel könyvet is írt az ország demokráciájáról (1910). Károlyi Mihály kormánya idején visszautasította a miniszteri tanácsosi pozícióit,"Jobb a szép multtal meghalni, mint a beteg jövőt tovább erőszakolni". Magyarország, 34. (1927: 86. sz.) 5. 1919-ben sikkasztással vádolták meg,HU BFL - VII.18.d - 13/8352 - 1919. s a forradalmak után munkakedve és munka iránti lelkesedése is alábbhagyott. 1927-re az állandó megfeszített munka miatt idegi állapota megromlott, így előbb külföldre utazott üdülni, majd visszatért, ám rövid idő után ismét a neurózis jelei mutatkoztak, így 1927 márciusában újfent elutazott,Dr. Szirtes Artúr ügyvéd fürdőszobájában felakasztotta magát és meghalt. Az Est, 18. (1927: 86. sz.) 5. ezúttal Abbáziába. Állapota nem javult, és visszatérte után nem sokkal, 1927. április 14-én megírta végrendeletét – búcsúleveleit már márciusban elkészítette –, majd öngyilkosságot követett el a terézvárosi Szív utca 18. alatti ház második emeletén lévő lakásban.Szirtes Artur dr. ügyvéd felakasztotta magát. Budapest Hírlap, 47. (1927: 86. sz.) 6. Súlyos idegbaja miatt öngyilkossá lett Szirtes Artur dr. 8 Órai Újság, 13. (1927: 86.) 4. Halálesetét egyik sógora, Stromwasser Leó zenetanár jelentette be.Stromwasser Leib Itzig Lipót Izsák és Szirtes Aranka házasságkötése bejegyezve Budapest VIII. ker. házassági akv. 813/1911. folyószáma alatt.. A hozzáférés ideje: 2016. december 16. 1927. április 19-én temették el,Szirtes Artúr gyászjelentése. Pesti Napló, 78. (1927: 87. sz.) 28.Gyászrovat. Budapesti Hírlap, 47. (1927: 88. sz.) 8. a Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (3. bal Aa. parcella, 74. sor, 14. sírhely).Szirtes Artúr. Öröklét. A hozzáférés ideje: 2016. december 16. Sírját 1928 áprilisában a Magyar Iparosszövetség megkoszorúzta.Halálozás. Pesti Hírlap, 50. (1928: 87. sz.) 14.
1914-ben a Magyar Iparosok Országos Szervezete főtitkára lett,Az iparosok politikai szervezkedése. Budapesti Hírlap, 34. (1914: 128. sz.) 5–6. s tagja volt a Magyar Művelődés Társaságának,Irodalom, művészet. Szózat, 5. (1923: 22. sz.) 10. az Iparművészeti Társulatnak.Magyar Iparművészet. Szerk. Györgyi Kálmán. Budapest 1920. 48.
Családja Apja a lengyeltóti születésű Szirtes (1876-ig Steinberg)A BM 1876. évi 14272. számú rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1876. év 3. oldal 29. sor. Ignác pedagógus (1850–1922) volt,Szirtes Ignácz. Öröklét. Hozzáférés ideje: 2016. december 16. anyja Goldstein Laura.Szirtes Artúr egyik testvérének, Szirtes Borbálának házasságkötése. Bejegyezve Budapest VI. ker. házassági anyakönyv 2417/1919. folyószáma alatt. Nem nősült meg.
Művei Szerelem (versek, Budapest, 1904)Ismertetését l. Szirtes Artúr: Szerelem. Vasárnapi Ujság, 51. (1904: 11.) 174–175. Az élet útja (Budapest, 1907)Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest 1909. XIII. 997. h.Ismertetését l. Az élet útja. Vasárnapi Ujság 54. (1907: 44. sz.) 887. Világharmónia (Budapest, 1908.)MSzIB. III. 180. Mária dalok (versek, Budapest, 1909) Új-Zéland, mint "korunk legfejlettebb szocialisztikus államszervezete" (Budapest, )Új-Zéland, mint "korunk legfejlettebb szocialisztikus államszervezete". A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár internetes katalógusa. A hozzáférés ideje: 2016. december 18. Szociális jogtudomány és szociográfiai módszer (Budapest, 1912.) MSzIB. III. 144. A szociális jog elmélete (Budapest, 1913) A könyvismertetőt l. Csepela Lajos: A szociális jog elmélete. Katolikus Szemle, 30. (1916: 2. sz.) 110. Társadalmi szervezkedés (Budapest, 1914)A könyv ismertetését l. Kis József: Szirtes Artur: Társadalmi szervezkedés. Nyugat, 7. (1914: 8. sz.) 575. Die Rechtswissenschaft eine Kulturmacht Zur Frage der gesellschaftlichen Vorbereitung des Gesetze (Einführung in das lebende Recht, H. 15.) (Hannover, 1916.)A szerkesztőségnek beküldött könyvek jegyzéke. Huszadik Század, 17. (1916: 1. sz.) 408.A könyv ismertetéséért l. Németh Péter: A társadalmi jogalkotás tudománya. Huszadik Század, 18. (1917: 1. sz.) 274–276., illetve Ribáry Ernő: Szirtes Artur: Die Rechtswissenschaft ... Jogállam, 15. (1916: 7–8. sz.) 516–518. A gazdaságpolitikai pártok fejlődése (Budapest, 1917) A könyv ismertetéséért l. Jászi Oszkár: A pártélet reformjához. Huszadik Század, 19. (1918: 1. sz.) 54–56., illetve Magyary Géza: Jelentés a pályázatok eldöntéséről. In: Akadémiai Értesítő. MTA, Budapest 1919. XXX. 191. Termelő exisztenciák szervezése (Budapest, 1917)MSzIB. III. 106. Társadalom és jogalkotás. In: Társadalmi jogalkotás országos szövetség munkálatai (Budapest, 1917–1918) MSzIB. III. 146. Jogalkotástani előadások. In: Társadalmi jogalkotás országos szövetség munkálatai (Budapest, 1917–1918)Társadalmi jogalkotás országos szövetség munkálatai. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár internetes katalógusa. A hozzáférés ideje: 2016. december 18. Jogalkotástani előadások (Budapest, 1918) Zur Psychologie der öffentlichen Meinung (Wien, 1912.); Közvélemény és társadalmi fejlődés (Budapest, 1921)Ismertetésekért l. MSzIB. IV/A. 441. Évek és énekekAz Est-lapok repertóriumában tévesen Ének és énekek címmel tüntették fel. (versek, Budapest, 1922.)Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusából.Ismertetését l. Sz[ilágyi] [G]éza: Szirtes Artur: Évek és énekek. Pesti Napló, 73. (1922: 120. sz.) 11. Szociálindividualizmus (1924)Szirtes Artúr. In: Révai Nagy Lexikona. Budapest 1925. XVII. 649. A kollektív munkaszerződés (Budapest, 1925)
Könyvismertetők Szirtestől Klotür és házszabály az angol parlamentben. Huszadik Század, 17. (1916: 1. sz.) 352–355. Könyvismertető Ferenczy Árpád: Az angol parlamenti szólásjog és fegyelem történeti fejlődése és jelen állapota 1547–1913 című művéről. Raoul Brugeilles: Le droit et la sociologie. Paris, 1909. Jogállam, 10. (1911: 10. sz.) 777–779.MSzIB. II. 33.
Tanulmányok Új-Zéland mint "korunk legfejlettebb szocialisztikus szervezete". Huszadik Század, 11. (1910: 1. sz.) 624–638. Képek az ausztráliai munkásdemokráciákból. Huszadik Század, 12. (1911: 2. sz.) 337–345. A bér- és munka- feltételek törvényi szabályozása. Szociálpolitikai Szemle, 2. (1912: 5. sz.) 68–70. Uj hangok az angol parlamentarizmusról. Huszadik Század, 16. (1915: 2. sz.) 358–364. A szociális jogalkotás problémája. Huszadik Század, 17. (1916: 2. sz.) 20–34.
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
MSzIB = A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája. Budapest 1970–1981. I–IV/A.
Szirtes Ignác. In: Somogyi Helikon. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár. 1928. 198–199.
További információk Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Helikon, Budapest. 2007. VI. Szociális jogi kongresszus Bécsben. Jogtudományi Közlöny, 52. (1917: 3. sz.) 28.
Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1927-ben elhunyt személyek Kategória:Pancsovaiak Kategória:Öngyilkos költők, írók Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:Magyar szociológusok Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek