A jogi személy a jogtudományban a személyek egy fajtája, olyan társadalmi szervezet, amely jogképes, azaz a saját nevében jogok és kötelezettségek alanyává válhat.
A jogban megkülönböztethetünk eredeti és származtatott jogalanyiságot, a jogi személy származtatott jogalanyiságú, mivel előfeltétele az ember; ember nélkül nincs jogi személy. A jogi személy a természetes személytől különböző jogalanyisággal rendelkezik. A jogi személy a társadalom által elismert és a jogrendszer által önálló jogalanyisággal felruházott célvagyon (alapítvány), vagy szervezet (például rt)..
Félreértések a fogalom körül A köznyelvben és az irodalomban is néha összetévesztik a "jogvégzett személy" vagy a "jogot ismerő személy" fogalmával, tehát természetes személyként képzelik el. (Még Kosztolányi Dezsőnél is előfordul a "jogi személy" "sehol sem regisztrált személy" értelemben.)https://mek.oszk.hu/00700/00744/00744.htm Kosztolányi Dezső: Esti Kornél.
A jogi személyre vonatkozó elméletek
Moór Gyula szerint a jogi személy egy mesterséges jogi konstrukció, amelynek lényege, hogy a jogi személy képviselőinek cselekedeteit, cselekvését nem a képviselőknek, hanem a jogi személynek számítják be. Az ő nyomán három elméletről lehet beszélni.
Fikciós elméletek
Az elmélet elismeri a jogi személy létét, de lényeges különbséget lát az ember mint természetes személy és a jogi személy jogalanyisága között. Az ember nem csak „törvény általi személy” – persona per legem –, hanem „önmagában való személy” – persona per se – is. Mivel a jogok és a kötelességek alanyai csak emberek lehetnek, a jogi személyeknél viszont az emberre jellemző testi-lelki realitásnak nyomát sem találjuk, így ezek csakis fikció útján tekinthetők személynek. E felfogás szerint a jogi személy mint fiktív személy kizárólag jogi léttel bír, a jog úgy tekinti, mintha valóságos jogalany, azaz ember volna. Az elmélet megalapítója Kierulff, kidolgozója Savigny, továbbfejlesztője Puchta volt. Az elmélet hátulütője, hogy a jogi személyt csak puszta fikciónak tekinti, elfeledkezik arról, hogy a társadalomban mindig is léteztek szervezetek, kisebb-nagyobb közösségek – jogi személyek.
Realitás elméletek
A realitás elméletek a jogi személyeket reális „valaminek” tekintik, s a természetes személyekből indulnak ki. Amint a természetes személyeknek az emberek biológiai és lelki egysége adja a jogalanyt, ugyanúgy a jogi személyt is, mint „nagy ember” fogják fel. 4 alcsoportja létezik: 1. Gierke össz-személyiség elmélete 2. Zittelmann egységes akarat elmélete 3. Binder erkölcsi realitás elmélete 4. Saleilles jogi organizáció elmélete
Vagyoni elméletek
A 20. század fordulójára a kapitalizmus világszerte elterjedt, és a kapitalizmus fő kategóriája, a vagyon került a vizsgálódás homlokterébe. Brinz is abból indult ki, hogy kétféle vagyon létezik: az egyik valamely természetes személyé – személyes vagyon, a másik vagyon egy meghatározott célhoz tartozik – célvagyon. Az ilyen célhoz kötött vagyonok esetében maga a cél pótolja a hiányzó természetes személyt mint jogalanyt, azaz a cél a jogi személy.
Kritériumai
társadalmilag elismert cél, a jogi személynek társadalmilag hasznos, de legalább tolerálható célra kell irányulnia, törvény által tiltott célra jogi személy nem létesíthető. létesítése alkotmányos alapjogokon nyugszik: egyesülési jog a tulajdonhoz való jog állami nyilvántartásba vétel szükséges, amely lehet deklaratív hatályú, tehát regisztrációs jellegű, illetve konstitutív hatályú, tehát maga a bejegyzés keletkezteti a jogi személyt állandó szervezetet igényel a működése, ügyintéző, képviselő szervekre van szüksége elkülönült vagyonnal rendelkezik, a tagok vagyonától a társaság vagyona elkülönül önálló vagyoni felelőssége áll fenn relatíve tartós működésre jön létre
A jogi személyek közös szabályai
A jogi személy neve A magyar Ptk. (2013. V. törvény) a jogi személy nevéről a 3:6 §-ban az alábbi követelményeket határozza meg:https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300005.tv
A jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be.2013. V. törvény 3:6. § (1) bek.
A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni.2013. V. törvény 3:6. § (2) bek.
A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.2013. V. törvény 3:6. § (3) bek.
A jogi személy jogképessége
A magyar Ptk. szerint minden jogi személy jogképes. A jogi személy jogképessége abszolút jellegű, tehát ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Vannak azonban kivételek, például hegyközségek, melyeknél a jogképesség a tevékenységi körhöz kötött jogképességet jelenti, vagyis azon kívüli tevékenységet nem folytathatnak. Ezt relatív jogképességnek nevezzük.
A jogi személy létrejötte Jogi személyt létesíthet: jogszabály létesítő határozat létesítő okirat A létesítés esetén meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és képviselőjét.
Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. Ezt a nyilvánosság elvének hívjuk, a jogbiztonságot és az áttekinthetőséget szolgálja. (például megváltozik a részvénytársaság ügyvezetése, ezt nem jegyzik be a Cégbíróságon, így 3. szerződő fél felé a változás nem válik hatályossá).
A jogi személy megszűnése A jogi személyt meg lehet szüntetni jogszabály megszüntető határozat megszüntető okirat alapján megszűnik jogutódlással átalakulás kiválás összeolvadás szétválás beolvadás alapján jogutód nélküli megszűnéssel
A jogutódlás nélküli megszűnés szabályai A 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) XIV. Fejezete (3:48. §) szabályozza a jogi személy jogutód nélküli megszűnését. A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti - feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.2013. évi V. törvény 3:48. § (1) bek. A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.2013. évi V. törvény 3:48. § (2) bek. A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.2013. évi V. törvény 3:48. § (3) bek.
A jogi személy képviselete
A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Más jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet.
Szervezeti egysége
Ha a jogszabály vagy – annak felhatalmazása alapján – az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (például gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. De a szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően rendelkezhet. Ez vélelmezett képviseleti jogot jelent.
Fajtái
Feladatteljesítési kötelezettség szerint
Közjogi jogi személyek A közjogi jogi személyek közfunkciók ellátására szerveződnek.
Ismérveik: részvételük a közösség kormányzásában, a közfeladat ellátása, a kormányzattal szembeni feladatteljesítési kötelezettségük, és a szoros kormányzati felügyeletük (például költségvetési szerv, önkormányzat, polgármesteri hivatal, köztestület, közalapítvány).
Magánjogi jogi személyek A magánjogi jogi személyek magánjogi ügyletekből jönnek létre, magánautonómia alapján. (például szövetkezet, társadalmi szervezet, részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, alapítvány).
Közreműködés alapja szerint
Személyegyesítő jogi személyek A személyegyesítő társaság a tagok személyes közreműködésén alapul, a személyiség önmegvalósítását, kiteljesedését szolgálja – universitas personarum (például szövetkezet, társadalmi szervezet).
Vagyonegyesítő jogi személyek Vagyonegyesítő társaságnak nem elsődleges célja a személyes közreműködés, a lényeg az egyes tagok betéteinek, vagyonának az egyesítése, vagyoni érdekek előmozdítása a cél – universitas bonorum (például részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, alapítvány).
Érdekeltség szerint
Profitérdekeltségű jogi személyek A nyereségérdekeltségű társaság rendszeres gazdasági tevékenységet folytat, a cél a nyereség elérése. Ilyenek a gazdasági társaságok. Nem profitérdekeltségű jogi személyek A nem nyereségérdekeltségű (közhasznú) jogi személyek a társadalmi élet egyéb szektoraiban tevékenykednek. A nyereség elérése nem célja, ha gazdasági tevékenységet végez, akkor a nyereséget a jogi személy céljára kell fordítani (például szövetkezet, társadalmi szervezet, alapítvány).
Alapító szerint Kormányzati jogi személyek A kormányzati (állami) jogi személyek főleg a közösség céljainak, feladatainak az ellátására jönnek létre (például költségvetési szerv, önkormányzat, polgármesteri hivatalok, közalapítvány, köztulajdonú gazdasági társaság). Nem kormányzati jogi személyek A nem kormányzati jogi személyt egy vagy több magánszemély, magántársaság hozza létre. Működésükbe a kormányzat csak jogszabályok alapján szólhat bele. Ide tartozik a magántulajdonú gazdasági társaság, a nem kormányzati szervezet (szövetkezet, egyesület) és az alapítvány.
A tulajdonos száma szerint Egyszemélyes társaság Az egyszemélyes (intézmény típusú) társaság létrejöttének lehetséges módjai: egy már létező társaság üzletrészeit, részvényeit szerzi meg egy tag, részvényes, vagy egy tag alapítja, illetve egy részvényes veszi át a megalapítandó részvénytársaság összes részvényét. Például ilyen lehet a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság és a költségvetési szerv. Egyesülés típusú jogi személy A tagok alapítják (például a gazdasági társaság).
A gyakorlatban A jogi személyek típusai állam Kormányzati jogi személyek költségvetési szerv speciális jogállású költségvetési szerv (állami fenntartású akkreditált felsőoktatási intézmény) központi költségvetési szerv helyi önkormányzati költségvetési szerv helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv társadalombiztosítási költségvetési szerv országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv köztestületi költségvetési szerv az Országgyűlés önkormányzatok polgármesteri hivatalok nonprofit korlátolt felelősségű társaság (közhasznú társaság) Köztestület Magyar Tudományos Akadémia a gazdasági, illetve a szakmai kamara a hegyközség Gazdasági társaságok közkereseti társaság betéti társaság korlátolt felelősségű társaság közös vállalat részvénytársaság leányvállalat tröszt