bélyegkép|jobbra|263px| Irinyi János (1817–1895) vegyész domborműves emléktáblája, egykori gyufagyára helyén emelt épület homlokzatán. Budapest, VIII. kerület, Mikszáth tér 1. A bronz dombormű Horvay János szobrászművész alkotása
Irinyi János (Albis, 1817. május 18.Dr. Irinyi Judit, Irinyi Gábor: Irinyi János, Albis másik híres szülötte. (Újságcikk az Irinyi család honlapján) A keresztlevél másolatának szkennelt változata tartalmazza a fenti születési dátumot és helyet; Irinyi Judit – Irinyi Gábor 2011: Tisztázódott Irinyi János születési helye. Turul 84/3., 102. – Vértes, 1895. december 17.)Halálesete bejegyezve a vértesi polgári halotti akv. 7/1895. fsz. alatt magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi József bátyja.
Élete A református, nemesi származású Irinyi család sarja. 1817-ben született Partiumban, a Bihar megyei Albison, Irinyi János mezőgazdász, földbirtokos és Janovits Roxanda (másként: Jánossy Róza) gyermekeként. Többek között Debrecenben is tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak, Bécsi Politechnikum) sikertelen előadás-kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára 1836-ban, még a vörös foszfor felfedezése előtt. Meissner Pál ólom-peroxid és kén keverékét próbálta lángra gyújtani dörzsöléssel sikertelenül. „Ha kén helyett foszfort vett volna, az már régen égne…” – írta le Irinyi visszaemlékezésében akkori gondolatait. Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak; a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait.
Berlinben, 1838-ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Értekezett a szikes talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta. Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) 1839-ben Pesten.
Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az A. L. Lavoisier szellemében fejlődő új kémiát. Nagy bátorság kellett ehhez, mert a bécsi és a budapesti tudósvilág is el volt telve Winterl Jakab nagyszerűségétől, aki Lavoisier kísérleteinek meddőségét és elméleteinek tarthatatlanságát hirdette. És Winterlnek sok követője, tanítványa volt. Mindebben az a tragikomikus, hogy Irinyi Winterl halála után nyolc évvel született, és Winterl tekintélye az általa alapított józsefvárosi botanikus kerten és Tessedik Sámuel barátságán nyugodott, tehát távolról sem kémiai természetű alapokon.
Az 1848–49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott: Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában. Mint erősen magyar érzésű nemes ember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban; a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre.
Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett.
1895. december 17-én hunyt el Vértesen.
Házassága és gyermekei Felesége, Dobói Dobayné micskei és nagyváradi Baranyi Hermina (1826–1888) asszony, akit 1866-ban vett el feleségül. Gyermekei: JankaTöbb életrajzíró említi, de forrásokban nem található. és Lajos János.Családfák – Az Irinyi család honlapja
Emlékezete bélyegkép|263px|jobbra|Irinyi János Református Szakközépiskola (Kazincbarcika)
Irinyi János nevét több közintézmény viseli, például a debreceni Irinyi János Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, a kazincbarcikai Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon, a balatonfűzfői Irinyi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a létavértesi Irinyi János Általános Iskola, valamint Budapesten az Irinyi János laktanya az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred laktanyája.
Jegyzetek
Források M 1817-ben, ezen a napon született Irinyi János, a gyufa feltalálója, csabanet.hu Ki volt a foszforos gyufa feltalálója?, huszadikszazad.hu Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 1935 Szathmáry László: A gyufa története, Budapest, 1935 Szőkefalvy-Nagy Zoltán–Táplányi Endre: Irinyi János. Budapest, 1971 Albis weboldala , albisfalu.ro Irinyi János. In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). 3. kötet, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1965, 41 o., 42. o.
Kapcsolódó szócikkek Kémiai szakirodalom Erdélyben
Kategória:Magyar feltalálók Kategória:Magyar kémikusok Kategória:Református magyarok Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc ellátói, fegyverszállítói Kategória:Radicál Párt-tagok Kategória:1817-ben született személyek Kategória:1895-ben elhunyt személyek Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el Kategória:Magyar talajtanászok Kategória:Bebörtönzött személyek