Lukács Gyula, született LichtscheinPIM szerint 1909-ig Lőwy (Nyíregyháza, 1890. január 4. – Budapest, 1954. november 24.) újságíró, író, lapszerkesztő.

Élete Lichtschein Miksa kereskedő és Weisz Terézia fia. Iskoláit a nyíregyházi evangélikus főgimnáziumban és a budapesti Damjanich utcai főgimnáziumban végezte. 1906-ban Lichtschein családi nevét Lukácsra változtatta.Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 39396/1906. Forrás: MNL-OL 30800. mikrofilm 284. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 26. oldal 31. sor Az érettségi után jogra iratkozott, de már mint elsőéves jogász színházi kritikákat írt Braun Sándor lapjába A Nap-ba. 1920-tól a Színházi Élet munkatársa lett, ő vezette a színházi rovatot, s mint ilyen részt vett minden színész-jótékonysági mozgalomban.https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0170.pdf 1933-tól a lap szerkesztője. Közben több egyfelvonásos darabja került színre (az egyik már 1916-ban "Kabaré az Angyalföldön" címmel).Színházi Élet, V. évf. 10. sz., 1916., 20. o. Ő írta az első magyar színpadi revüt Nagy Imre társaságában ("Hegedűs az oka mindennek", 1921).8 Órai Újság, 1921. aug. 2., 4. o. Harsányi Zsolttal közösen szervezője volt a Színházi Élet keretében 1929-től évenként megrendezésre kerülő magyarországi szépségkirálynő választásoknak.http://mult-kor.hu/20100604_simon_boske_a_gyogyir_trianonra

1925. augusztus 31-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála 12 évvel fiatalabb Berger Ibolyát, Berger József és Blonder Olga lányát.A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. 1212/1925. folyószáma alatt. Ugyan 1938-ban áttért a római katolikus vallásra,A budapesti városmajor zugligeti r. kath. plébánia hivatal által 1938. dec. 4-én 181/1938. sz. a. kiállított keresztlevél szerint. azonban 1939-től a zsidótörvények miatt nem folytathatta újságírói pályafutását, de továbbra is publikált. Jelentékenyen közreműködött G. Hajnóczy Rózsa Bengáli tűz című könyvében megírásánál. 1944-ben családjával deportálták, amelynek során - még útközben - megölték első feleségét és Zsuzsi lányát. (Erre emlékező lírai írása bekerült az emigrált, deportált, internált magyar újságírók csoportjának A toll mártírjai című antológiájába, 1947.)

A háború után Zsolt Béla mellett a Haladás című polgári radikális hetilap szerkesztője volt annak betiltásáig (1949).https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Haladas_1947/?pg=35&layout=s&query=Luk%C3%A1cs Ezt követően egy ideig nem foglalkoztatták. Később az Irodalmi Újságnak (szerkesztette Illés Béla) dolgozott. Rövid, horgászat tárgyú szakírásait a Horgász Szövetség szaklapja és a Magyar Rádió közölte. 1947-ben másodszor megnősült, feleségül vette a korán megözvegyült Bernauer Pálné sz. Wahrmann Erzsébetet.

Novelláskötetei

Tíz perc (1912) Orfeum

Jegyzetek

Források

Magyar Színművészeti Lexikon, szerk. - Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával, a szerkesztőbizottság közreműködésével - Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929-1931] Reményi Gyenes István: Ismerjük őket?, Budapest, Ex Libris kiadó, 1995.

Mester Sándor [szerk.]: A toll mártírjai, Budapest, 1947. Szerdahelyi István: A Germanus-titok, Remény, 3. évfolyam, 5. szám, 2000. 4. negyedév, 97-104. o.

További információk

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.

Kategória:Magyar újságírók Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Nyíregyháziak Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1954-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:Magyar írók Kategória:A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők Kategória:A holokauszt magyar túlélői