A Calliandra haematocephala a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása A Calliandra haematocephala eredeti őshazája Dél-Amerikában van. Természetes állapotban Bolíviában és Brazíliában található meg. Manapság dísznövényként világunk több részén is termesztik.
Változata
Calliandra haematocephala var. boliviana (Britton) Barneby
Megjelenése Ez a cserjeféle lágy szárú és évelő növényfaj, amely körülbelül 4-5 méter magasra nő meg. A levelei kétszeresen szárnyaltak és szórt állásúak. A vörös színű virágai „púderpamacsszerű” virágzatba tömörülnek. Egész évben virágzik, azonban tavasszal és nyáron hozza a legtöbb virágot.
Képek
Források Calliandra haematocephala Hassk. Plants of the World Online Calliandra haematocephala Hassk. The Plant List Germplasm Resources Information Network: Calliandra de Souza, Élvia Rodrigues; Lewis, Gwilym P.; Forest, Félix; Schnadelbach, Alessandra S.; van den Berg, Cássio; de Queiroz, Luciano Paganucci. Phylogeny of Calliandra (Leguminosae: Mimosoideae) based on nuclear and plastid molecular markers. 2013. Taxon. 62(6): 1200-1219 Hokche, O., P. E. Berry & O. Huber. 2008. 1–860. In O. Hokche, P. E. Berry & O. Huber Nuevo Cat. Fl. Vasc. Venezuela. Fundación Instituto Botánico de Venezuela, Caracas. Howard, R. A. 1988. Leguminosae. Fl. Lesser Antilles (Dicotyledoneae–Part 1) 4: 334–538. Idárraga-Piedrahita, A., R. D. C. Ortiz, R. Callejas Posada & M. Merello. 2011. Flora de Antioquia. Catálogo de las Plantas Vasculares, vol. 2. Listado de las Plantas Vasculares del Departamento de Antioquia. pp. 1–939. Jardim, A., T. J. Killeen & A. Fuentes. 2003. Guia Árb. Arb. Bosq. Seco Chiquitano i–x, 1–324. Fundación Amigos de la Naturaleza Noel Kempff, Santa Cruz de la Sierra. Killeen, T. J., E. García Estigarribia & S. G. Beck. (eds.) 1993. Guia Arb. Bolivia 1–958. Herbario Nacional de Bolivia & Missouri Botanical Garden, La Paz. Lewis, G. P. 1987. Legumes of Bahia. 369 pp. Molina Rosito, A. 1975. Enumeración de las plantas de Honduras. Ceiba 19(1): 1–118. Nasir, E. & S. I. Ali (eds). 1980-2005. Fl. Pakistan Univ. of Karachi, Karachi. Renner, S. S., H. Balslev & L. B. Holm-Nielsen. 1990. Flowering plants of Amazonian Ecuador---A checklist. AAU Rep. 24: 1–241. Stevens, W. D., C. Ulloa Ulloa, A. Pool & O. M. Montiel. 2001. Flora de Nicaragua. Monogr. Syst. Bot. Missouri Bot. Gard. 85: i–xlii,. Wunderlin, R. P. 1998. Guide Vasc. Pl. Florida i–x, 1–806. University Press of Florida, Gainseville. Zamora Villalobos, N. 2010. Fabaceae. En: Manual de Plantas de Costa Rica. Vol. 5. B.E. Hammel, M.H. Grayum, C. Herrera & N. Zamora (eds.). Monogr. Syst. Bot. Missouri Bot. Gard. 119: 395–775. Flora of China Editorial Committee. 2010. Fl. China 10: 1–642. Science Press & Missouri Botanical Garden Press, Beijing & St. Louis. Retzia sive Observationes Botanicae, quas in Primis in Horto Botanico Bogoriensi Mensibus Februario ad Juliaum 1855 Fecit J. K. Hasskarl. Pugillus Primus. Batavia [Jakarta] 1:216. 1855 (Natuurk. Tijdschr. Ned.-Indië 10:216. 1856)
Kategória:Pillangósvirágúak Kategória:Növényfajok Kategória:Dél-Amerika növényvilága Kategória:Dísznövények