A szürke galóca (Amanita excelsa, Amanita spissa) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályába, a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a galócafélék (Amanitaceae) családjába tartozó faj.
A latin spissa jelentése vastag, sűrű. Az előbbi a gomba kalapjára, az utóbbi a lemezeire vonatkozik. Az excelsa jelentése magas, emelkedett.
Elias Magnus Fries svéd mikológus Agaricus Excelsus-nak nevezte el 1821-ben, Paul Kummer pedig 1871-ben az Amanita nemzetségbe sorolta és az Amanita excelsa nevet adta neki.
Előfordulása Európa nagy részén és Észak-Amerikában megtalálható. Magyarországon helyenként gyakori faj,Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve Mérték Kiadó, Budapest, 2008. 16. oldal. de a párducgalócánál ritkább.Helmut és Renate Grünert: Gombák M-érték Kiadó, Budapest, 2006. 24. oldal. Júniustól októberig a lomb-, és fenyőerdőkben fordul elő leggyakrabban, de a síkságokon és hegyvidékeken is fellelhető.Ladislav Hagara: Gombák képes enciklopédiája Új Ex Libris Könyvkiadó, 1999. 187. oldal. Egyenként nő, vagy néhány gomba található együtt.Thomas Laessøe: Gombák. Képes ismertető több mint 500 gombáról. Panemex Kft. és Grafo Kiadó, Budapest, 2002. 148. oldal.
Megjelenése
Kalapja Vastag, húsos, átmérője a 15 cm-t is elérheti. Fiatalon félgömb alakú, majd ellaposodik. Felszíne sima, széle fiatalon nem bordázott, fényes, barna színű, melyet fehér vagy világosszürke, szabálytalan, érdes, lisztszerű bevonat borít.
Húsa Fehér színű, néha szürkés árnyalatú, szilárd állagú, lédús, vágásra nem színeződik. Szaga kissé kellemetlen, dohos, krumpli-, vagy retekszagra emlékeztető.
Lemezei Sűrűn, szabadon állók, a tönkhöz nem kapcsolódnak, élük finoman szabdalt. Fehér színűek, később sem változik meg a színük.
Spórái Szín: fehér Nagyság: 9-10 x 7-8 µm Alak: ovális
Tönkje 8–12 cm magas és 2–3 cm széles, hengeres formájú, üreges, töve gumósan megvastagodott, a burokból származó, apró rücskökkel borított. A gallérja fehér színű, nagyméretű és bordázott, magasan helyezkedik el, és a többi galóca fajtól ellentétben nem foszlik el gyorsan. A tönk, a gallér felett bordázott, alatta szálas mintázatú. Bocskora nincsen.
Fogyaszthatósága Nyersen mérgező, csak alapos sütés, főzés után fogyasztható (minimum 20 perc hőkezelés), de megfőzve is általában élvezhetetlen, földízű. De ami miatt nem ajánlott a fogyasztása, hogy nagyon könnyen össze lehet téveszteni a mérgező párducgalóca szürkésebb színű példányaival.Kalmár Zoltán, Makara György, Rimóczi Imre: Gombászkönyv Ehető és mérges gombák Mezőgazda Kiadó, 1995. 141. oldal.
Képgaléria
bélyegkép|210px|Fiatal példánybélyegkép|210px|Kalapbélyegkép|210px|Lemezekbélyegkép|210px|Tönk és gallér
Összetéveszthetősége Hasonló fajok Párducgalóca (Megkülönböztető jegyek: A tönkjének alja peremesen gumós, a kalapon pedig többnyire szabályosak a fehér burokmaradványok. A kalapperem bordázottságát, vagy annak hiányát nem szabad meghatározásnál figyelembe venni. Ez a gombafaj halálosan mérgező.) Barna galóca (Megkülönböztető jegyek: Gallérja nem bordás. Mérgező faj.) Piruló galóca (Megkülönböztető jegyek: Húsa vörösödik sérüléskor, valamint a tönkje és kalapja is rózsaszínes árnyalatú. Nyersen mérgező, alapos sütés-főzés után fogyasztható csak.) Bíbor galóca (Nyersen mérgező, de főzés után is kellemetlen szaga és íze marad ezért étkezési érteke nincsen.) Szürke selyemgomba (Megkülönböztető jegyek: Nincsen gallérja, a kalap széle erősen szabdalt, tönkje pedig sima és egyenes. Nyersen mérgező, alapos sütés-főzés után fogyasztható csak.)
bélyegkép|152px|Fiatal párducgalócákbélyegkép|152px|Kifejlett párducgalócabélyegkép|147px|Fiatal barna galócabélyegkép|129px|Kifejlett barna galócabélyegkép|182px|Fiatal piruló galóca bélyegkép|160px|Kifejlett piruló galócabélyegkép|155px|Fiatal bíbor galócabélyegkép|175px|Kifejlett bíbor galócabélyegkép|135px|Fiatal szürke selyemgombabélyegkép|140px|Kifejlett szürke selyemgomba
Jegyzetek
Kategória:Gombafajok Kategória:Galócafélék Kategória:Ehető gombák Kategória:Magyarország gombái Kategória:Európa gombái Kategória:Észak-Amerika gombái