Kurt Willvonseder (Salzburg, 1903. március 10. – Salzburg, 1968. november 3.) osztrák régész, a Salzburgi Múzeum vezetője.
Élete Franz Willvonseder gyógyszerész és Helene Markowitz fia. 1922-ben érettségizett a salzburgi gimnáziumban. A Bécsi Egyetemen germán filológiát és régészetet, majd 1925-től a Stockholmi Egyetemen skandinavisztikát tanult. 1926-ban visszatért Bécsbe és Oswald Menghin alatt doktorált 1929-ben. 1930-1937 között a Bécsi Egyetem Őskori Intézetében asszisztensként dolgozott. 1937-ben habilitált és privátdocens lett. 1937-1939 között a Műemlékvédelmi Hivatal tudományos asszisztense, melynek már 1934 óta munkatársa volt.
Az Anschluss után az SS tagja lett, ahol 1941-ben előléptették. 1939-ben lépett be az Nemzetiszocialista Német Munkáspártba és márciustól a Forschungsgemeinschaft Deutsches Ahnenerbe (Őskutató Intézet) munkatársa lett. Ennek keretén belül katalogizálta a szlovákiai és szerbiai ásatások leleteit. A guseni ásatásokhoz koncentrációs tábori foglyok segítségét is igénybe vette. 1939 őszétől a bécsi Műemlékvédelmi Intézet őskori tanszékének vezetője lett. 1940-ben rövid ideig az Innsbrucki Egyetem professzora volt. 1941 januárjától Alsó-Duna és Bécs gau régészeti felügyelője volt. 1943 januárjától a Bécsi Egyetem professzora lett. Besorozták a Wehrmachtba, de nem kellett szolgálatot teljesítenie.
A második világháború után politikailag kompromittálva lévén, eltiltották az oktatástól. 1954-ben többszöri kérvényére elnöki kegyelmet kapott és a Salzburgi Múzeum igazgatója lett, amit a háború pusztítása után csak 1967-ben sikerült újra megnyitni. 1964-től oktatott a Salzburgi Egyetemen, majd 1966-ban habilitált és 1967-ig professzorként dolgozott. 1965-ben az UNESCO Nemzetközi Múzeumi Tanácsának tagja lett.
Felesége 1934-től Paula Duschner volt.
Művei 1929 Der Unterberg und seine Sagen. Ein Beitrag zur Salzburger Heimatkunde 1-2. Wien 1933 Oberösterreich in der Urzeit. Wien 1933 Zwerndorf an der March. Ein neuer ur- und frühgeschichtlicher Fundort in Niederösterreich. In: Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien, 63, 17–27. 1934 Zur ur- und frühgeschichtlichen Besiedlung der Großen Schütt. Sudeta X. (tsz. Barta, F. J.) 1937 Die mittlere Bronzezeit in Österreich. Wien – Leipzig 1939 Urgeschichte des Kreises Wels im Gau Oberdonau mit einem Anhang: Urgeschichtliche Funde aus anderen Gebieten im Städtischen Museum Wels. Ahnenerbe-Stiftung-Verlag, Berlin 1950 Beiträge zur Vorgeschichte des westlichen Pustertals. Innsbruck 1953 Felix Milleker (1858–1942) und sein literarisches Schaffen, Donauschwäbische Verlagsgesellschaft. Salzburg 1960 Keltische Kunst in Salzburg. Salzburg Martin Hell und die ur- und frühgeschichtliche Forschung in Salzburg. In: Mitteilungen der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde 101, 91–112. 1964 Herman Kruyder 1881–1935. Gemälde, Aquarelle, Zeichnungen. Salzburg 1968 Die jungsteinzeitlichen und bronzezeitlichen Pfahlbauten des Attersees in Oberösterreich. Mit einem Vorwort von Richard Pittioni. Graz–Wien–Köln
Jegyzetek
Irodalom Theodor Brückler 2009: Thronfolger Franz Ferdinand als Denkmalpfleger. Die "Kunstakten" der Militärkanzlei im Österreichischen Staatsarchiv (Kriegsarchiv). Wien. Michael H. Kater 2006: Das „Ahnenerbe“ der SS 1935–1945 – Ein Beitrag zur Kulturpolitik des Dritten Reiches. Oldenbourg Wissenschaftsverlag, München. 4. kiadás. Ernst Klee 2007: Das Personenlexikon zum Dritten Reich. Wer war was vor und nach 1945. 2. kiadás. Frankfurt am Main. Robert Obermair 2013: Kurt Willvonseder – Vom SS-Offizier zum Direktor des Salzburger Museums Carolino Augusteum, diplomamunka Robert Obermair 2015: Kurt Willvonseder's nazi-commitment and the difficult issue of denazification of science. Archaeologia Austriaca 99, 155-175
További információk AGSÖ Salzburg wiki
Kategória:Osztrák régészek Kategória:1903-ban született személyek Kategória:1968-ban elhunyt személyek Kategória:Salzburgiak