Paolo Savi (Pisa, 1798. július 11. – Pisa, 1871. április 5.) olasz geológus és ornitológus.
Élete Az olaszországi Pisában született, a város egyetemében tanító, egy időben az ottani botanikus kertet is vezető Gaetano Savi fiaként. 1820-ban kapott tanársegédi megbízást az egyetem zoológiai tanszékén, majd három évvel később tanári kinevezést kapott, állattan mellett geológiát is előadott. Nagy figyelmet szentelt az egyetem múzeumának, a későbbi Pisai Természettudományi Múzeumnak, ahol egész Európa egyik legszínvonalasabb természettudományos gyűjteményét hozta létre.
Savi tekinthető az olasz földtudományok atyjának. Tanulmányozta a Pisai-hegység (Monti Pisani) és az Apuanai-Appenninek geológiáját, melynek során magyarázatot adott a carrarai márvány kialakulására és igazolta annak metamorf eredetét. Több tanulmányt írt a Monte Bamboli miocén rétegeiről és fosszíliáiról, Elba vasárceiről és más geológiai témákról. Giuseppe Giovanni Antonio Meneghinivel (1811–1889) közösen jelentetett meg tanulmánykötetet 1850–1851-ben Toszkána geológiájáról és sztratigráfiájáról.Woodward, Horace Bolingbroke, 1911 History of geology London, Watts & co.online
Savi kiváló ornitológus is volt, e témában született fő művei az Ornitologia Toscana (1827–1831) and Ornitologia Italiana (1873–1876). 1821 őszén jutott hozzá néhány példányhoz egy csíkozatlan, sötét színű, vörösesbarna színű nádiposzátafajból, ami új faj volt a tudomány számára. A madárról ő adott közre először teljes körű leírást, 1824-ben, és róla kapta a faj az angol nevét is: Savi's warbler (magyarul nádi tücsökmadár).
Halála után a pisai temetőben helyezték nyugovóra, emlékműve a pisai botanikus kertben található.
Fő művei Osservazioni sopra la Blarta acervorum di panzee Sulla Salvinia natans Ornitologia Toscana, ossia descrizione e storia degli uccelli che trovansi nella Toscana con l'aggiunta delle descrizioni di tutti gli altri propri al rimanente d'Italia. Pisa, 1827–1831 Sul Mischio di Serravezza. Nuovo Giornale d. Lett., XX, Pisa, 1830 Catalogo ragionato di una collezione geognostica contenente le rocce più caratteristiche della formazione del Macigno della Toscana, quelle di trabocco, cioè Dolomitiche, Porfiriche e Granitiche le quali hanno disordinato le stratificazioni delle prime e quelle alterate dal contatto delle straboccate. Nuovo Giornale d. Lett., XX, Pisa, 1830 Carta geologica dei Monti Pisani levata dal vero Pisa, 1832 Tagli geologici delle Alpi Apuane e del Monte pisano e cenno sull’isola d’Elba. Nuovo Giornale d. Lett., XXVI, 1833 Sulla miniera di ferro dell’Isola d'Elba. Nuovo Giornale d. Lett., XXXI, 1835 Sui terreni stratificati dipendenti o annessi alle masse serpentinose della Toscana. Nuovo Giornale d. Lett., XXXIV e XXXV, 1837 Sui vari sollevamenti e abbassamenti che hanno dato alla Toscana l’attuale configurazione. Nuovo Giornale d. Lett., XXXV, 1837 Del carbon fossile in Italia. Estratto dalla Memoria sulla Scorza del Globo Terrestre Delle rocce ofiolitiche della Toscana e delle masse metalliche in esse contenute. 1839 Sopra i carboni fossili dei terreni miocenici della Maremma Toscana. Pisa, 1843 Considerazioni geologiche sull'Appennino Pistoiese. Firenze, 1845 Sulla catena metallifera delle Alpi Apuane e sulla costituzione geologica dei Monti Pisani. Pisa, 1846 Considerazioni sulla geologia della Toscana, G. Meneghinivel. Firenze, 1851 Saggio sulla costituzione geologica della Provincia di Pisa. Pisa, 1863
Források
Fordítás
Kategória:1798-ban született személyek Kategória:1871-ben elhunyt személyek Kategória:Pisaiak Kategória:Olasz zoológusok Kategória:Olasz ornitológusok Kategória:Geológusok Kategória:Olasz tudósok Kategória:Szakírók