Oskar Boettger (Frankfurt am Main, 1844. március 31. – Frankfurt am Main, 1910. szeptember 25.) német zoológus. Rokonságban állt a neves malakológussal, Caesar Rudolf Boettgerrel (1888–1976), utóbbi az unokaöccse volt.

Élete Boettger Frankfurt am Mainban született. 1863 és 1866 között a freibergi bányászati akadémián tanult, ami után egy évet egy vegyi üzemben dolgozott, szülővárosában.Boettger, Oskar In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 2, Duncker & Humblot, Berlin 1955, , S. 410. 1869-ben szerzett doktori címet a würzburgi egyetemen. A következő évben, 1870-ben a frankfurti Senckenberg Naturmuseum őslénytani osztályának munkatársa lett, majd 1875-ben őt bízták meg a múzeum herpetológiai részlegének vezetésével. Vezetése alatt a Senckenberg Naturmuseum herpetológiai gyűjteménye Európa egyik legjobb hasonló kollekciójává fejlődött.

Boettger agorafóbiás volt, ami miatt ritkán hagyta el otthonát, 1876 és 1894 között a lábát sem tette be a múzeumba. Ebben az időszakban munkatársaira támaszkodott, őket kérte meg arra is, hogy juttassák el hozzá azokat a példányokat, amikre éppen szüksége volt a kutatásaihoz. Ő volt a szerkesztője a "Katalog der Batrachier-Sammlung im Museum der Senckenbergischen naturforschenden Gesellschaft in Frankfurt am Main" és a "Katalog der Reptilien-Sammlung im Museum der Senckenbergischen naturforschenden Gesellschaft in Frankfurt am Main" című kiadványoknak,WorldCat Search (publications). előbbi a Senckenberg Naturmuseum kétéltű-, utóbbi pedig a múzeum hüllőgyűjteményének katalógusaiként jelent meg. Társszerkesztője volt Alfred Brehm: Az állatok világa című műve herpetológiai kötetének, a harmadik kiadásnál.SSARHerps (biography). Pályája vége felé a frankfurti Wöhler Reálgimnáziumban tanított, illetve részt vett néhány külföldi utazásban is.

Taxonjai Taxonómusként számos kétéltű- és hüllőfajt írt le, amelyek előtte nem voltak ismertek a tudomány számára. 1911-ben George Albert Boulenger (1858–1937) neves zoológus róla nevezte el a Polychrotidae családba tartozó perui anoliszfajok egyikét Anolis boettgeri névre.Reptile Database Anolis boettgeri. Több más hüllőtaxont is az ő emléke előtt tisztelegve neveztek el, ilyenek az alábbiak: Testudo hermanni boettgeri (a görög teknős balkáni alfaja) Xenophrys boettgeri (a csücskösásóbéka-félék közé tartozó Boettger-ásóbéka) Calumma boettgeri (kaméleonfajReptile Database Calumma boettgeri Boulenger, 1888.) Cacosternum boettgeri (a Pyxicephalidae családba tartozó Cacosternum nem egyik faja) Tarentola boettgeri (csíkos gekkó)Reptile Database Tarentola boettgeri Steindachner, 1891.) Hymenochirus boettgeri (a pipabékafélék családjába tartozó törpebékák egyik faja).

Boettger a kétéltűeken és hüllőkön kívül puhatestűekkel és rovarokkal is szívesen foglalkozott, ezen belül a bogarakra specializálódott. Az ő emlékére nevezték el az polipalakúak rendjébe tartozó Argonauta boettgeri nevű, illetve a csalánozók közé tartozó Sarcophyton boettgeri fajokat.

Ő nevezett el és írt le néhány csigataxont, ezek között említhető az orsócsigafélék családba tartozó Lampedusa Boettger, 1877 genus és a Megalophaedusa Boettger, 1877 csiganemzetség.

Jegyzetek

Fordítás

Források Adler, Kraig. 1989. Contributions to the History of Herpetology. Society for the Study of Amphibians and Reptiles. 202 pp. . Jean Lescure; Le Garff, Bernard. 2006. L'étymologie des noms d'amphibiens et de reptiles d'Europe. Paris: Éditions Belin. 207 pp. .

Kategória:1844-ben született személyek Kategória:1910-ben elhunyt személyek Kategória:Német entomológusok Kategória:Német herpetológusok Kategória:Német zoológusok Kategória:Malakológusok Kategória:Frankfurtiak Kategória:Szakírók