Előzmények
Az 1959. évi IV. törvény, a hatályos magyar Polgári Törvénykönyv átfogó felülvizsgálatára, a magyar polgári jog új kódexbe foglalására (rekodifikációjára) először 1989-ben állított fel Kodifikációs Bizottságot az ekkor Kulcsár Kálmán vezette Igazságügyi Minisztérium. E bizottság 1990 után Harmathy Attila és Vékás Lajos, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszékén oktató professzorok, akadémikusok társelnöksége alatt egy ideig működött, majd elhalt.
Kormányhatározat (1998)
A munka 1998-ban kezdődött újra, amikor a Horn-kormány határozatot hozott a polgári jog rekodifikációjának szükségességéről és az erre irányuló munka megindításáról.1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat a polgári jogi kodifikációról
A Kormányhatározat szerint a rekodifikáció célja "egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő Polgári Törvénykönyv megalkotása, amely a gazdaság alkotmányaként, a civilisztika alaptörvénye lesz". Az új Ptk. a Kormányhatározat szerint "a civilisztika terén a rendszerváltás folyamatának egyfajta kodifikációs lezárása, összegzése" lesz.
A Kormányhatározatot a Kormány többször módosította, utoljára 2005-ben. A módosítások elsősorban a határidőket érintették, illetve az 1999. évi módosítás megváltoztatta a rekodifikációt irányító bizottságok személyi összetételét.
A rekodifikáció irányításában részt vevő személyek
2007 szeptemberéig a rekodifikációt a Kormány által megbízott Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság, illetve a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság irányította. 1999 májusáig, alkotmánybíróvá választásáig mindkettő elnöke Harmathy Attila volt, ezt követően Vékás Lajos töltötte be e tisztségeket.
A Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság Kormány által felkért tagjai (1999 májusától): 1. Vékás Lajos tanszékvezető egyetemi tanár, a Főbizottság elnöke, 2. a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, 3. az igazságügyminiszter, 4. a Legfelsőbb Bíróság elnöke, 5. a legfőbb ügyész, 6. a Magyar Jogászegylet elnöke, 7. a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, 8. a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, 9. Kisfaludi András egyetemi tanár, a Főbizottság titkára, 10. Sáriné Simkó Ágnes miniszteri biztos, az Igazságügyi Minisztérium Magánjogi Kodifikációs Irodájának (később: Polgári Jogi Kodifikációs Főosztályának) vezetője, a Főbizottság titkára.
A Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagjai (1999 májusától): Vékás Lajos (egyetemi tanár), Boytha György (egyetemi tanár), Gadó Gábor (az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, később az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium igazságügyi és civilisztikai szakállamtitkára), Kisfaludi András (egyetemi tanár), Lábady Tamás (egyetemi tanár, volt alkotmánybíró, 2003. január 1-jétől a Pécsi Ítélőtábla elnöke), Petrik Ferenc (a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezető bírája), Sáriné Simkó Ágnes (az Igazságügyi Minisztérium Polgári Jogi Kodifikációs Főosztályának vezetője), Sárközy Tamás (egyetemi tanár), Weiss Emília (egyetemi tanár), Zlinszky János (egyetemi tanár, volt alkotmánybíró).
Az új polgári törvénykönyv koncepciója (2002, 2003)
A Szerkesztőbizottság 2002-ben közzétette az új Polgári Törvénykönyv koncepcióját, majd 2003-ban annak a beérkezett észrevételek alapján átdolgozott változatát, utóbbit Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója és tematikája címen. A koncepció mindkét változata a Magyar Közlöny különszámaként jelent meg.
A szerkesztőbizottsági tervezet (2006)
A Szerkesztőbizottság az Igazságügyi Minisztérium Polgári Jogi Kodifikációs Főosztályával együttműködve elkészítette, majd 2006 folyamán, az Igazságügyi Minisztérium honlapján folyamatosan (könyvenként) közzétette az új polgári törvénykönyv szövegének indokolt tervezetét. Erre a tervezetre időnként vitatervezetként utal az irodalom.
A Szerkesztőbizottság arra készült, hogy a beérkezett észrevételek alapján 2007 végére második, átdolgozott tervezetet ad át az Igazságügyi Minisztériumnak.
Az első minisztériumi tervezet (2007)
2007 szeptemberében, Takács Albert minisztersége alatt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - nem várva be a második, átdolgozott szerkesztőbizottsági tervezet elkészültét - magához vonta az első tervezet átdolgozásának feladatát.
Vékás Lajos így foglalta össze a történteket:
„2007. augusztus 30-án – mielőtt a Szerkesztőbizottság a vitatervezetre beérkezett észrevételeket és javaslatokat értékelni tudta volna, és annak alapján a vitatervezetet átdolgozta és véglegesítette volna – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium civilisztikai szakállamtitkára – a Kormánykabinet döntésére hivatkozva – tájékoztatta a Főbizottság elnökét, hogy a vitatervezet alapján a Kormánynak benyújtani kívánt tervezetet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium készíti el. A Kormány az 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozatot nem helyezte ugyan hatályon kívül, de a Kormánykabinet döntése alapján a Szerkesztőbizottság elnökének és tagjainak felelőssége a kodifikáció további menetéért megszűnt.”Vékás Lajos: Az új Ptk. Szakértői Javaslatának elvi kérdései, Magyar Jog LV (2008) 65–76.
A munka irányítását Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium igazságügyi és civilisztikai szakállamtitkára vette át. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2007. október 29-én tette közzé a honlapján a 2006-ban közzétett, szerkesztőbizottsági tervezet átdolgozott változatát. E változat indokolást nem tartalmazott, viszont nagy vitát váltott ki.
A Legfelsőbb Bíróság a következő észrevételt fogalmazta meg a kodifikáció menetében bekövetkezett fordulattal kapcsolatban:
„A Legfelsőbb Bíróság sajnálattal tapasztalja, hogy az új Polgári Törvénykönyv hosszú évek óta folyó kodifikációja ez év szeptemberében – előttünk pontosan nem ismert okból – kedvezőtlen fordulatot vett. A korábban a Kodifikációs Szerkesztőbizottság által készített és szakmai-társadalmi vitára bocsátott Javaslatnak az igen jelentős számú és súlyú szakmai észrevételek alapján történő átdolgozását ugyanis már nem a Kodifikációs Bizottságok (Főbizottság, Szerkesztőbizottság) hanem az igazságügyi tárca munkatársai végezték el. Az igazságügyi tárca – valamely közelebbről meg nem jelölt Kormánykabinet állásfoglalása alapján – teljes egészében átvette a kódex további előkészítését. A közigazgatási egyeztetésre bocsátott átdolgozott Tervezet ily módon nem csak a szakmai-társadalmi vita során tett észrevételek figyelembevétele folytán tér el a korábbi szakértői javaslattól, hanem azért is mert abban megjelenik az igazságügyi tárca saját álláspontja is. Ennek következtében ez az új Javaslat számos olyan új elemet tartalmaz, amelyről korábban szakmai vita nem folyt és amely nincs összhangban a Kormány által jóváhagyott koncepcióval sem.” A Legfelsőbb Bíróság észrevételei az új Polgári Törvénykönyv tervezetére
A Szakértői Javaslat (2008)
Vékás Lajos professzor irányítása alatt - részben a Szerkesztőbizottság egyes tagjainak, részben más szakértőknek a közreműködésével - készült el a 2006-ban közzétett, ún. szerkesztőbizottsági tervezet átdolgozott változata. Ez a nem hivatalos tervezet 2008 márciusában könyv formájában, Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez címmel jelent meg.
A Szakértői Javaslat bemutatására a Magyar Tudományos Akadémián került sor, 2008. március 31-én. A bemutatón megjelent Sólyom László köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Vékás Lajos szavai szerint „[a] Javaslat közzétételének legfőbb célja az volt, hogy – hivatalos támogatást remélve – a lehető legtöbb kérdésben jótékonyan befolyásolják a törvényhozás menetét. Emellett a szerzők azt is szándékolták, hogy egy közel évtizedes munka eredménye (…) ne maradjon ismeretlen az utókor számára.”
A Szakértői Javaslat szerzői: Boytha György, Burger László, Csehi Zoltán, Csizmazia Norbert, Faludi Gábor, Gárdos István, Gárdos Péter, Grafl-Fülöp Gyöngyi, Jójárt Eszter, Kemenes István, Kisfaludi András, Körös András, Lábady Tamás, Makai Katalin, Menyhárd Attila, Pajor-Bytomski Magdalena, Székely László, Szilas Péter, Vékás Lajos.
A második minisztériumi tervezet (2008) és a törvényjavaslat (2008)
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008. március 25-i dátummal tette közzé a honlapján a második minisztériumi szövegtervezetet. Az újabb egyeztetéseket követően a Kormány 2008. május 28-án fogadta el az új Ptk. tervezetének Országgyűléshez benyújtandó változatát. A tervezet Országgyűléshez való benyújtására 2008. június 5-én került sor, T/5949. szám alatt.
A törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlés 2008. szeptember 16-án kezdte meg és 2008. december 9-én zárta le. A részletes vitára 2009. március 3. és március 10. között került sor. A közel 1200 szakaszból álló törvényjavaslat általános és részletes vitája együtt kevesebb, mint 14 órát vett igénybe.
A T/5949. számú törvényjavaslat - a benyújtott módosító indítványokkal együtt - az Országgyűlés honlapján olvasható.http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=38&p_izon=5949 A kormánypárti képviselők által benyújtott és a kormány által támogatott módosító indítványok jelentős része a Szakértői Javaslatra támaszkodik, az abban foglaltakat építené be a törvényjavaslatba.Az egyes módosító, illetve kapcsolódó módosító indítványok indokolása utal arra, hogy a Szakértői Javaslatban foglaltakat követi-e az indítvány. Az igazságügyi tárca módosító indítványokkal kapcsolatos álláspontja megismerhető a részletes vitához készített bizottsági ajánlásból: http://www.parlament.hu/irom38/05949/05949-0338.pdf
2009. április 30-án az igazságügyi tárca közzétette az ún. zárószavazás előtti javaslatot, amely egyrészt beépítette a törvényjavaslat eredeti szövegébe a kormány által már korábban támogatott és az országgyűlési képviselők többsége által már megszavazott módosító indítványokat, másrészt feltüntetette azokat a módosító javaslatokat is, amelyek elfogadását a kormány a zárószavazás előtt kezdeményezni tervezte.
A törvényjavaslat elfogadására a Kormány eredeti tervei szerint még 2009 áprilisában sor került volna, azonban 2009. április 24-én az igazságügyi tárca bejelentette, hogy a parlamenti zárószavazás júniusra halasztását kezdeményezi annak érdekében, hogy a Vékás Lajos vezette Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság még egyszer áttekinthesse a javaslatot.http://www.jogiforum.hu/hirek/20512 illetve http://irm.gov.hu/?katid=1&id=103&cikkid=5070
A törvényjavaslat Országgyűlés általi első elfogadása
Az új Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat zárószavazására végül 2009 júniusában sem került sor. A zárószavazásra és az új Ptk. parlament általi elfogadására csak 2009. szeptember 21-én került csak sor. Az Országgyűlés 191 igen, 168 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett fogadta el az új polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot. Az MSZP-frakció, hat SZDSZ-es és egy fideszes képviselő (Kubatov Gábor) szavazott igennel. Nem támogatta a törvény elfogadását a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ-es képviselők többsége és a volt MDF-es politikusok. Az SZDSZ-frakcióból Eörsi Mátyás, Geberle Erzsébet, Hankó Faragó Miklós, Horn Gábor, Kovács Kálmán és Pető Iván támogatta a törvényt. Az SZDSZ frakcióvezetője, Kóka János tartózkodott a zárószavazásnál.
Az új kódex 2010. május 1-jén, ötven évvel a hatályos Polgári Törvénykönyv hatálybalépését követően lépett volna hatályba, bár egyes részek esetében a hatálybalépésre csak 2011 januárjától, illetve 2015 januárjától került volna sor.
A törvényjavaslatot ért kritikák
A Fidesz – MPP és a KDNP részéről