Az antivari csata az első világháború első tengeri összecsapása volt Antivari városának partjainál a Montenegró elleni osztrák-magyar tengeri blokádban részt vevő SMS Zenta védett cirkáló és SMS Ulan romboló, továbbá az őket megtámadó francia–brit hajókötelék között 1914. augusztus 16-án.

Előzmények Montenegró, Szerbia szövetségese 1914. augusztus 5-én megszakította diplomáciai kapcsolatait a Monarchiával, majd másnap hadat üzent a központi hatalmaknak. Montenegró háborúba lépését követően az osztrák-magyar haditengerészet kénytelen volt kiürítenie azokat az állomáshelyeit és támaszpontjait, amik a legjobban lehettek kitéve a magaslati csúcsokon elhelyezett montenegrói ütegek tüzének. Az Adriai-tengeren leadott első lövésre augusztus 8-án került sor, mikor az SMS Szigetvár és az SMS Zenta cirkáló, az SMS Uskoke romboló és a 72F torpedónaszád tűz alá vette és szétlőtte az Antivariban felállított rádióállomást és a vasúti berendezéseket. A montenegróiak visszalőttek, de a hajókban nem okoztak kárt. Augusztus 10-étől a monarchia hadihajói tengeri zárlat alá vonták Montenegrót, azonban a Cattarói-öbölben tartózkodók hajók kis száma miatt ezt csak nappal tudták fenntartani. Augusztus 12-én a Anglia és Franciaország hadat üzent az osztrák–Magyar Monarchiának. Ezt követően már az Adriai-tengeren is számolni kellett a két ország hadihajóinak megjelenésére.

A csata lefolyása 1914. augusztus 16-án a blokádszolgálatot az SMS Zenta és az SMS Ulan romboló látta el. Az osztrák-magyar hadihajók Antivari és a Menders-fok között, délkeleti irányba haladtak, amikor délnyugat felől füstoszlopok jelentek meg a horizonton. A Zenta parancsnoka, Paul Pachner fregattkapitány megállapította, hogy a közeledő hajók csakis az ő hajójánál erősebb, ellenséges hajóegységek lehetnek, ezért azonnali parancsot adott a visszafordulásra és a Zenta az SMS Ulan rombolóval együtt teljes sebességgel Cattaro felé vette az irányt. Percek múlva nyugat-északnyugati irányban újabb füstoszlopok jelentek meg és megkísérelték a két hajót harapófogóba zárni. Pachner parancsot adott a gyorsabb Ulan rombolónak, hogy törjön ki a gyűrűből, míg a lassabb Zentával igyekezett minél közelebb kerülni a parthoz, hogy megnehezítse a hajó bemérését az ellenség tüzéreinek, továbbá a hajó esetleges elsüllyedése esetén a legénység könnyebben kiúszhasson a szárazföldre.

A többszörös túlerőben lévő francia és brit hajóhad 12 kilométerre közelítette meg a hajót, majd megadásra szólította fel. Válaszul a Zentán felvonták a hajó díszlobogóját, mire az ellenséges csatahajók tüzet nyitottak. A Zenta több súlyos találatot is kapott, ennek ellenére megmaradt ágyúiból viszonozta a tüzet. Negyedórás harcot követően a fő gázvezetéket ért találat miatt a hajó mozgásképtelenné vált, s nem sokkal később elkezdett süllyedni. A kapitány kiadta a parancsot a hajó elhagyására. 9:30-kor a hajó elmerült, azonban különböző okok miatt a francia és brit hajók nem mentették ki a vízben úszó túlélőket. A Zenta életben maradt tengerészei több órás úszás után érték el a montenegrói partokat, ahol fogságba estek.

Következmények A hajó 312 fős legénységének csak körülbelül a fele, 139 ember élte túl a hajó elsüllyedését. Ennek a heves harcok mellett oka volt az is, hogy egyik fél sem kísérelte meg az osztrák-magyar hajótöröttek kimentését a tengerből. Az összecsapásról szóló osztrák-magyar források el is marasztalják a francia-brit flottaköteléket a csatát követő magatartásáért, azonban az is tény, hogy a Császári és Királyi Haditengerészet sem tett semmit a saját tengerészeinek kimentésének érdekében. A Zentától eltérően az SMS Ulan rombolónak az erős ellenséges tűz ellenére sikerült befutnia Cattaróba, elkerülve a pusztulást.

Az összecsapást követően az osztrák-magyar hadvezetés feladta a montenegrói kikötők elleni blokádot, helyette aknazárral igyekezett ellehetetleníteni Antivari kikötőjének működését, továbbá tengeralattjárókat állomásoztatott a térségben.

A csatában részt vevő tengeri egységek Francia Haditengerészet Courbet dreadnought csatahajó, zászlóshajó Jean Bart dreadnought csatahajó Voltaire pre-dereadnought csatahajó Vergniaud pre-dereadnought csatahajó Diderot pre-dereadnought csatahajó Danton pre-dereadnought csatahajó Condorcet pre-dereadnought csatahajó Vérité pre-dereadnought csatahajó Justice pre-dereadnought csatahajó Démocratie pre-dereadnought csatahajó Patrie pre-dereadnought csatahajó République pre-dereadnought csatahajó Victor Hugo páncélos cirkáló Jules Ferry páncélos cirkáló Jurien de la Gravière védett cirkáló 5 rombolóraj

Brit Királyi Haditengerészet HMS Warrior páncélos cirkáló HMS Defence páncélos cirkáló 3 rombolóraj

Császári és Királyi Haditengerészet SMS Zenta védett cirkáló SMS Ulan romboló

Források

Csonkaréti Károly: Az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete, Kossuth Kiadó, Budapest, 2001, Molnár Tibor: „...Elrendeltem a harc folytatását...” - Adalék a Zenta cirkáló 1914-es pusztulásának történetéhez, a Múzeum- és Levéltárbarátok Köre 2007. évi évkönyve Kopeczky Győző: A Zenta elsüllyesztése 1914. augusztus 16. In: Hadtörténelmi Közlemények 1989/4 szám. Budapest, 1989. Dr. Bak József, Dr. Csonkaréti Károly, Lévay Gábor, Sárhidai Gyula: Hadihajók, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1984., További irodalom Csonkaréti Károly: A Zenta cirkálóval kezdődött, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1986,

Kategória:Az első világháború tengeri csatái Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia csatái az első világháborúban Kategória:1914 hadműveletei Kategória:Franciaország csatái az első világháborúban Kategória:Az Egyesült Királyság csatái az első világháborúban