Zachár Gyula (Besztercebánya, 1875. július 3. – Gödöllő, 1964. április 18.) magyar jogász, egyetemi tanár.
Életpályája 1898-ban lépett állami szolgálatba. 1902-től bíró volt, majd 1906-tól az Igazságügyminisztériumban teljesített szolgálatot. 1909-ben lett a budapesti egyetem magántanára magyar magánjogból. 1915-től 1920-ig budapesti ítélőtáblai bíró volt. 1919-ben nyugalmazott rk. tanár. 1920-ban mint táblai bíró ment nyugdíjba. 1920-tól ügyvéd és a közgazdaságtudományi egyetemen a magyar magánjog előadója volt. 1932 és 1944 között a debreceni egyetem ny. r. tanáraként működött (magyar magánjog).
Főbb művei Magánjogi tanulmányok az igényper keretében (Bp., 1905) A magyar magánjog alaptanai (Bp., 1928; Negyedik kiadás, Grill Károly Kiadóvállalata, Budapest) Fejezetek legújabb magánjogunk köréből (Bp., 1939)
Emlékezete Sírja Gödöllőn, a Dózsa György úti temetőben a C-kriptasor-3505 alatt található.
Jegyzetek
Források Magyar életrajzi lexikon
Kategória:1875-ben született személyek Kategória:1964-ben elhunyt személyek Kategória:Besztercebányaiak Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar jogtudósok Kategória:Szlovák származású magyarok