A 2018-as magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak nyolcadik általános parlamenti választása volt Magyarországon 2018. április 8-án. A kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban.
Választási rendszer bélyegkép|336x336px|Az Országház
A választás időpontja A választásra az Alaptörvény alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki, legkorábban a szavazást megelőző kilencvenedik, legkésőbb a megelőző hetvenedik napon. A választás napja nem eshet A munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasárnapra. A választást vasárnap kell megtartani.
A választást Áder János köztársasági elnök január 11-én közzétett közleményében 2018. április 8-ra tűzte ki.
A választási rendszer Magyarországon az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza. A választás egyfordulós.
Az Országgyűlés létszáma 199, a választási rendszer vegyes rendszerű: 106 képviselő egyéni választókerületben (OEVK) relatív többséggel kerül megválasztásra, 93 képviselő pedig párt-, illetve nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, kiegészítve a szavazatszámot a töredékszavazatokkal. A töredékszavazatok olyan szavazatok, melyek az egyéni kerületben nem értek mandátumot (vesztesek szavazatai), továbbá a nyertes „felesleges” szavazatai is ilyenek, melyekre nem volt szükség a győzelemhez. Azon jelöltek, akik függetlenként indultak, vagy egy olyan párt jelölte őket, amely nem állított országos listát, vagy állított, de nem érte el a parlamenti küszöböt, azoknak a szavazatai nem tudnak töredékszavazatként hasznosulni. Így ha egy ilyen jelölt győz, akkor a győzelemhez már nem szükséges, „felesleges” szavazatok elvesznek, míg ha veszít, akkor az összes rá adott szavazat elveszik.
Országos lista Országos listát az a párt állíthat, amelynek 27 választókerületben, de legalább 9 megyében és Budapesten van egyéni jelöltje. Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgárok 1%-ának, de legfeljebb 1500 embernek az ajánlását kell összegyűjteni.
Egyéni képviselő Egyéni választókerületi jelöltté váláshoz a választási törvények alapján 500 aláírást kell összegyűjteni. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja. A vesztes jelöltek, továbbá a győztes jelölt győzelemhez nem szükséges (első – (második + 1)) szavazatai töredékszavazatnak számítanak.
Listás szavazatok kiosztása A nemzetiségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára szavaznak. A mandátumkiosztáskor a nemzetiségi listák szavazatait is figyelembe veszik. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon kívüli magyarok is szavazhatnak pártlistára.
A mandátumok kiosztása: össze kell adni a listás szavazatokat, ha egy nemzetiség megszerezte az összes országos listás szavazat darabnyi szavazatot, kap egy kedvezményes mandátumot, a megszerezhető listás mandátumok számából a nemzetiségek által megszerzett mandátumok számát le kell vonni, a mandátumokat az 5%-ot elérő pártok (kettős listánál 10, hármas vagy többesnél 15%-ot) és az 5%-ot elérő nemzetiségek között kell kiosztani, a pártok szavazataihoz a töredékszavazatokat hozzá kell adni, a nemzetiségek szavazataiból pedig a kedvezményes kvótát le kell vonni, a mandátumokat táblázatos módszerrel (ún. D’Hondt-módszerrel) kell elosztani (táblázatot készítünk: első sor a szavazatok, második a szavazatok fele, harmadik a harmada, negyedik a negyede stb., a legnagyobb számokat „bekarikázzák”, minden párt annyi mandátumot kap, ahány „karika” van az oszlopában). Azok a nemzetiségek, amelyek nem jutottak mandátumhoz, egy nemzetiségi szószólót (a lista első helyezettje) küldhetnek az országgyűlésbe. A szószólót az országgyűlési képviselőkkel azonos jogok illetik meg, leszámítva, hogy nem szavazhat a parlament döntéseikor.
Regisztráció, szavazás külföldön A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárnak regisztrálnia nem kell, részére a Nemzeti Választási Iroda 2018 februárjában megküldi a választási értesítőt. Amennyiben a választópolgár a szavazás napján külföldön tartózkodik, személyesen, online vagy postai úton a helyi választási irodánál kérvényezheti külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a szavazást megelőző nyolcadik napig. Amennyiben a választási iroda a választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe felvette, a választópolgár a szavazás napján (az amerikai kontinensen a szavazás napját megelőző napon) személyesen, a kérvényben megjelölt külképviseleten szavazhat.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár csak abban az esetben szavazhat, ha előzetesen online vagy postai úton kérelmezte felvételét a választói névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál. Erre a választást megelőző 15. napig van lehetősége. Amennyiben a választási iroda a választópolgárt a névjegyzékben regisztrálta, a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően haladéktalanul megküldi a szavazási levélcsomagot a választópolgár számára. A választópolgár szavazatát a levélcsomaghoz mellékelt válaszborítékban adhatja le. A borítékot a Nemzeti Választási Irodába juttathatja el úgy, hogy a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen a magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül minden munkanapon 9 és 16 óra között, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttathatja bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába
Kritikák „Kamupártok” A 2014-es országgyűlési választáshoz hasonlóan különböző kisebb, nagyon alacsony (1%-ot sem elérő) támogatottságú „kamupártoknak” vagy „bizniszpártoknak” nevezett pártok jelentkeztek a választásra, amelyek egy részénél felmerült az ajánlóívek meghamisítása is. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének neve felbukkant a Hajrá Magyarország! Párt ajánlóívén, noha Péterfalvi nem adta ajánlását a pártnak. Budapesti 17. sz. országgyűlési egyéni választókerületében bebizonyosodott, hogy a Lévai Katalin-féle Lendület párt és a Fidesz aláírási ívein több esetben is teljes volt az egyezőség. Állampolgári feljelentés is történt, miután egy magánszemély odahamisított aláírása 19 kamupárt ajánlóívén szerepelt, de a nem túl intenzív rendőrségi nyomozás két év múlva eredmény nélkül zárult.19 kamupártnál lélegezhettek fel, a rendőrség futni hagyja őket Index, 2020. január 4. A Transparency International Magyarország és a Political Capital számításai szerint 3 milliárd forint került az egyszázalékos támogatottságtól is messze elmaradó tizennégy kamupárthoz, mely összeg a módosított szabályok szerint visszakövetelhető ugyan a pártoktól, akár a pártvezetők magánvagyona fejében is, csakhogy ezt az összeget készpénzben juttatták el a pártokhoz a javasolt kincstári kártya helyett, mely garantálhatta volna, hogy a pénzzel felelősen gazdálkodjanak. A visszakövetelés így viszont kétséges kimenetelű és költséges procedúra is lehet. Az egy százalékot sem elérő pártok közül csak a korábban már aktív politikai tevékenységet folytató pártok, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizettek, a további másik 13 választáson indult, egy százalék alatti, alapvetően ismeretlen párt egyike sem fizette vissza a rájuk eső összesen két és fél milliárd forint kampánytámogatást.13 kamupárt még egy vasat sem fizetett vissza a támogatásokból 24.hu, 2018. augusztus 2. Az Állami Számvevőszék ráadásul azért nem indított elszámolást, mert a jogszabály szerint azt külön kérvényezni kell a hivataltól, de ilyen a három hónapos határideig nem érkezett. A NAV közleménye szerint mindössze 8169(!) forintot tudott behajtani a kamupártok többmilliárdos tartozásaiból, ez az összeg is egyetlen párttól, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párttól származik. 2020 decemberére derült ki a Transparency International Magyarország által kiperelt egyéni képviselőjelölti kampányköltések adatai alapján, hogy legkevesebb tíz kamupárt indult a választáson, amiknek 410 millió forint ilyenfajta gyanús kampányköltéseit vizsgálták. Az NVI közlése szerint még 2021 végén is közel 717 millióval tartoztak a kamupártok, miközben csak 6,4 milliót sikerült behajtani rajtuk.Még mindig százmilliókkal tartoznak az államnak az ajánlóíveket tömegével eltüntető kamupártok RTL.hu, 2022. március 16.
Külföldi szavazatok A 2014-es országgyűlési választáshoz hasonlóan ismét szóba került az ország határain kívül élő, magyar állampolgárságú személyek szavazati lehetősége, miután a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok levélküldeményben is szavazhatnak, míg a lakcímmel rendelkezőknek személyesen kell megjelenniük az adott külképviseleten, ahol jogosultak a szavazatuk leadására. Ez viszont jelentős idővel és anyagi ráfordítással járhat, miután egy képviselet akár több ezer kilométerre is lehet. A lakcímmel rendelkezők pártlistán kívül egyéni jelöltekre is szavazhatnak, azonban az egyéni jelöltek a szavazást megelőző napig visszaléphetnek, ezért nem lehetséges a szavazás napját megelőző levélszavazat leadása. A lakcímmel nem rendelkezők csak pártlistára szavazhatnak, ezért ők levélben a szavazás napját megelőzően is leadhatják szavazataikat.
Az EBESZ értékelése A választáson jelen voltak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői is. Jelentésük szerint a szavazás technikai lebonyolítása szakszerű és nyílt volt, és a választási bizottságok élvezték a résztvevők bizalmát. Ugyanakkor negatívumként emelte ki az EBESZ az állami szervek és a kormánypártok összefonódását, ami megnehezítette azt, hogy a jelöltek egyenlő feltételek mellett mérkőzzenek meg egymással. Példaként hozta föl a jelentés a kormánynak a választások előtti időszakban közpénzen lebonyolított információs kampányát, amely a megfigyelők szerint elfogultan pozitív színben tüntette fel a kormánypártok intézkedéseit, és ezzel állami erőforrásokat állított a kormánypártok kampányának szolgálatába.
Kritikusan szólt az EBESZ jelentése az írott és elektronikus sajtó szerepéről. A közszolgálati média ellátta ugyan azt a törvényben előírt feladatát, hogy ingyenes műsoridőt biztosítson a választáson résztvevő pártoknak, de eközben hírműsorai egyértelműen elfogultak voltak a kormánykoalíció mellett. A kereskedelmi adók műsorai sem voltak kiegyensúlyozottak az EBESZ értékelése szerint: vagy a kormánypártok, vagy az ellenzék oldalán voltak elfogultak. Egyedül az internetes médiában lehetett elfogulatlan, kiegyensúlyozott, az ügyek mentén folyó tájékoztatást találni. A nemzetközi megfigyelők kiemelték, hogy a kampányretorika ellenséges, megfélemlítő és helyenként idegengyűlölő volt.
Pozitívumként értékelte az EBESZ jelentése a fogyatékkal élők részvételének segítését, valamint a magyarországi nemzetiségek részvételét. Ugyanakkor problémaként jelölték meg a megfigyelők a nők alulreprezentáltságát. Nyugtalanítónak találták a helyi közmunkalehetőségektől függő romák kiszolgáltatottságát a megfélemlítéssel és a szavazatvásárlással szemben.
Kampány bélyegkép|160px|jobbra|Választási plakátok jobbra|bélyegkép|250px|Soros György ellenzéki politikusokkal, Szél Bernadettel, Gyurcsány Ferenccel, Vona Gáborral és Karácsony Gergellyel együtt ábrázolták, azt üzenve, hogy a kormány szerint „együtt kívánnák lebontani a határt védő kerítést” Kampányfőnökök Fidesz: Gyürk András Jobbik: MSZP: DK: Molnár Csaba LMP: Schmuck Erzsébet Együtt: Momentum: Soproni Tamás MKKP: Sebő Ferenc
Választási programok A 2014–'18-as Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártok programjai: