A munkavédelmi képviselő: olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket. Ki lehet és ki nem lehet munkavédelmi képviselő? Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki − az újonnan alakult munkáltatót kivéve − legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik. (Iskolai végzettségtől függetlenül.)
Nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki
a) munkáltatói jogot gyakorol, b) a vezető hozzátartozója, c) a választási bizottság tagja, d) a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.
Fentiek alkalmazásában munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése. A szakszervezetben, üzemi tanácsban vagy közalkalmazotti tanácsban viselt tisztség nem zárja ki a választhatóságot, de természetesen az a függetlenített szakszervezeti tisztségviselő, aki nem a munkáltatóval, hanem a szakszervezettel áll munkaviszonyban, nem választó és nem is választható.
Választható az a munkavállaló is, aki határozott időre szóló munkaszerződéssel rendelkezik. A jelölésnél azonban célszerű figyelembe venni azt, hogy a munkavédelmi képviselő mandátuma 5 évre szól, tehát a határozott ideig foglalkoztatott munkavállaló nem biztos, hogy kitölti az 5 éves időtartamot, így munkaviszonyának megszűnése esetén az őt megválasztó munkavállalók – pótképviselő hiányában – képviselet nélkül maradnak. Forrás: http://www.ommf.gov.hu/
Munkavédelmi képviselő választás Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;
Júliusban módosították a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt, többek között megváltoztatták a munkavédelmi képviselőt érintő szabályokat. Az eddigi 50 főtől volt kötelező, már a 20 munkavállalónál többet foglalkoztató cégéknek kötelezően munkavédelmi képviselő választást kell tartani. Ha az adott cégnél nincsen még ilyen képviselő, akkor ennek a hatálybalépést (2016.július 8.) követő 6 hónapon belül meg kell történnie. Azaz, még 2016-ban (2017.január 8-ig legkésőbb) a munkáltatónak le kell bonyolítania a választást.
Ha a munkáltató nem tájékoztatja a munkavállalókat a munkavédelmi képviselő választásról, illetve akadályozza annak megválasztását, úgy munkavédelmi hatóság ellenőrzésekor 500.000 Ft összegű közigazgatási bírsággal sújtható.
A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket, a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat, valamint egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.
A megválasztott munkavédelmi képviselő munkajogi védelemben részesül, a választási bizottság hozzájárulása szükséges a munkaviszonya felmondással történő megszüntetéséhez, illetve átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatáshoz.
A munkavállalók részére küldött tájékoztató levél elkészítésében, illetve a választás lebonyolításához ajánlott ügyvédet bevonni.
A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell.
Munkavédelmi képviselő választás menete A választás:
Választási bizottság
„Mt. 240. § (1) A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata.(2) A választási bizottságot az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül, legkésőbb a választást hatvan nappal megelőzően hozza létre. A választási bizottság létszáma
legalább három fő.
(3) Nem lehet a választási bizottság tagja, aki az üzemi tanács tagja. (4) Üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre. (5) A választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időre távolléti díj illeti meg.”
„Mt. 241. § A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg és a választást megelőzően legalább ötven nappal teszi közzé. Az ehhez szükséges adatokat a választási bizottság kérésére, öt napon belül a munkáltató adja meg.”
A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata, ezért igen fontos eleme a munkavédelmi érdekképviselet biztosításának a választási bizottság létrehozása.
A választási bizottságnak legkésőbb a választás időpontja előtt hatvan nappal létre kell jönnie, majd meg kell tartani az alakuló ülést.
Ahhoz, hogy a munkavállalók jogaikat érvényesíthessék, nélkülözhetetlen, hogy a munkáltató írásban részletesen tájékoztatást adjon munkavállalók számára a munkavédelmi képviselő választás szabályaival kapcsolatban. Szükséges, hogy a munkáltató a tájékoztatással egyidejűleg megszervezze a választási bizottság megválasztását. A munkáltató biztosítja − a helyben szokásos módon − a választható munkavállalók névjegyzékét, valamint a szavazólapokat. A munkavállalók a szavazólapon dönthetnek a választási bizottság tagjairól. A munkáltató meghatározza, hogy mely időpontig és hová kell visszajuttatni a szavazólapokat; ki összesíti a szavazatokat; mikor teszi közzé −a helyben szokásos módon − a választási bizottság névsorát.
Szavazategyenlőség esetén az a munkavállaló válik a választási bizottság tagjává, aki hosszabb ideje dolgozik a munkáltatónál.
Célszerű felhívni az üzemi tanácsot és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet, hogy segítsék elő a választási bizottság létrehozását.
A választási bizottság létszámát a munkáltató határozza meg, de legalább három főből kell állnia.
A választási bizottság munkájában a munkáltató nem vehet részt, azt nem befolyásolhatja.
Egy választási bizottság több választási körzetben is tevékenykedhet, de ebben az esetben célszerű biztosítani, hogy minden érintett körzetből legyen tag a választási bizottságban. A jelölést és a választást körzetenként (telephelyenként) kell lebonyolítani, amennyiben ilyenek kijelölésre kerültek.
A szakmailag, területileg, szervezetileg erősen tagolt munkahelyek esetében a választási tevékenység összehangolására valamennyi terület képviselőjének részvételével, központi választási bizottság is létrehozható.
A választási bizottság feladatkörében
– meghatározza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás időpontját,
– gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének biztosításáról,
– megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait.
Nem lehet a választási bizottság tagja, aki érvényes mandátummal rendelkező munkavédelmi képviselő.
A választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időre távolléti díj illeti meg.
?A jelölt állítás
„Mt. 242. § (1) Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka vagy ötven választásra jogosult munkavállaló vagy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet.
(2) A választási bizottság a jelöltet a választást megelőzően legalább harminc nappal nyilvántartásba veszi, és ezt közzéteszi. (3) A jelöltlistát a választási bizottság a választást megelőzően legalább öt nappal közzéteszi. (4) A jelöltállítás eredményes, ha a jelöltek száma az üzemi tanácsba választható tagok számát eléri. Eredménytelen jelöltállítás esetén a jelöltállítási időszakot legfeljebb tizenöt nappal meg kell hosszabbítani.”
A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg és a választást megelőzően legalább ötven nappal teszi közzé. Szükséges, hogy ehhez az adatokat a választási bizottság kérésére a munkáltató öt napon belül megadja.
A jelölést a támogatók aláírásával kell eljuttatni a választási bizottsághoz. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében a jelöltek írásban nyilatkoznak arról, hogy a jelölést elfogadják, és nem áll fenn összeférhetetlenségi ok.
A választási bizottság a jelölt nyilvántartásba vételét és ennek közzétételét a helyben szokásos módon végzi el.
A jelöltlistát a választási bizottság a választást megelőzően legalább öt nappal közzéteszi, ez is a helyi kommunikációs gyakorlatnak megfelelően történhet: faliújságon, belső hálózaton, stb.
A jelöltállítás akkor eredményes, ha a jelöltek száma − az Ajánlásban lévő szempontok figyelembevételével − meghatározott képviselők számát eléri vagy meghaladja. Eredménytelen jelöltállítás esetén a jelöltállítási időszakot legfeljebb tizenöt nappal meg kell hosszabbítani, erről célszerű a lehető legrövidebb időn belül értesíteni a választásra jogosult munkavállalókat.
A választás
„Mvt. 70/A. § (3) A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.”
„Mt. 243. § (1) Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják.
(2) A választásra jogosult munkavállalónak egy szavazata van.”
„Mt. 245. § Érvénytelen a szavazat, ha
a) nem az előírt módon adták, b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le, c) a megválasztható tagok számánál több jelöltre adtak szavazatot.”
Szavazni csak abban a körzetben, részlegben, telephelyen, stb. és csak arra a képviselő jelölt(ek)re lehet, ahol az a személy munkavédelmi képviselő jelöltként szerepel.
A választási bizottság – a jelöltlistának megfelelően – elkészítteti a szavazólapokat. Célszerű, ha a szavazólapra a jelöltek a nevük szerinti ABC sorrendben kerülnek fel. A szavazólapon a szakszervezet által állított jelölt neve mellett a szakszervezet nevét is fel kell tüntetni.
A választási bizottság gondoskodik a szavazás megszervezéséről, a szavazatszedő bizottságok felállításáról. A szavazatszedő bizottság tagjait a választási bizottság kéri fel. Saját döntése alapján saját tagjait is felkérheti, vagy átvállalhatja a szavazás lebonyolítását.
A szavazólapon a választani kívánt jelölt nevét egyértelműen meg kell jelölni. Érvénytelen a szavazat, ha azt nem az előírt módon, tehát nem a „hivatalos” szavazólapon adták le, ha nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le (nem egyértelmű a jelölés a szavazólapon), ha a szavazólapon a megválasztható képviselők számánál több jelöltet jelöltek meg.
A választás eredménye
„Mt. 244. § (1) A választás eredményét a választási bizottság állapítja meg.
(2) A választási bizottság jegyzőkönyvet készít. Ennek tartalmaznia kell különösen
a) a választásra jogosultak számát, b) a szavazáson részt vevők számát, c) a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, d) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, e) a megválasztott üzemi tanácstagok és póttagok nevét, f) a választással összefüggő esetleges vitás ügyet és az ezzel kapcsolatos döntést.
(3) A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság haladéktalanul közzéteszi. (4) Az üzemi tanács megbízatása a választási jegyzőkönyv közzétételét követő munkanapon
kezdődik.”
A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság tagjai írják alá.
A közzététel a munkáltatónál szokásos bármilyen módon történhet. A jegyzőkönyvet a megbízatásának megszűnéséig a munkavédelmi képviseletnek meg kell őriznie.