Sankt Kanzian am Klopeiner See (szlovénül: Škocjan v Podjuni) osztrák község Karintia Völkermarkti járásában. 2016 januárjában 4483 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Sankt Kanzian a Völkermarkti járásban 170px|bélyegkép|balra|A Klopeiner See Sankt Kanzian Karintia délkeleti részén helyezkedik el, a Jauntal völgyében, délre a Dráva vizét felduzzasztó Völkermarkti-víztározótól. Területén a következő tavak találhatóak: Klopeiner See, Turnersee és Kleinsee. Az önkormányzathoz 7 katasztrális községbenGrabelsdorf (Grabalja vas), Lauchenholz (Gluhi les), St. Kanzian (Škocjan), St. Marxen (Šmarkež), St. Veit im Jauntal (Šentvid v Podjuni), Srejach (Sreje), Stein (Kamen) 37 kisebb-nagyobb falu és településrész tartozik,Brenndorf (53 lakos), Duell (16), Grabelsdorf (160), Horzach I (53), Horzach II (43), Kleindorf I (27), Kleindorf II (48), Klopein (268), Lanzendorf (21), Lauchenholz (74), Littermoos (48), Mökriach (40), Nageltschach (131), Oberburg (9), Obersammelsdorf (86), Oberseidendorf (30), Peratschitzen (111), Piskertschach (39), Saager (13), Sankt Kanzian am Klopeiner See (378), Sankt Lorenzen (66), Sankt Marxen (71), Sankt Primus (167), Sankt Veit im Jauntal (186), Schreckendorf (79), Seelach (293), Seidendorf (48), Sertschach (114), Srejach (179), Stein im Jauntal (253), Steinerberg (47), Unterburg (363), Unternarrach (65), Untersammelsdorf (36), Vesielach (74), Wasserhofen (592), Weitendorf (83) (2015 januári népességadatok) amelyek lakossága 9 (Oberburg) és 592 (Wasserhofen) között változik.
A környező települések: északra Völkermarkt, keletre Eberndorf, délre Sittersdorf, délnyugatra Gallizien, nyugatra Grafenstein.
Története A Klopeiner See délkeleti partjainál fekvő Gracarca-hegyen az urnamezős kultúra népének tulajdonított, i.e. 900-730 körüli település nyomaira bukkantak, akiket i.e. 730-300 között a hallstatti kultúra váltott fel. Egyes kutatók feltételezik, hogy itt lehetett a rómaiak által megszállt kelta királyság, Noricum fővárosa, Noreia. A késő ókori (i.sz. 300-590) és kora középkori sírok arra utalnak, hogy a terület folyamatosan lakott volt. A itt talált sírok közül kiemelkedik egy karantán lovas harcos nyughelye.
St. Kanzian temploma a 290-ben kivégzett Cantius, Cantianus és Cantianilla mártíroknak van szentelve. Az egyházközség a 12. század elején már létezett, mert 1106-ban Udalricus pátriárka átengedte az eberndorfi kolostornak.
St. Kanzian 1866-ban vált önálló önkormányzattá, miután a ma Eberndorfhoz tartozó Kühnsdorf községet szétdarabolták. A község mai területe alapvetően 1944-ben jött létre, mikor Rückersdorf önkormányzatát felszámolták és területeit a szomszédos községek között osztották szét. A Klopeiner Seere épülő turizmus már a 19. században megindult, 1950 óta pedig St. Kanzian Karintia egyik legkedveltebb turistacélpontja.
Lakosság bélyegkép|balra|150px|A steini Szt. Lőrinc-templom A Sankt Kanzian-i önkormányzat területén 2016 januárjában 4483 fő élt, ami növekedést jelent a 2001-es 4297 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 94,4%-a osztrák, 1,9%-a boszniai, 1,1%-a pedig német állampolgár volt. A szlovén nemzetiség aránya 12,8%-ot tett ki. 88% katolikusnak, 3,3% evangélikusnak, 2,3% mohamedánnak, 4,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.
Látnivalók a Szt. Kanzian plébániatemplom a kiemelkedő sziklára épített Szt. Lőrinc-erődtemplom Stein im Jauntal-ban a Magdolna-templom Wasserhofenben Kelta múzeum a Gracarcán a turnerseei madárpark
Jegyzetek
Fordítás
Források M. Jurič: Kulturarbeit im ländlichen Raum am Beispiel der zweisprachigen Gemeinde St. Kanzian in Kärnten, Klagenfurt 1985. I. Kavčič (Red.), A. Malle: Auf dem Weg durch die Zeit. Streifzug durch 90 Jahre Kultur in St. Kanzian, Klagenfurt 1996. F. Isop: Kirche und Geschichte. Festschrift 1106–2006, St. Kanzian 2006. A. Polluk: Die Bewältigungs- und Abwehrmechanismen bei der Erinnerung bezüglich des Holocaust und Nationalsozialismus in St. Veit im Jauntal / Št. Vid v Podjuni. Klagenfurt 2006.
Kategória:Karintia települései