bélyeg|Egy példa egy adathalász e-mailre, amelyet egy (fiktív) bank hivatalos e-mailjének álcáznak. A feladó arra próbálja rávenni a címzettet, hogy bizalmas információkat fedjen fel, és „megerősítse” őket az adathalász weboldalán. Jól látható, hogy a received és a discrepancy szavakat rosszul írják recieved és discrepency szavaknak Az adathalászat egyfajta pszichológiai manipuláció (social engineering), amikor a támadó hamis („hamisított”) üzenetet küld, amelynek célja, hogy az áldozatot rávegye arra, hogy érzékeny információkat fedjen fel a támadónak, vagy rosszindulatú szoftvert, például zsarolóprogramot telepítsen az áldozat eszközére. Az adathalász-támadások egyre kifinomultabbá váltak, és gyakran átláthatóan tükrözik a célzott webhelyet, lehetővé téve a támadó számára, hogy mindent megfigyeljen, miközben az áldozat navigál a webhelyen, és átléptessen minden további biztonsági korlátot az áldozattal. 2020-tól az adathalászat messze a leggyakoribb támadás, amelyet a kiberbűnözők hajtanak végre, az FBI internetes bűnügyi panaszközpontja több mint kétszer annyi adathalász bejelentést regisztrált, mint bármely más típusú számítógépes bűncselekményt.
A „phishing” szó első feljegyzett használata a Koceilah Rekouche által 1995-ben létrehozott AOHell cracking toolkitben volt, azonban lehetséges, hogy a kifejezést már ezt megelőzően használták a 2600 hacker magazin nyomtatott kiadásában. A szó a halászat leetspeak változata (a ph az f gyakori helyettesítője), valószínűleg a phreaking elnevezés után, és arra utal, hogy egyre kifinomultabb csalik segítségével "halásznak" a felhasználók érzékeny adataira.
Az adathalász esetek megelőzésére vagy hatásainak mérséklésére tett kísérletek közé tartoznak a jogszabályok, a felhasználók képzése, a nyilvánosság tudatosítása és a technikai biztonsági intézkedések.
Típusai E-mail halászat A legtöbb adathalász üzenetet e-mailben kézbesítik, és nem személyre szabottan vagy egy adott személynek vagy vállalatnak címezve – ezt nevezik „tömeges” adathalászatnak. A tömeges adathalász üzenetek tartalma a támadó céljától függően széles körben változik – a megszemélyesítés gyakori célpontjai közé tartoznak a bankok és pénzügyi szolgáltatások, az e-mail és a felhőszolgáltatók, valamint a streamingszolgáltatások. A támadók a megszerzett hitelesítő adatokat felhasználhatják arra, hogy közvetlenül pénzt lopjanak az áldozattól, bár a kompromittált fiókokat gyakran használják inkább kiindulópontként más támadások végrehajtásához, például tulajdonosi információk ellopásához, rosszindulatú programok telepítéséhez vagy a célpont szervezetén belül más személyek "szigonyozásához". A kompromittált streaming szolgáltatási fiókokat általában közvetlenül a fogyasztóknak adják el a darknet piacokon.
Szigonyozás A szigonyozás más néven spear phishing során a támadó közvetlenül egy adott szervezetet vagy személyt céloz meg személyre szabott adathalász e-mailekkel. Ez lényegében e-mailek létrehozását és elküldését jelenti egy adott személynek, hogy az illető azt higgye, az e-mail neki szól személyesen. A tömeges adathalászattal ellentétben a szigonyozást használó támadók gyakran gyűjtenek és használnak fel személyes információkat a célpontjukról, hogy növeljék a támadás sikerének valószínűségét. A szigonyozás jellemzően olyan vezetőket vagy pénzügyi osztályokon dolgozókat céloz meg, akik hozzáféréssel rendelkeznek a szervezet érzékeny pénzügyi adataihoz és szolgáltatásaihoz. Egy 2019-es tanulmány kimutatta, hogy a könyvelő- és könyvvizsgáló cégek gyakori célpontjai a szigonyozásnak, mivel alkalmazottaik hozzáférnek olyan információkhoz, amelyek a bűnözők számára értékesek lehetnek.
A Threat Group-4127 (Fancy Bear) szigonyozásos adathalász taktikát alkalmazott, hogy Hillary Clinton 2016-os elnökválasztási kampányához kapcsolódó e-mail fiókokat célozzon meg. Több mint 1800 Google-fiókot támadtak meg, és az accounts-google.com domaint vezették be a célzott felhasználók megtévesztésére.
Bálnavadászat és CEO csalás A bálnavadászat avagy whaling a kifejezetten felsővezetők és más kiemelt célpontok ellen irányuló szigonyozásos támadásokra utal. A tartalom úgy van kialakítva, hogy a célzott személy vagy szerepkör számára érdekes legyen – például egy idézés vagy egy ügyfélpanasz.
A CEO csalás gyakorlatilag a bálnavadászat ellentéte: hamisított e-maileket küldenek felsővezetőktől azzal a szándékkal, hogy a szervezet más alkalmazottait rávegyék egy adott művelet elvégzésére, általában pénz átutalására egy offshore számlára. Bár a CEO csalás viszonylag alacsony sikerességi aránnyal rendelkezik, a bűnözők igen nagy összegeket nyerhetnek a kevés sikeres próbálkozásból.
Klónozott adathalászat A klónozott adathalászat egy olyan típusú adathalász-támadás, amelynek során egy legitim, korábban kézbesített, mellékletet vagy linket tartalmazó e-mail tartalmát és a címzett címét (címeit) megszerezték, és egy majdnem azonos vagy klónozott e-mail létrehozásához használták fel. Az e-mailben található mellékletet vagy linket egy rosszindulatú változattal helyettesítik, majd egy olyan e-mail címről küldik el, amelyről úgy tűnik, hogy az eredeti feladótól származik. A levél azt állíthatja, hogy az eredeti vagy az eredeti frissített változata. Ehhez általában az szükséges, hogy vagy a feladó vagy a címzett fiókját már korábban feltörték, hogy a rosszindulatú harmadik fél megszerezze a személyes e-mailt.
Hangalapú adathalászat A hangalapú adathalászat vagy vishing a telefonálás (gyakran VoIP-telefonálás) felhasználása adathalász-támadások végrehajtására. A támadók nagyszámú telefonszámot tárcsáznak, és olyan – gyakran szövegből beszédszintetizátorok segítségével készült – automatizált felvételeket játszanak le, amelyek hamis állításokat tesznek az áldozat bankszámláján vagy hitelkártyáján végzett csalásról. A hívó telefonszámot úgy hamisítják meg, hogy az a megszemélyesített bank vagy intézmény valódi számát mutatja. Az áldozatot ezután arra utasítják, hogy hívjon fel egy, a támadók által ellenőrzött számot, amely vagy automatikusan arra kéri, hogy adjon meg érzékeny adatokat a feltételezett csalás „megoldása” érdekében, vagy pedig élő személyhez kapcsolja, aki megpróbál pszichológiai manipuláció segítségével információkat szerezni. A hangalapú adathalászat kihasználja, hogy a lakosság kevésbé ismeri az olyan technikákat, mint a hívószám-hamisítás és az automatikus tárcsázás, mint az e-mailes adathalászat megfelelői, és ezáltal sokan eredendően bíznak a hangalapú telefonálásban.
SMS adathalászat Az SMS adathalászat vagy smishingVishing and smishing: The rise of social engineering fraud , BBC, Marie Keyworth, 2016-01-01 koncepcionálisan hasonló az e-mail adathalászathoz, azzal a különbséggel, hogy a támadók mobiltelefonos szöveges üzeneteket használnak a "csali" célba juttatására. A smishing támadások jellemzően arra kérik a felhasználót, hogy kattintson egy linkre, hívjon fel egy telefonszámot, vagy lépjen kapcsolatba a támadó által SMS üzenetben megadott e-mail címmel. Az áldozatot ezután arra kérik, hogy adja meg személyes adatait; gyakran más webhelyek vagy szolgáltatások hitelesítő adatait. Ráadásul a mobilböngészők jellegéből adódóan az URL-címek nem mindig jelennek meg teljes egészében; ez megnehezítheti a jogtalan bejelentkezési oldal azonosítását. Mivel a mobiltelefon-piac ma már telített okostelefonokkal, amelyek mindegyike gyors internetkapcsolattal rendelkezik, egy SMS-ben küldött rosszindulatú link ugyanolyan eredményt hozhat, mintha e-mailben küldenék. A smishing üzenetek érkezhetnek olyan telefonszámokról, amelyek furcsa vagy váratlan formátumúak.
Webhely eltérítés A webhely eltérítése a weboldalak kompromittálását jelenti, hogy a felhasználókat cross site scripting segítségével rosszindulatú weboldalra vagy exploit kitre irányítsák át. Egy hacker kompromittálhat egy weboldalt, és beilleszthet egy exploit kitet, például az MPack-et, hogy veszélyeztesse a törvényes felhasználókat, akik meglátogatják az immár fertőzött webszervereket. Az oldal eltérítésének egyik legegyszerűbb formája az, hogy egy weboldalt úgy módosítanak, hogy az tartalmazzon egy rosszindulatú inline keretet, amely lehetővé teszi egy exploit kit betöltését. Az oldal eltérítését gyakran használják a vállalati szervezetek elleni watering hole támadással együtt, hogy kompromittálják a célpontokat.
Technikák Link manipuláció Az adathalászat legtöbb típusa valamilyen technikai megtévesztést alkalmaz, amelynek célja, hogy az e-mailben található linket a támadók által megszemélyesített szervezethez tartozónak tüntessék fel. Az adathalászok által gyakran használt trükkök közé tartoznak a rosszul írt URL-címek vagy az aldomainek használata. A következő példa URL-címén, http://www.yourbank.example.com/, a gyakorlatlan szem számára úgy tűnhet, mintha az URL-cím a yourbank weboldal példa szakaszára vezetné a felhasználót; valójában ez az URL-cím a "yourbank" (azaz adathalász) weboldal példa szakaszára mutat. Egy másik gyakori trükk az, hogy a link megjelenített szövege megbízható célpontot sugall, miközben az valójában az adathalászok oldalára vezet. Sok asztali e-mail kliens és webböngésző megjeleníti a link cél URL-címét az állapotsorban, ha mutatót a link fölé viszik. Ezt a viselkedést azonban bizonyos körülmények között az adathalász felülbírálhatja. Az ezzel egyenértékű mobilalkalmazások általában nem rendelkeznek ezzel az előnézeti funkcióval. Az előnézeti funkciót az adathalászok általában nem használják.
A nemzetköziesített domainnevek (IDN-ek) támadhatók IDN-hamisítással vagy homográf támadásokkal, hogy olyan webcímeket hozzanak létre, amelyek vizuálisan megegyeznek egy létező oldallal, de ehelyett rosszindulatú verzióhoz vezetnek. Az adathalászok hasonló kockázatot használtak ki, amikor nyílt URL-átirányítókat használtak megbízható szervezetek weboldalain, hogy a rosszindulatú URL-eket megbízható domainnel álcázzák. Még a digitális tanúsítványok sem oldják meg ezt a problémát, mivel könnyen előfordulhat, hogy egy adathalász megvásárol egy érvényes tanúsítványt, majd a tartalmat megváltoztatva hamisít egy valódi weboldalt, vagy egyáltalán SSL nélkül tárolja az adathalász webhelyet.
Szűrő megkerülése Az adathalászok néha képeket használtak szöveg helyett, hogy megnehezítsék az adathalászat elleni szűrők számára az adathalász e-mailekben általánosan használt szöveg felismerését. Válaszul a kifinomultabb adathalászat elleni szűrők optikai karakterfelismerés (OCR) segítségével képesek a képekben elrejtett szöveget visszanyerni. Ez leggyakrabban az áldozatok bank- vagy biztosítási számláival fordul elő.
Pszichológiai manipuláció
Az adathalászat legtöbb típusa valamilyen pszichológiai tevékenységet foglal magában, amelynek során a felhasználókat pszichológiai manipulációval ráveszik egy művelet elvégzésére, például egy linkre való kattintásra, egy melléklet megnyitására vagy bizalmas információk átadására. Egy megbízható szervezet nyilvánvaló megszemélyesítése mellett a legtöbb adathalászat a sürgősség érzetét kelti – a támadók azt állítják, hogy a számlákat leállítják vagy lefoglalják, ha az áldozat nem tesz valamilyen lépést. Ez is leggyakrabban az áldozatok bank- vagy biztosítási számláival fordul elő.
A megszemélyesítésen alapuló adathalászat alternatív technikája a felháborodást kiváltani hivatott hamis hírek használata, amelyek arra késztetik az áldozatot, hogy rákattintson egy linkre anélkül, hogy megfelelően átgondolná, hová vezethet az. Ezeket a linkeket úgy tervezték, hogy egy professzionálisnak tűnő weboldalra vezessenek, amely pontosan úgy néz ki, mint a létező szervezet weboldala. A támadó weboldalára érve az áldozatokat hamisított "vírus"-értesítésekkel láthatják el, vagy olyan oldalakra irányíthatják át, amelyek a webböngésző sebezhetőségét próbálják kihasználni rosszindulatú programok telepítésére.
Története 1980-as évek