Események Határozott dátumú események január 1. – I. Ferdinánd központi pénzügyi szervként létrehozza az Udvari Kamarát (Hofkammer), amelynek alárendeli a tartományi kamarákat. január 21. – Békés vármegye küldötteket meneszt Szapolyai Jánoshoz Cserni Jován rablásai miatt. május 6. – Miután VII. Kelemen pápa a francia király oldalára állt, V. Károly serege rohammal elfoglalja Róma városát. június 15. – A szerbek a szőlősi csatában legyőzik az ellenük küldött Perényi Pétert. július 8. – Ferdinánd választott magyar király cseh és német hadai átlépik a magyar határt. július 25. – A szerbek a szőlősi győzelem után a sződfalvi ütközetben döntő vereséget szenvednek és legtöbbjük kiszorul az Oszmán Birodalomba. július 31. – A Magyarországra bevonuló I. Ferdinánd a köpcsényi esküben ígéretet tesz a magyar törvények és az Aranybulla megtartására. augusztus 20. – Ferdinánd hadai bevonulnak a kiürített Budára. szeptember 27. – Ferdinánd hadvezére – 10 000 fős spanyol és német zsoldos csapattal – Tokaj mellett szétszórja János király seregét. október 28. – Szapolyai János rendeletével Kolozsvár arany- és ezüstpénz-veretési jogot kap. november 3. – Ferdinánd osztrák főherceget magyar királlyá koronázzák Székesfehérváron. november 4. – Jagelló Annát, Ferdinánd feleségét magyar királynévá koronázzák.
Határozatlan dátumú események
az év folyamán – Cserni Jován felkelése a Délvidéken. I. Gusztáv svéd király a Riksdag, a svéd parlament összetételét megváltoztatva a társadalom mind a négy rétegét (nemesség, egyház, városiak és a parasztság) meghívta a parlamentbe. Ez a forma, a Ständestaat 1865, a modern kétkamarás parlament létrejöttéig megmaradt. Marburgban megalakítják az első protestáns egyetemet. ősz – I. Ferdinánd kancellárjává Szalaházi Tamás egri püspököt nevezi ki. (Szalaházi 1535-ben bekövetkezett haláláig Ferdinánd uralmának egyik legfontosabb támasza maradt.) december vége – Jajca elfoglalása. (Gházi Huszrev visszaszerzi az 1463-ban Mátyás király által elfoglalt Jajcát.)
Az év témái 1527 az irodalomban Krakkóban Megjelenik Brodarics István De conflictu hungarorum cum turcis ad Mohatz verissima descriptio (Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról). 1527 a tudományban
Születések július 31. – Miksa magyar király († 1576) május 21. – II. Fülöp spanyol király († 1598) október 21. – Louis de Guise lotaringiai bíboros, a Sensi főegyházmegye érseke, később a Metzi egyházmegye püspöke († 1578) az év folyamán – Giuseppe Arcimboldo († 1593) olasz manierista festő
Halálozások május 6. – III. Charles de Bourbon-Montpensier francia herceg, főparancsnok, később V. Károly német-római császár hadvezére (* 1490) június 21. – Niccolò Machiavelli (* 1469) olasz író, filozófus, politikus, korának egyik legnagyobb hatású gondolkodója július 25. – Cserni Jován szerb felkelővezér (* 1492) október – Bornemissza János egykori királyi kincstartó, II. Lajos nevelője
Jegyzetek
Források
Kategória:16. század