jobbra|bélyegkép|240px|A Magyar Államkincstár épületének bejárata Budapesten, az omlásveszély miatt aládúcolva Az államháztartási reform (vagy államreform) az állam nagy elosztó rendszereinek átalakítása a hatékonyabb, jobb minőségű szolgáltatások biztosítása céljából.
Egyes esetekben egyben az államháztartás hiánya, illetve az államadósság növekedésének fékentartását is reformok révén kívánják elérni. Ha a reformok bevezetése gazdaságpolitikai hibákat kompenzál, könnyen válhatnak a megszorítások szinonimájává és népszerűtlenné, vagy akár kivitelezhetetlenné, ahogy ez Magyarországon történt a Bokros-csomag és a második Gyurcsány-kormány idején. A radikális változtatások leginkább a szociális ellátásokat érintik, ezért széles tömegeket érzékenyen érinthetnek.
A kifejezés (angolul public finances reform vagy reform of public finances) évtizedek óta használatos, nem csak a közgazdaságtani szakirodalomban, hanem a közbeszédben is a piacgazdaságokban. Az Európai Unió országaiban az utolsó két-három évtizedben különösen a nyugdíjrendszerek és az egészségügyi ellátások reformjáról esik sok szó. Mivel az államháztartás reformja a gazdaságok alapstruktúráját érinti, hosszú távú, jelentős változásokat idézhet elő, és mindezek miatt súlyos sérelmet okozhat politikailag jelentékeny csoportok érdekeinek, az ilyen reformokról szóló viták gyakran elhúzódóak, illetve eredménytelenek.
A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund) a fejlődő országoknak általában strukturális kiigazítást (structural adjustment) ajánl, ami az adott gazdaság (államháztartási, illetve külső fizetési) egyensúlyának a helyreállítását jelenti. Ez nem keverendő össze az államháztartási reformmal, bár bizonyos lépései akár egybe is eshetnek reformintézkedésekkel.
Magyarországon Magyarországon az államháztartási reform kérdései a rendszerváltozás óta folyamatosan terítéken vannak. Gyakorlatilag ugyanennyi ideje hozzávetőleges közmegegyezés van arról, hogy az államháztartás valamennyi fontos területén alapvető változásokra van szükség: az állami adminisztrációban, az önkormányzati rendszerben, az egészségügyi rendszerben, a nyugdíjrendszerben és az oktatásban.
Komoly változás 1990 óta csak a nyugdíjrendszerben történt, 1997-ben a hárompillérű rendszer bevezetésével. Ezt a rendszert azonban már a kezdetektől kritikák érték, 2006-ra pedig szinte teljes körű az egyetértés, hogy az akkori formájában hosszú távon fenntarthatatlan és újabb jelentős átszabására volt szükség. E téren 2010-ben történt változás, az állami nyugdíjbiztosítás nagyobb szerepvállalásával és a magánnyugdíjpénztárak visszaszorításával.
Az államháztartási reformról folyó viták Magyarországon negatív jelentéstartalmat szőttek a fogalom köré, sokak gondolkodásában egyet jelent az adófizetőket és a vállalkozásokat hátrányosan érintő bizonytalan kimenetelű megszorításokkal. A 2006-os választásokon győztes szocialista-szabaddemokrata koalíció jelentős strukturális változásokról szóló ígéreteiben a viharvert államháztartási reform kifejezés helyett áttért az államreform szóösszetétel használatára.
Állami adminisztráció Önkormányzati rendszer Egészségügy Nyugdíjrendszer Oktatás Kapcsolódó szócikkek Az államháztartás rendszere Államreform Bizottság (2006–2007) Államreform Bizottság (2014–2018)
További információk Kormányzati államreform portál Államreform-linkgyűjtemény Mázsa Péter, az Államreform Bizottság tagja szerkesztésében
Kategória:Makroökonómia Kategória:Államháztartástan