Kerkapoly István (Balatonudvari, Zala vármegye, 1789. március 26. - Mihályfa, Zala vármegye, 1848. március 10.) Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe. Élete Református kisnemesi család sarja. Apja Kerkapoly János (1756-1808), anyja szentkirályszabadjai Cseh Erzsébet volt. Testvérének, Kerkapoly Jánosnak (1794-1828) a fia, Kerkapoly Károly, jogi doktor, pénzügyminiszter, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A Pápai Református Gimnázium elvégzése után, jogot tanult és ügyvédi oklevelet szerzett. A nagy-vázsonykeői uradalomnak egy jeles emberének, nemes Kelemen Ferencnek és feleségének, Murmon Jozéfának két leánya volt: Róza és Klementina. Kerkapoly István, aki szerényebb hátterű volt, megszerezte Róza kezét. Ezután, csakhamar lett a szigligeti uradalom ügyésze. A vármegye közigazgatásába lépett és 1828. június 8. és 1834. szeptember 22. között a tapolcai járás főszolgabírája volt. Esze, becsülete, az emberekkel való bánásmódja meghódította számára a vármegyét.
Jó barátja lett a keszthelyi gróf tolnai Festetics Lászlónak is, gróf Festetics Györgynek fia, de jó barátja volt Deák Ferencnek is. Kerkapoly István segített Kisfaludy Sándornak a balatonfüredi színház építésében. A Balatonarácsi Téglaégető létesítése neki köszönhető. 1830. augusztus 9.-étől 1830. december 20.-áig Zala vármegye országgyűlési követe volt. 1834. szeptember 22.-én Zala vármegye másodalispánjává választották, tisztség, amelyet 1837. szeptember 25.-éig töltötte be, amikor Zala első alispánja lett. A vármegye első alispáni tisztséget 1848. március 10.-éig, halála napjáig töltötte be.Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000). Zala vármegye tisztikara 1138-1849. 254. o. Alispánsága alatt, 1843. augusztus 31. és 1844. november 13. között volt a vármegye országgyűlési követe is.Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000). Zala vármegye tisztikara 1138-1849. 243. o. Ekkor egyedül képviselte Zala megyét. Munkája során Deák Ferenc liberális reformpolitikáját támogatta; Zala liberális eszméi egyik legnagyobb támogatója volt Csúzy Pállal, Csány Lászlóval és Csertán Sándorral együtt.
Váratlan halála megszakította az alispánságát; ekkor jó barátja, nyirlaki Tarányi-Oszterhuber József (1792-1869), táblabíró, néhány hónapig helyettes alispánként tevékenykedett.
Házassága és leszármazottjai Felesége, nemes Kelemen Rozália (*1796.–†Kővágóőrs, 1847. február 7.) úrnő, akitől született: Kerkapoly Móric (Kővágóörs, Zala vármegye, 1821. december 10. –Szenttamás-puszta, Zala vármegye, 1888. március 26.) jogász, 1848-as szabadságharc őrnagya, országgyűlési képviselő. Neje: lovászi és szentmargitai Sümeghy Mária (*Söjtör, 1823. augusztus 7.–†Szenttamás-puszta, Zala vármegye, 1903. december 18.) Kerkapoly Jozefa (1823-1875). Férje: nemes Diskay Lajos, ügyvéd. Kerkapoly Todor (1829-1911), 1848-as szabadságharc századosa, postamester. Neje: nemes Mórocza Leopoldina. Kerkapoly Balázs (1832-1877), Zalamegyei árvaszéki ülnök, 1848-as szabadságharc honvéd hadnagya. Kerkapoly István (1838-1891), református lelkész. Neje: Brummer Viktória. Kerkapoly Kálmán (1841-1870). Felesége, nemes Tóth Mária. Kerkapoly Amália. Férje, Kerkapoly Sándor, söjtöri birtokos. Első felesége halála után, 1848. március 3.-án Mihályfán vette el 1848. március 3-án nemes Szalay Anna (1800.–† Mihályfa, 1850. március 22.) úrnőt, aki forintosházi Forintos József (1791-1839) földbirtokosnak az özvegye volt.
Jegyzetek
előző másodalispánséllyei Séllyey ElekZala vármegye másodalispánja 1834. szeptember 22.–1837. szeptember 25. következő másodalispáncsáfordiCsillagh Lajos
előző első alispánszántói és széplaki Botka JózsefZala vármegye első alispánja 1837. szeptember 25.–1848. március 10. (†)következő első alispánnyirlakiTarányi-Oszterhuber József
Kategória:Magyar jogászok Kategória:1789-ben született személyek Kategória:1848-ban elhunyt személyek Kategória:Zala vármegye alispánjai István 1789 Kategória:Országgyűlési követek