link=https://en.wikipedia.org/wiki/File:Go_Rin_No_Sho.gif|bélyegkép|295x295px|Go Rin no So kandzsival, kalligrafikus írásban. Muszasi ugyanannyira törekedett a mesteri szintre a japán kalligráfiában, mint a kardforgatásban.Az öt elem könyve (五輪書 Go Rin no So) egy szöveg a kendzsucuról és a harcművészetekről általában, melyet a híres japán kardforgató, Mijamoto Muszasi írt 1645-ben. Az idők során több fordítása is elérhetővé vált, és az olvasóközönsége is jócskán túlmutat a harcművészek csoportján: akadnak ugyanis olyan vezető üzletemberek, akik úgy gondolják, Mijamoto kifejtése a konfliktusokról és az előnyszerzésről hasznos a munkájukban. A modern kori Hjóhó Niten Icsi-rjú Muszasi művét egy technikai és filozófiai útmutatóként alkalmazza.
Muszasi egy úgynevezett "no-nonsense", vagy badarságokat nem tűrő szellemiséget visz a szövegbe. Többször is megjegyzi, hogy a technikai túlzások feleslegesek, és aggodalmat fejez ki az olyan elvekkel szemben, minthogy minden technika egyszerűen csak az ellenfél levágásának egy módszere. Folyamatosan leszögezi továbbá, hogy a könyvben található értelmezések fontosak a harc minden szintjén, legyen az egy párbaj, vagy hatalmas csata. Az elvek leírásai után gyakran figyelmezteti az olvasókat, hogy "ezt behatóan vizsgáld meg", de gyakorlás útján, nem pedig puszta olvasással. link=https://en.wikipedia.org/wiki/File:Musashi_ts_pic.jpg|bélyegkép|Mijamoto Muszasi fénykorában, két bokkennel a kezében. Muszasi egy két kardos vívó stílust (nitódzsucu) ír le és támogat, amely a katana és a vakizasi együttes használatát jelenti, ellentétben a hagyományosabb módszerrel, amely a katanát két kézzel használja. Azonban a két kardos modort kifejezetten csak a könyv egy sok ellenséggel történő küzdelmet leíró részében részletezi. A megannyi párbajáról szóló történetek csak ritkán említik, hogy ő maga két kardot használna, ámbár, főként szájhagyományok lévén, ezen történetek részletei néhol pontatlanok lehetnek. Néhányan úgy gondolják, Muszasi értelmezése nem is annyira a két kard egyidejű használatáról szólt, hanem inkább arról, hogy az egyén megszerezze a kellő tudást, hogy bármely típusú kardot használhassa (egyenként), ha a szükség úgy hozza. Ezzel együtt Muszasi leszögezi a könyvben, hogy az embernek mindkét kezében hosszú karddal kell edzenie, amelynek köszönhetően a test is edződik, és az egyén képessége is fejlődik arra, hogy két kardot használjon egyidőben.
Az öt könyv
Habár a könyvből, a Go Rin No So-ból ezt meglehetősen nehéz megragadni, ezek a könyvek valójában Muszasi azon tanításai, amelyekről a saját dódzsójában tartott előadásokat a diákjainak. Ugyan a gondolatok egy része más forrásokból is származik, a szöveg legnagyobbrészt eredeti.
Az öt "könyv" arra az elgondolásra utal, amely szerint a harc ugyanúgy több elemből áll, mint ahogy az élet is különböző fizikai elemekből. Ez a buddhizmusban, sintóizmusban, és más keleti vallásokban is megtalálható. Az alábbi öt könyv Muszasi azon módszereinek és technikáinak leírása, amelyeket a különböző elemekkel azonosít.
Az "Icsi iskola" kifejezésre többször is utalást tesz a Go Rin No So. Amikor ezen kifejezésekre utal, valójában a "Niten No Icsi Rjú", vagy "Ni Ten Icsi Rjú" értendő alattuk, amely szó szerint azt jelenti, hogy "Két ég, egy iskola". Alternatív fordítások is léteznek, mint például a "Két kard, egy lélek", és a "Két kard, egy entitás". A "Két kard, egy sárkány" fordítás vélhetően a Rjú kandzsijának egy félreértelmezéséből eredhet.
A Föld könyve című fejezet bevezetésként szolgál, és metaforikusan vizsgálja a harcművészeteket, vezetőlétet, és házépítés útján történő edzést. A Víz könyve című fejezet Muszasi stílusát, a Niten Icsi Rjú-t, vagy "Két ég, egy stílus"-t írja le. Ez a fejezet néhány alapvető technikát és elvet vizsgál. A Tűz könyve című fejezetben Muszasi a csata hevére utal, és olyan dolgokat vizsgál, mint a ritmus különböző fajtái. A Szél könyve című fejezet egyfajta szójátéknak is felfogható, ugyanis a japán karakter jelenthet szelet, és stílust (például harcművészeti stílus) is. A fejezet azt vizsgálja, Muszasi mit tekint a különböző kortárs kardforgató iskolák gyengeségeinek. Az Üresség könyve című fejezet egy rövid epilógus, amely, egy inkább ezoterikus szemléletben vizsgálja Muszasi feltehetően Zen által befolyásolt gondolatait az öntudatról és a megfelelő gondolkodásmódról.
A Föld könyveAz öt elem könyve, Mijamoto Muszasitól (japánról angolra Victor Harris fordította), London: Allison and Busby, 1974. A föld könyve, a Go Rin no So szerint, az a könyv, ami kifejezetten arra a stratégiára utal, melyet Muszasi tanított az Icsi iskolában, nevezetesen, hogy hogyan kell megkülönböztetni az utat „kardvívás”, vagy „kardforgatáson” keresztül. Arra ösztönöz, hogy a gondolat mind tanulásában, mind stratégiájában legyen ravasz:Tudd a legkisebb dolgokat és a legnagyobb dolgokat, a legsekélyebb dolgokat és a legmélyebb dolgokat. Mintha csak egy egyenes út lenne a földbe rajzolva … Ezeket a dolgokat nem lehet részletesen elmagyarázni. Egy dolgot tudva, tudj tízezer dolgot. Amikor eléred a stratégia Útját, nem lesz többé olyan dolog, melyet nem látsz. Keményen kell tanulnod.Muszasi azt mondja, hogy az öt könyvben leírt stratégiák és ritmusok tökéletesítése után olyan könnyedén leszel képes tíz embert legyőzni, akárcsak egyet. Ezután megkérdezi: „Amikor elérsz erre a pontra, ez nem azt fogja jelenteni, hogy sebezhetetlen vagy?”
A tanításban, vagy könyvben felsorolt stratégiák olyan helyzetekhez kapcsolódnak, melyek különböző fegyvereket és taktikákat követelnek meg, mint például a beltéri fegyverek. Muszasi kijelenti, hogy a naginata és lándzsához hasonló szálfegyverek kizárólag a csatatérre valók, ellenben a hosszú és ehhez társuló rövid kardokkal, melyek a legtöbb környezetben alkalmazhatóak, mint például lóháton, vagy heves küzdelemben.
Muszasi kifejti véleményét a lőfegyverrel kapcsolatban is, aminek elmondása szerint nincs párja a harctéren, de csak addig, amíg nem csapnak össze a kardokkal, amikor is hasznavehetetlenné válik. Megjegyzi, hogy a lőfegyvernek az a hátránya, hogy nem látható a töltény, és ezzel megnehezíti a célzást, ellenben az íjakkal. Azt írja: „Az íj taktikai előnyt élvez a csata kezdetén, főleg mocsaras területen vívott csatákban, mivel könnyen ki lehet vele lőni a lándzsások közül. Azonban, nem nyújt kielégítő teljesítményt ostromkor, vagy ha az ellenség több mint 35 méterre van. Ezen okból ma már kevés hagyományos íjász iskola működik. Kevés haszna van az efféle tudásnak.”
A Niten Icsi-Rjú egyik tana az, hogy egy egyénnek megannyi fegyver használatában jártasnak kell lennie. Muszasi jelzi, hogy harc közben nem szabad egy fegyvernél leragadni - ez épp olyan rossz, mintha ügyetlenül használnád - mert az ellenfél könnyedén talál gyengepontot a stílusodban, ha állandóan ugyanazt a fegyvert használod.
A ritmus, Muszasi magyarázata szerint, a stratégia alapelve, ami a Föld könyvében le van írva. A Föld könyvében leírt ritmus mögötti elgondolás az, hogy a stratégiádat hozzá kell illesztened a ritmusodhoz, és tudnod kell mikor kell támadni, és mikor nem kell támadni.
Az öt elem könyvében a következőket írja a ritmusról:"A ritmus fontos a táncban és a fúvós és húros hangszerrel játszott zenékben, mert csak akkor vannak harmóniában, ha a ritmus jó. A ritmus szerepet játszik a katonai mesterségekben, íjjal és lőfegyverrel való lövésben, és a lovaglásban is. A ritmus minden képességben és tudásban ott van…. ritmus van a harcos egész életében, a növekedésében és hanyatlásában, harmóniájában és összetűzéseiben. Hasonlóképpen, ritmus van a kereskedő Útján, vagy egy főváros felemelkedésében és bukásában. Minden dolognak megvan a felemelkedési, és hanyatlási ideje. Ezt tudnod kell észlelni. A stratégiában különféle ritmusokat kell figyelembe venni. A kezdetektől tudnod kell, hogy mi az alkalmazható ritmus, és mi a nem alkalmazható ritmus, és a nagy és kicsi dolgok, valamint a gyors és lassú ritmusok között meg kell találnod a lényegeset, először meglátva a távolság ritmust és a háttér ritmust. Ez a stratégia lényege. Különösen fontos, hogy tudd a háttér ritmust, máskülönben a stratégiád bizonytalanná fog válni.”
A Víz könyve A víz könyv a stratégiát, spiritualitást és filozófiát érinti. A víz jelentése az élettel kapcsolatban rugalmasság. A víz természetes rugalmasságot mutat be, mert úgy változik, hogy igazodjon az őt körül vevő határokhoz, keresvén a leghatékonyabb és termékenyebb utat. Tehát egy egyénnek rendelkeznie kell a képességgel, hogy változzon a saját helyzetének megfelelően, és könnyedén válthasson a tanítások, módszerek, és lehetőségek között, ha új információval találkozik. Egy személynek az élet valamennyi területén képeznie kell magát, amely által egyszerre tesz szert a rugalmasságra és az egyensúlyra.
A stratégia lelki vonatkozása, amiről Muszasi ír, figyelembe veszi a vérmérsékletedet, és spiritualitásodat harc közben, vagy egy harc előkészületeiben. Buddhista lévén, a spiritualitást taglaló részletek nagy része a higgadtság, nyugalom és lelki egyensúly tanaira utal;A stratégiában a lelki állapotod semmiben sem különbözhet a normálistól. Mind a harcban, mind a hétköznapi életben eltökéltnek, ámde nyugodtnak kell lenned.Ez az egyensúly arra utal, amit a benned lévő yin és yangként is felfoghatunk. Muszasi óva int az egyetlen fegyverhez való túlzott ragaszkodástól, mert ezáltal felfednéd a spiritualitásod az ellenfél számára. Az elgondolás az, hogy egy tökéletes egyensúlyban lévő lélek egy tökéletes egyensúlyban lévő fizikai jelenlét is egyben, és egyik sem alkot gyengeséget, vagy fedi fel azt az ellenségnek.
Harc közben, a spiritualitás és az egyensúly olyan dolgok, amelyekből Muszasi szerint előnyt kell szerezned. Mivel a kis emberek ismerik a nagy emberek spiritualitását, ezáltal felismerik a különbségeket és gyengeségeket egymás között. Ez mind könnyűnek tűnhet, de amint a csatatérre lépsz, a dolgok megváltoznak, amikor is tudnod kell a környezetedhez mérten igazítani a lelki egyensúlyodat, és ezzel egyidőben észlelni a körülötted lévők egyensúlyát, hogy aszerint szerezhess belőlük előnyt.
Csakúgy, ahogyan a lelkednek is egyensúlyban kell lennie, valamennyi technikádnak is egy tökéletesen egyensúlyban lévő magatartáshoz kell igazodnia. Az állás tekintetében, ahogy a katonában lévő egyensúlyról is, Muszasi úgy vélekedik, hogy az állás fontos része a stratégiának, vagy harcnak: Sajátíts el egy állást, amelyben a fejtartásod egyenes, sem nem lefele, vagy felfele néző, vagy kitekeredett. Ez része annak, amit Muszasi beépítésként jegyez le.
Muszasi leírása alapján egy személy tekintetének olyannak kell lennie, hogy az képes legyen észlelni a körülötte történő dolgokat, a szemgolyója észrevehető mozdítása nélkül. Ez pedig egy olyan képesség, melynek tökéletesítése hatalmas mennyiségű gyakorlást igényel. Megjegyzi, hogy ez ismét egy a stratégia legfontosabb részei közül, csak úgy, mint a képesség, hogy olyan dolgokat láss, amik közel vannak hozzád, mint például egy ellenfél technikája. Ez arra is használható, hogy távol történő dolgokat észleljünk, mint például közeledő katonákat vagy ellenségeket, amelyek egy csata előfutárai. Ezek után aszerint cselekedhetsz, amit láttál.
A kardforgatás modora Felső Középső Alsó Jobb oldali Bal oldali