A kelet-ázsiai madhjamaka a kelet-ázsiai buddhista hagyományokra utal, amely az indiai madhjamaka iskolát képviseli. A kínai buddhizmusban ezt úgy nevezik, hogy szan-lun iskola (kínai: 三論宗, „három értekezés iskola”), Japánban pedig úgy, hogy szanron („három értekezés” iskola),"Sanron" in The New Encyclopaedia Britannica. Chicago: Encyclopaedia Britannica Inc., 15th edn., 1992, Vol. 10, p. 421. jóllehet a modern tudósok szerint ez nem tekinthető független szektának. A madhjamaka szövegek szerint azóta beszélhetünk erről a hagyományvonalról, amióta az 5. században Kumáradzsíva révén eljutott a buddhizmus Kínába.
Története Kínában
Kezdetek A szan-lun elméleti alapját a Nágárdzsuna és Árjadéva három fő madhjamaka műve jelenti, amelyeket Kumáradzsíva fordított le kínai nyelvre. Ez a három mű a következő:
„A középút értekezés” (kínai: 中論, pinjin: Csung-lun, T. 1564; szanszkrit: Madhjamaka-sásztra), amely tartalmazza Nágárdzsuna Múlamadhjamakakáriká („A középút alapversei”) című művét, illetve Vimaláksa, Pingala (kínai: 青目, pinjin: Csing-mu) szövegmagyarázatait is. „Értekezés a 12 kapuról” (kínai: 十二門論, pinjin: Si-er-men-lun, T. 1568), állítólag Nágárdzsuna műve, amely fordításai: *Dvádasadvára-sásztra.Cheng, Hsueh-li (2013). Nagarjuna's Twelve Gate Treatise Translated With Introductory Essays, Comments, and Notes. Springer, . p. 5 *Dvádasamukha-sásztra vagy *Dvádasanikája-sásztraRuegg, David. The Literature of the Madhyamaka School of Philosophy in India, Volume 7. „Száz értekezés” (kínai: 百論, pinjin: Paj-lun, T. 1569; szanszkrit: Sataka-sásztra,Lamotte, Etienne. Surangamasamadhisutra. p. 40 vagy Sata-sásztra), amelyben szerepel egy szövegmagyarázat egy Vaszu nevű tudóstól Árjadéva verséről.
Olykor egy negyedik szöveget is hozzátesznek, amelytől a cím átváltozik „Négy értekezés”-re (kínai: 四論, pinjin: Szi-lun):
„Kommentár a bölcsesség nagy tökéletességéhez” (kínai: 大智度論, pinjin: Ta-csi-tu-lun, T. 1509; szanszkrit: Máhapradzsnyáparamitopadesa). Nágárdzsunának tulajdonítják, amelyet azonban néhány modern tudós vitat.
Hagyományosan Nágárdzsunát tekintik a madhjamaka iskola indiai alapítójának, viszont Kínában Kumáradzsívát tekintik a szan-lun iskola alapítójának. Kumáradzsíva tanítványa, Szeng-csao folytatta a madhjamaka oktatását, és több művet is írt ezzel kapcsolatban.Keown, Damien. A Dictionary of Buddhism. 2003. pp. 251-252
Népszerűsítése A három értekezés tanításait először Csi-cang terjesztette, aki maga is készített szövegmagyarázatokat ezekhez a művekhez.Snelling, John. The Buddhist Handbook: A Complete Guide to Buddhist Schools, Teaching, Practice, and History. 1992. p. 128 Az egyik leghíresebb műve az Er-ti Ji (二諦意), avagy „A két igazság jelentése”, amely a konvencionális és a legvégső igazságra vonatkozik (lásd: két igazság tana). Az egyik fejezetben tanítómesterének Fa-langot nevezi:
A madhjamaka népszerűsítése mellett Csi-cang kommentárokat is írt mahájána szútrákhoz, mint például a Lótusz szútra vagy a Vimalakírti szútra, illetve írt még a Tathágata-garbha tanításokról is. Élete során közel ötven könyvet írt. A madhjamakára vonatkozó művei közül néhány:
Csung-kuan-lun su (中觀論疏; „Kommentár a Madhyamaka-sásztrához”) Er-ti csang (二諦章; „Esszé a két igazságról”) Paj-lun su (百論疏; „Kommentár a Sataka-sásztrához”) Si Er Men Lun Su (十二門論疏; „Kommentár a 12 kapu értekezéshez”) Szan-lun Hszüan-ji (三論玄義; „A három értekezés alapvető jelentése”) Er-ti Ji (二諦意; „A két igazság jelentése”) Ta-seng Hszü-an-lun (大乘玄論; „Kommentár a mahájána misztériumához”)
Modern kínai hagyományok A 20. század elején Jang Ven-huj és Ou-jang Csian (kínai: 歐陽漸) (1871–1943) promotálták Kínában a buddhista oktatást, és általánosságban megfigyelhető volt a jógácsára, a madhjamaka és a hua-jen iskola iránti érdeklődés megnövekedése.Sheng Yen. Orthodox Chinese Buddhism. 2007. p. 217
A 20. században Jin Sun szerzetes nevéhez volt leginkább köthető ez az iskola, jóllehet ő maga nem állította ezt:
Története Japánban 625-ben Hjegvan koreai szerzetes hozta el a szan-lunt Japánba, ahol szanron'' néven vált ismertté. A nara-kor számos iskolájához és a nara buddhizmus hat iskolájához hasonlóan kihalt, illetve beleolvadt a singon buddhizmusba és a tendaiba.
Jegyzetek
Források
További információk Gard, Richard (1957). Why did the Madhyamika decline?, Indogaku Bukkyogaku Kenkyu 5 (2), 10-14 Brian Bocking (1995). Nagarjuna in China: A Translation of the Middle Treatise (The Edwin Mellon Press). Robert Magliola (2004). "Nagarjuna and Chi-tsang on the Value of 'This World': A Reply to Kuang-ming Wu's Critique of Indian and Chinese Madhyamika Buddhism." Journal of Chinese Philosophy 31 (4), 505–516. (Demonstrates Jizang neither denigrates 'this world' nor deviates from what was mainstream Indian Madhyamikan doctrine.)
Kapcsolódó szócikkek Kelet-ázsiai jógácsára
Kategória:Buddhizmus Japánban Kategória:Buddhizmus Kínában Kategória:Madhjamaka