150px|jobbra|bélyegkép|Nemzetközi Vöröskereszt logó Az elsősegélynyújtás olyan célirányos beavatkozás, amelyet hirtelen egészségkárosodás (baleset) esetén – a szakszerű segítség kiérkezése előtt – bárki elvégezhet a bajba jutott személy állapotának javításáért. Más megfogalmazás szerint „Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki – laikus vagy valamilyen egészségügyi képzettséggel rendelkező személy – elvégezhet a sürgősségi ellátás megkezdése előtt azért, hogy a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás következményeit elhárítsa.”elsosegely.hu Az elsősegélynyújtást minden esetben meg kell kezdeni, kivéve, ha a sérült halála nyilvánvaló vagy az orvos meg nem érkezik.
A legfontosabb a sérült további károsodásának megakadályozása, és számára – lehetőség szerint – nyugodt környezet biztosítása.
Az elsősegélynyújtás nem csupán erkölcsi kötelesség, arra jogszabály is kötelez.Egészségügyi ABC 161. old.
Jelképei 100px|jobbra|bélyegkép|Fehér kereszt szimbólum Nemzetközi szinten az elsősegélynyújtásnak több szimbóluma terjedt el: a Nemzetközi Vöröskereszt és a Nemzetközi Vörös Félhold a Konstantin-kereszt (hatágú, kék) Fehér kereszt zöld alapon (az ISO 7010 E003 szabvány szerint)
Más jelképeket is használhatnak elsősegélyt nyújtó vagy segélyhívást fogadó szervezetek. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat:
Élet csillaga – pl. az Országos Mentőszolgálat mentőjárművein is feltüntetik, Máltai kereszt – Máltai Mentőszolgálat, St. Andrew's First Aid Badge (Szent András kereszt – skót elsősegélynyújtó jótékonysági szervezet mentőjárművein jelenik meg).
Jogszabályi előírás Magyarország alaptörvénye az XX. cikk (1) bekezdésében előírja, hogy „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.”
Az állampolgári jog érvényesülését többek között az egészségügyi ellátás megszervezésével biztosítja az állam. Az egészségügyi ellátáshoz hozzá tartozik az elsősegélynyújtás oktatása, amely szükség esetén a segítőkész állampolgárok szakszerűbb beavatkozását teszi lehetővé.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezete (Népegészségügy) cím alatt 1. cím Egészségfejlesztés címszónál 37. § harmadik bekezdésében leírja, hogy „a megelőzés a problémák kezelésére történő felkészítésen, a támogató közösség, környezet kialakításán alapul”. Az elsősegélynyújtás legfontosabb feladata, hogy az elsősegélyben részesített személy további egészségromlását az elsősegélynyújtó – felkészültségével összhangban – megakadályozza, azaz megelőzze. A törvény 38. § első szakasza meghatározza, hogy „a köz- és felsőoktatási, valamint a szakképzési rendszer, illetőleg a felnőttoktatás keretében az életkorhoz és a tanulmányokhoz igazodva meg kell ismertetni az elsősegélynyújtás elméletét és gyakorlatát”. Ilymódon az elsősegélynyújtás a közoktatás részét képezi például egészségügyi szakemberek által tartott elsősegélynyújtó tanfolyamok keretében.
Teendők vészhelyzetben 120px|bélyegkép|Segélyhívó telefon, New York Vészhelyzetben – akár egyedül, akár többen vagyunk az ellátandó személlyel – a következő öt láncból álló lépéssorozatot kell sorrendben végrehajtani: Lépés Lépés megnevezése Teendők rövidített összefoglalása (teljesség igénye nélkül) Első Azonnali teendők A legfontosabb a helyszín biztonsága,ha nem biztonságos tegyük biztonságossá, ha lehetséges! Az ellátandó biztonságba helyezése, újraélesztés, vérzéscsillapítás, a sérült megóvása a további veszélyektől Második Segélyhívás Szükség esetén gondoskodni kell a segélyhívásról, amelynek tartalmaznia kell a legfontosabb információkat: Helyszín, esemény, ellátandók száma, sérülés esetén annak típusa, bejelentő neve, a telefon száma, amelyről telefonál a bejelentő, meg kell kérdezni, hogy van-e szükség még további információra. Harmadik Elsősegély Az ellátandót szakszerűen kell elhelyezni, kötözés, megnyugtatás és más segítség az állapottól függően (pl. hozzátartozó értesítése v. lélegeztetés). Negyedik Mentők Sürgős esetekben az ellátandót(kat) a helyszínen a mentőszolgálat átveszi. Ötödik Kórház Az elsősegélyezési lánc szükség esetén az orvosi ellátással és a kórházi ápolással fejeződik be.
A sérült állapotának felmérése Szólni hozzá, megérinteni Megszólítható__________Szükséges segítség megadása (pl. kötözés, vérzéscsillapítás)
Nem megszólítható ______ Légzés ellenőrzés Nincs légzés ______Lélegeztetés, pulzusszámlálás a nyakon Nincs pulzus _________ A szívműködés és a légzés újraindítása Van pulzus___________A lélegeztetés folytatása
Van légzés ________Stabil oldalfekvés, eszmélet, légzés és pulzus állandó ellenőrzése.
Elsősegélydoboz 250px|bélyegkép|Elsősegélydoboz Hatásosan úgy lehet elsősegélyt nyújtani, ha van egy minimális felszereltségű elsősegélyládánk.
A doboz tartalma elfogadottan a következő: ragtapasz tekercsben(5 m x 2,5 cm) vagy 10 db öntapadó sebtapasz hasonló méretekben, gyorskötözők előírt méretekben, steril kötszerek előírt méretekben, steril gézkendők előírt méretekben, mullpólyák előírt méretekben, steril kötések párosával csomagolva, háromszögletű kötözőkendők 96cm x 96cm x 136cm, egy kötszervágó olló, 12 biztosítótű, egyszerhasználatos gumikesztyűk nagy méretekben, 1 db zsírkréta, 1 elsősegélynapló, 1 tartalomjegyzék (a fogyást folyamatosan pótolni kell).
A doboz tartalma pormentesen, sterilen tartandó. A lejárt határidejű tartalmat cserélni kell. A doboz tartalmazzon fájdalomcsillapítót is.
Segélynyújtás esetei +TÁBLÁZAT A SEGÉLYNYÚJTÁS ESETEIRŐL Sérülés v. betegség megnevezése Esemény jellemzői A rászoruló személy segélynyújtásban részesítése Megjegyzés Sebek A bőr külső behatásra megsérülhet, seb keletkezhet. Fertőzésveszély és egyéb veszély (pl. erős vérzés) alakul ki. A sebeket alapvetően nem szabad megérinteni, ez alól kivétel az égési és maródási seb. Idegentestet csak orvos távolíthat el. A sebet steril gézlappal kell lefedni. Nagyobb seb esetén több réteg szükséges. A sterilitás megőrzése érdekében ujjheggyel kell kivenni a gézlapokat a csomagolásból, s rögtön helyezzük s sebre, majd rögzítsük. Földre esett gézt nem szabad felhasználni. Gondoskodni kell arról, hogy minden sebet hat órán belül orvos kezeljen. Szükség esetén segélyhívás. Idegentestestek a sebben Sérüléskor idegentest (pl. töltény, fém-, üveg- vagy fadarab, stb.) kerülhet a sebbe. Idegentestet csak orvos távolíthat el. Az idegentestet körül kell párnázni, ezzel megakadályozva a mozgását és elkerülve a további sérülést. Steril fedést úgy kell alkalmazni, hogy az idegentest ne mozduljon el. Sokkot enyhíteni kell. Szembe került szilánk vagy más idegentest esetén a szemeket be kell kötni a nyugalmi helyzet miatt. Orvost, mentőt kell hívni.Segélyhívásról kell gondoskodni. Harapás okozta sebek Harapás okozta sebek különösen akkor veszélyesek, ha az állat veszett. A harapott sebet azonnal ki kell mosni szappannal vagy mosószerrel. Orvost kell hívni. Segélyhívás- Lőtt sebek Lőtt sebek esetén fenyegethet a keringés összeomlása. A sebet sterilen le kell fedni. Vérzést csillapítani kell. Sérültnek nyugalmat kell biztosítani, sokkot kezelni kell.Mindenképpen segélyhívás. Vérzéscsillapítás Egy ember számára egy liter vér elvesztése már életveszélyt jelent. Ilyenkor legfontosabb a vérzés csillapítása. Fejen, törzsön ujjnyomással, majd steril nyomókötéssel kell csillapítani a vérzést. Karsérülésnél fel kell emelni a kart, majd nyomást kell alkalmazni nyomókötéssel. Lábsérülésnél nyomókötést célszerű alkalmazni. Csonkolásos sérüléseknél lehetőség szerint megemelni, nyomást és nyomókötést kell alkalmazni. Orvost, mentőt kell hívni. Kisebb külső vérzések Orrvérzés következhet be pl. orrot ért ütés következtében vagy spontán módon.
Véraláfutás ütés következtében következik be általában vagy gyógyszerek is okozhatják.
Visszérvérzés a kitágult lábi visszerek megpattanása miatt következhet be.Orrvérzés esetén fel kell szólítani az ellátandó személyt, hogy fejét hajtsa kissé előre és kezével támassza meg a homlokát. Hidegvizes borogatást kell tenni a tarkójára. Tartós vérzés esetén mentőt kell hívni, mert bekövetkezhet a sokk.
Véraláfutást hűtéssel és egyidejű nyomással lehet kezelni (gyakran váltott hideg vizes borogatás, hideg nyomókötés). Sokk fellépése mélyebb sérülésekre utalhat, feltétlenül orvost kell hívni.
Visszérvérzésnél erős vérzés esetén fennállhat a sokk veszélye. A beteg lábát meg kell emelni, nyomókötést kell ráhelyezni. Értesíteni kell a mentőket.Szükség esetén orvost, mentőt kell hívni. Súlyos külső vérzések Az erős vagy nagyon erős vérzések tartoznak ebbe a csoportba. Alapvetően minden vérzést csillapítani lehet a sebre kifejtett nyomással. Vészhelyzetben a sebbe kell nyúlni és ujjal leszorítani a vérző eret. Gyorskötöző pólyatekercset is lehet erre a célra használni a sebbe nyomva. Vérzéscsillapítást fekvő személyen kell végezni. Sokkot lehetőség szerint el kell hárítani.Segélyhívás. Csonkolásos sérülések A balesetet szenvedett személynek leszakadt ujját, kezét, karját, lábát ma már vissza lehet varrni, funkcióit újra lehet éleszteni, ha megfelelő az operációig eltelt időtartam és a testrész konzerválása. Gondoskodni kell a beteg állapotának megőrzéséről. Sérüléstől függően az adott testrészt fel kell emelni, steril anyaggal kell leszorítani vagy nyomókötést kell alkalmazni. A leszakadt testrészt tisztogatás, mosogatás nélkül kell steril kötszerbe, majd utána tiszta nejlonzacskóba helyezni és le kell hűteni hűtőszekrényben +4°C-ra. Hívni kell a mentőket! Koponya és agysérülések Fejet ért ütés agyrázkódást, koponya- és agysérülést vagy koponyaalapi törést okozhat. A sérült eszméletlen lehet. Agyrázkódás tünetei: rövid ideig eszméletvesztés, emlékezetkiesés, hányinger, fejfájás, szédülés. Nyílt koponyasérülés súlyos fertőzésnek teheti ki az agyat, esetleg az agy-gerincvelői folyadék a fülön vagy az orron át folyik ki. Bukósisakot viselő sérültről a sisakot lehetőleg két személynek kell eltávolítania óvatosan. Állapottól függően stabil oldalfekvést kell alkalmazni. Pulzus és légzés ellenőrzése, szükség esetén lélegeztetés, tüdő és szív munkájának helyreállítása. Orvost kell hívni. Sokk A testben áramló vérmennyiség jelentős csökkenésekor sokk lép fel. A pulzus eleinte gyors, majd fokozatosan gyengül, alig tapintható. A bőr fakószürke, hideg, nyirkos, ajak feltűnően sápadt, borzongás, aprócseppes verejtékezés. A tünetek nem feltétlenül jelennek meg egyidejűleg. A sérült többnyire tudatánál van. A sokk életveszélyes állapot. A vérzést azonnal csillapítani kell. A sérültet takaróra, ágyra kell fektetni, lábait fel kell polcolni, be kell takarni. Nyugalmát biztosítani, pulzust ismételten ellenőrizni. Orvost kell hívni segélyhíváskor. Pulzus ellenőrzése:A pulzust a nyakon vagy a csuklón kell mérni a mutató,középső és gyűrűs ujjakkal együtt. Legalább 5 mp-ig szükséges vizsgálni a pulzust, mielőtt hiánya megállapításra kerülne. Mindenképpen orvos, mentő kell. Mellkasi sérülések A területet érő tompa ütés bordatörést vagy a mellkasi szervek (pl. tüdő) sérülését okozhatja. Jellemző tünet a fokozódó légszomj. A mellkasnál sípoló zörej hallható. A beteg felüléssel próbálja szabaddá tenni a légutat. Segíteni kell kitámasztással az ülő helyzet kialakítását és megtartását. Folyamatosan ellenőrizni kell a légzést. Szükség esetén mesterséges légzést kell alkalmazni.A sérült nem ehet, nem ihat és nem dohányozhat. Sebet sterilen fedni kell. Intézkedni kell segélykérésről. Hasi sérülések Hasi ütés esetén a belső szervek sérülése miatt sokk léphet fel. A sérülés jelei: kímélő testtartás, kidudorodás a hason v. előreeső bélszakasz, sokktünetek, erős szomjúság, ütésnyomok. A sebet sterilen, lazán le kell fedni. A beleket nem szabad visszanyomni. Hőveszteségnek nem szabad fellépni (takaró). Ellenőrizni kell a pulzust és a légzést. Nem kaphat enni és inni a sebesült. Mentő vagy orvos. Segélyhívás mindenképpen.