Popova Luka falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Janjinához tartozik.
Fekvése Makarskától légvonalban 53 km-re délkeletre, Dubrovnik városától légvonalban 61, közúton 85 km-re északnyugatra, községközpontjától 1,5 km-re délre, a Pelješac-félsziget középső részén fekszik.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint Popova Luka területén már az ókorban is éltek emberek. Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik magaslatokon épített erődített településeken éltek és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Több halomsírjuk is található a község területén, köztük tíz Popova Luka területén is. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A római légionáriusok a félsziget több pontján letelepedtek magukkal hozva kultúrájukat, életmódjukat, szokásaikat. A római villagazdaságokban nagy mennyiségű gabonát, olívaolajat, bort, sózott halat és más élelmiszert állítottak elő, melyekkel élénk kereskedelmet folytattak. Ezek a tágas, kényelmesen berendezett épületek központi fűtéssel, díszes mozaikpadlóval, luxustárgyakkal rendelkeztek. Római villagazdaság maradványai találhatók Popova Luka határában Mirinén is. A Római Birodalom bukása után Dalmácia a gótok, majd a Bizánci Birodalom uralma alá került.
A horvátok ősei a 7. században érkeztek erre a vidékre. A 14. század-ban a Pelješac-félsziget a Raguzai Köztársaság része lett, mely 1333-ban vásárolta meg Kotromanić István bosnyák bántól. Ezután egészen a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. A mai Drače kis halászfaluként keletkezett, területe Janjinához tartozott. 1806-ban a térség a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a bécsi kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 201, 1910-ben 172 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után lakosságának száma a kivándorlás miatt folyamatosan csökken. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1997-ben leválasztották Ston községről és az 1997. május 13-án megalakult Janjina község része lett. 2011-ben a településnek 27 lakosa volt.
Népesség Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 201 188 167 176 204 172 178 140 102 105 92 73 72 56 40 27
250px|bélyegkép|jobbra|A Szentháromság templom homlokzata Nevezetességei A Szentháromság tiszteletére szentelt templom 1892-ben épült a régebbi, kis templom helyén. A Szent György templom maradványai, mellette régi temetővel.
Gazdaság A lakosság fő bevételi forrása a turizmus, a halászat és a mezőgazdaság.
Jegyzetek
Források A dubrovniki püspökség honlapja – Janjina Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017.
További információk Janjina község hivatalos oldala Janjina község turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Dubrovnik-Neretva megye települései