Rúpa magyar: forma, alak páli: रूप (rūpa) szanszkrit: रूप (rūpa) tibeti: གཟུགས (gzugs) kínai/pinjin: 色 / sze japán: 色 - siki koreai: 색 - szek thai: รูป szingaléz: රෑප (rūpa)
A rúpa a hinduizmusban és a buddhizmusban általában az anyagi tárgyakra vonatkozik, amely főleg a megjelenésre vonatkozik.
Buddhizmus
Általánosságban véve a rúpa buddhista fogalom az anyagi forma kifejezésére, amelybe beletartozik mind a test és a külső anyagok.
A páli kánonban a rúpa háromféle szövegkörnyezetben szerepel:Lásd pl. Hamilton (2001), p. 3 és passim. rúpa-khandha – „anyagi formák”, az öt aggregátum (khandha) közül az egyik, amelyekkel minden jelenség kategorizálható (lásd 1-es ábra). rúpa-ájatana – „látható tárgyak”, az érzékszervek közül a szem által érzékelhető tárgyak, a szem az egyik érzékelési alap (ájatana), amellyel a világ észlelhető (lásd 2-es ábra). námarúpa – „név és forma” vagy „tudat és test”, amely a függő keletkezés láncolatában (paticcsa-szamuppáda) a tudatból keletkezik, és amely elvezet az érzékelési alapok fellépéséhez.
Ezen kívül, általánosságban a rúpa azokra a szobrokra is vonatkozhat, amelyek valamelyik buddhát ábrázolják – lásd: buddharúpa.
Rúpa-kandha A rúpa nem a materializmus által leírt metafizikai szubsztancia. Az anyagi mivoltján felül a rúpa azt is jelenti, hogy érzékszervvel érzékelhető — például egy tapintható tárgy. Valójában a rúpa fontosabb jellemzője az, hogy érzékelhető, mint hogy anyag: minden máshoz hasonlóan, a rúpát is a funkciójával lehet meghatározni.Dan Lusthaus, Buddhist Phenomenology: A Philosophical Investigation of Yogācāra Buddhism and the Chʼeng Wei-shih Lun. Routledge, 2002, page 183. Anyagként a rúpát hagyományosan kétféleképpen szokták elemezni: négy elsődleges elemként (páli, mahábhúta); illetve 10 vagy 24 másodlagos elemként.
Négy fő elem A létező rúpa a négy elsődleges vagy nem származékos elemből áll: föld vagy szilárdság tűz vagy hő víz vagy tapadás levegő vagy mozgás
Származékos anyagok Az Abhidhamma-pitakában és a későbbi páli irodalmakban,Hamilton (2001), p. 6. a rúpa további elemzésre kerül tíz, huszonhárom, vagy huszonnégy másodlagos vagy származékos (upádá) anyagként. A tíz másodlagos anyag a következő: szem fül orr nyelv testItt a "test" (kája) arra utal, amely érzékel ("érintés", phoṭṭhabba). Az Upanisadokban a "bőr" szót használják "test" helyett (Rhys Davids, 1900, p. 172 n. 3). alak hang szag íz érintésAz első tíz másodlagos elem ugyanaz, mint az első öt (fizikai) érzékszervi alap és a tárgyaik (pl. lásd: Hamilton, 2001, pp. 6-7).
A huszonnégyes felsoroláskor a következő 15-öt adják hozzá a fent tíz első kilenc tagjához: nőiség férfiasság vagy virilitás élet vagy vitalitás szív vagy szív-alapA Vsm. XIV, 60 (Buddhagósza, 1999, p. 447) szerint a szív-alap nyújtja az anyagot a tudat és a tudat-tudatosság támogatásához. A Szutta-pitaka nem állapítja meg a tudat szféra (ájatana) anyagi alapját. fizikális jelzések (szándékot kifejező mozdulatok) hangjelzések tér elem fizikális könnyedség vagy pozitivitás fizikális képlékenység vagy plaszticitás fizikális alkalmasság vagy kezelhetőség fizikális csoportosulás vagy integráció fizikális megnövelés vagy karbantartás fizikális korosodás vagy elmúlás fizikális állandótlanság ételA 24-es lista például megtalálható a Viszuddhimaggában (Vsm. XIV, 36 ff.) (Buddhagósza, 1999, pp. 443 ff.; és, Hamilton, 2001, p. 7).
Összesen 23 származéktípus található, például az Abhidhamma-pitakában található Dhamma-szanganíban (pl., Dhs. 596), amely kihagyja a szív-alapot.Összehasonlításként: Dhs. 596 (Rhys Davids, 2000, p. 172) és Vsm. XIV, 36 (Buddhagósza, 1999, p. 443).
Kapcsolódó szócikkek
Abhidharma Arúpa Test Tudat Észlelések Érzékelés Buddharúpa Tudat (buddhizmus) Námarúpa (elmélet) Szkandha Szankhata Szanna Vedaná Vidzsnyána Szubsztanciális forma A létezés három jellemzője
Jegyzetek
Források Buddhagósza, Bhadantācariya (trans. from Pāli by Bhikkhu Ñāṇamoli) (1999). The Path of Purification: Visuddhimagga. Seattle, WA: Buddhist Publication Society Pariyatti Editions. . Hamilton, Sue (2001). Identity and Experience: The Constitution of the Human Being according to Early Buddhism. Oxford: Luzac Oriental. . Monier-Williams, Monier (1899, 1964). A Sanskrit-English Dictionary. London: Oxford University Press. . Retrieved 2008-03-06 from "Cologne University" at http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/scans/MWScan/index.php?sfx=pdf. Rhys Davids, Caroline A.F. (, 2003). Buddhist Manual of Psychological Ethics, of the Fourth Century B.C., Being a Translation, now made for the First Time, from the Original Pāli, of the First Book of the Abhidhamma-Piṭaka, entitled Dhamma-Saṅgaṇi (Compendium of States or Phenomena). Whitefish, MT: Kessinger Publishing. .
További információk
Kategória:Buddhista fogalmak