A közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző megjelölések gyűjtőfogalomként szolgálnak mindazon megjelölésekre, amelyek egy adott ország vagy országcsoport védjegyjoga szerint védjegyként nem lajstromozhatók senki részére. Ez a tilalom a feltétlen lajstromozást gátló okok egyike, amely egyaránt vonatkozik mind a közrendbe ütköző megjelölésekre, mind a közerkölcsbe ütköző megjelölésekre. Előfordulhat, hogy az adott megjelölés mind a közrendbe, mind a közerkölcsbe ütközik.

Története

Az ún. közrendi záradék már az 1803. évi francia polgári törvénykönyvben megjelent,Code Civil 6. cikk amely úgy rendelkezett, hogy magánjogi szerződésekkel nem lehet megváltoztatni sem a közrendet (ordre public), sem a "jóerkölcsöt" (bonnes moeurs). Ennek megfelelő rendelkezés mind a korábbi, mind a hatályos magyar Polgári törvénykönyvben is található, mint semmisségi ok.1959. évi IV. törvény 200. § (2) bek. illetve 2012. évi Ptk. 6:96. §

A 19. század végétől megjelent különböző nemzeti védjegytörvények is tartalmazták ezt a tilalmat. Az iparjogvédelem átfogó nemzetközi egyezménye, a Párizsi Uniós Egyezmény is tartalmaz a védjegyoltalomból kizárt megjelölések körében is utalást a közrendi záradékra.PUE 6quinquies (B) cikk 3. pont

A közrend fogalma a védjegytörvény e rendelkezésének alkalmazásában a francia ordre public, illetve az angol public policy'' fogalmával azonos jelentésű: a közrend a jogrendszer alapvető intézményeit és elveit foglalja magában.SZTNH módszertani útmutató

A magyar védjegyjogban

A korábbi törvényekben A közrendi záradék már legelső, 1890-es védjegytörvényünkben is megjelent.3. § 4. pont Az 1997. július 1-ig hatályos 1969. évi IX. törvény a feltételen lajstromozást gátló okok közé sorolta az olyan megjelölést, amelynek használata jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék.1969. évi 3. § (1) bek. b. pontja Az ilyen megjelölés tehát nem részesülhetett védjegyoltalomban.

A hatályos magyar védjegytörvényben

A hatályos magyar védjegytörvénya többször módosított 1997. évi XI. törvény kimondja a közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző megjelölések''' védjegyként való lajstromozásának tilalmát, a feltétlen kizáró okok körében. Ezek szerint a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.1997. évi XI. törvény 3. § (1) bek. a. pontja - szövegét a 2001. XLVIII. törvény 67. § (1) j. pont határozza meg, hatályos: 2002. január 1-jétől

Magyar joggyakorlat A Fővárosi Ítélőtábla egy ítéletében (a DE PUTA MADRE-ügyben) rámutatott, hogy a jogi értelemben vett közrendbe vagy közerkölcsbe ütközés tagállamonként más és más lehet.FÍT 8. Pkf.26.837/2008/3. pont, idézi pl. A védjegytörvény magyarázata, 57. old.

A közrendbe ütköző megjelölések közé tartoznak az önkényuralmi jelképet tartalmazó megjelölések. E jelképek védjegyjogi megítélésnél figyelembe veszik hogy több ilyen jelkép pl. a vörös csillag, a nyilaskereszt vagy a szvasztika olyan szimbólumok, amelyek ugyan az emberiség különböző kultúrköreiben régóta használatosak, azonban ezek bizonyos 20. századi önkényuralmi politikai rendszerekkel közvetlen összefüggésbe hozhatók.A védjegyjog magyarázata. 58. old.

Az SZTNH módszertani útmutatója szerint

A magyar büntetőjogban

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 335. §-a szerint, "aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon a) terjeszt, b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy c) közszemlére tesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő."

Az európai uniós védjegyjogban

Az európai uniós védjegyrendelet szerint a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.A Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a közösségi védjegyről, 7. cikk f) pont Ezek az okok az európai uniós jog szerint is a feltétlen kizáró okok közé tartoznak, ezért a hivatalból indított vizsgálat ezekre minden védjegybejelentés esetén kiterjed.

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

Önkényuralmi jelkép Önkényuralmi jelkép használata Magyarországon

Kategória:Iparjogvédelem Kategória:Védjegyjog