A Terror Háza Múzeum a 20. századi diktatúrák áldozatainak emlékére létrehozott múzeum Budapesten, egy nagyon szimbolikus helyen, az Oktogon melletti Andrássy út 60. szám alatt. A századok magyarországi fasiszta és kommunista rezsimekkel kapcsolatos kiállításokat tartalmaz, valamint emléket állít ezeknek a rezsimeknek az áldozatainak, köztük az épületben fogva tartott, kihallgatott, megkínzott vagy megölt személyeknek. A múzeum 2002. február 24-én nyílt meg, azóta a múzeum főigazgatója Dr. Schmidt Mária. A Terror Háza az Európai Memória és Lelkiismeret Platformjának tagszervezete. A nevezetes látogatói, köztük Zbigniew Brzezinski, Francis Fukuyama és Hayden White nagyban dicsérték a múzeumot, annak kiállítását.
1944-ig az épület a nyilas párt székhelye, a 1956-ig pedig Magyarország kommunista politikai rendőrségének, az ÁVH központja volt.
A kiállítás koncepciója A Közép-és Kelet-Európa Történetét és Társadalmait Kutató és Tanulmányozó Alapítvány kezdeményezésére alapított hely mindenekelőtt emlékhely a két diktatúra áldozatainak tiszteletére. A kronológiai útvonalat tiszteletben tartva a látogatás az épület pincéivel, a politikai foglyok celláival és kínzási eszközeikkel zárul.
A fasiszta és kommunista hatalmak cselekedeteit, a korabeli dokumentumok vetítése formájában képviselik és magyarázzák: a nyilas párt politikája, Szálasi Ferenc, a náci ihletésű magyar párt elnöke, akit a német megszállók hatalomra helyeztek Magyarország megszállása után 1944-ben. Továbbá betekintést nyer az ezután következő kommunista uralom által elkövetett különféle visszaélésekre és a Magyar Dolgozók Pártja vezetői által alkalmazott terrorpolitikára (deportálások a szovjet Gulágba, politikai gyilkosságok, kihallgatások, az ellenfelek üldözése).
Ami a kommunizmust és a fasizmust illeti, kiállítás anyagot tartalmaz az akkori Magyarország, és a náci Németország és Szovjetunió viszonyáról. Tartalmaz olyan kiállításokat is, amelyek olyan magyar szervezetekkel kapcsolatosak, mint a fasiszta Nyilaskeresztes Párt és a kommunista ÁVH (amely hasonló volt a Szovjetunió KGB titkosrendőrségéhez). Az információk és a kiállított tárgyak nagy része magyar nyelvű, bár mindegyik szobához kiterjedt információs lap tartozik angolul és magyarul. Hangos útmutatók angol és német nyelven is rendelkezésre állnak. A kiállítás háttérzenéjét Kovács Ákos, a Bonanza Banzai egykori frontembere és producer írta. A látogatók nem fényképezhetnek és nem használhatnak videokamerát az épületen belül.
Kritikák A múzeumot a 2002-es választások előtt nyitották meg, ekkor a kormányon lévő Fidesz erősen kampányolt az akkor az MSZP vezette baloldali ellenzék ellen, amely direkt politikai támadásnak vette, amikor a választások előtt néhány hónappal megnyitották a 85 százalékban a szocialista diktatúra borzalmaival foglalkozó állandó tárlatot. A kiállítás a nyilas terrort csak a Rákosi-korszak összefüggésében mutatja, a 3 emeletes tárlaton mindössze egy szoba és egy folyosó foglalkozik kizárólag a fasiszta hatalommal. Az egész múzeum a baloldal legitimitását igyekszik aláásni az elődpárt bűneinek hangsúlyozásával, miközben a Fidesz magát a nemzeti múlt oltalmazójaként állította be. A múzeum aktuálpolitikai céljai egyértelműek: az ajándékboltban, a földszinten kiállított tank árnyékában 2025 szeptemberében is Schmidt Mária és Szájer József könyvei kaphatóak.
A 2002-es megnyitást követő hatalmas sajtóvitát jól mutatja be az a Galántai Csaba által összeállított, csaknem 300 oldalas kötet, amely 2002–2003-ból a magyar sajtó jelentősebb, a múzeumot értékelő, bíráló és méltató cikkeit fogja össze.
A kiállítás formai megvalósítását is sok kritika érte hatásvadász, színházias showelemei miatt. A szobák nagy részében az Ákos által erre a célra írt teátrális zenei aláfestés hallatszik. A kiállítási tárgyak célja nem az informálás vagy a korhű bemutatás, hanem az elkápráztatás.
A 2019-es, a rendszerváltás 30 évfordulójáról megemlékező, az épület előtti járdán elhelyezett tabló-kiállítást Szily László részletes kritikájában kicsinyes történelemhamisításnak, de legalább viccesen önleleplezőnek értékelte.https://444.hu/2019/06/17/kicsinyes-tortenelemhamisitas-de-legalabb-viccesen-onleleplezo-schmidt-mariaek-utcai-rendszervaltas-kiallitasa
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter 2026. szeptember 15-i döntésével Schmidt Máriát a Terror Háza főigazgatójának tisztségéből azonnali hatállyal felmentette, az intézmény látogathatóságát pedig annak tárcai átvilágításáig ideiglenesen felfüggesztette. A kiállítás szakmai felülvizsgálatára az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársait és független szakértőket kértek fel, a folyamatban lévő átvilágítás közben a gyűjtemény szeptember 22-től újra látogatható (ideiglenesen belépőjegy váltása nélkül).
Az épület
Budapest, Andrássy út 60. A háromemeletes, neoreneszánsz épület 1880-ban Feszty Adolf tervei alapján polgári lakóháznak épült. A házat, amely Perlmutter Izsák festőművész tulajdona volt, a festő 1932-ben bekövetkezett halála után a Magyar Zsidó Múzeum és a Budapesti Zsidó Hitközség pesti jogelődje, a Pesti Izraelita Hitközség örökölte, de a haszonélvezeti jog Perlmutter özvegyét és leányát illette meg.
1937-ben új lakók béreltek helyiségeket a házban: a magyar nemzetiszocialista mozgalom Szálasi-féle szárnya, és ez az esemény előrevetítette az elkövetkező két évtized kegyetlenségeit, amelyeknek az épület szemtanújává vált.
Bár a Horthy-rendszer bebörtönözte Szálasit, hívei 1940-ben történt szabadulásáig is zavartalanul tartották gyűléseiket az Andrássy úti villában, amely 1940 után lett a főhadiszállásuk, és Szálasitól a Hűség Háza nevet kapta. 1944 őszén a sikertelen kiugrási kísérlet után a nyilasok vették át az uralmat Magyarországon. A Hűség Háza ekkor már begyűjtőhely és börtön is lett, itt tartották fogva és kínozták az ellenállókat és az ellenségnek kikiáltott áldozatokat.
1945 tavaszán, a szovjet csapatok bevonulásával véget ért a II. világháború és a nyilaskeresztes párt uralma is. Az Andrássy úti ház új gazdát kapott. A kommunisták hatalmát biztosítani hivatott politikai rendőrség vezetője, Péter Gábor kifejezetten ezt a házat kérte főhadiszállásnak a szervezet számára. A későbbi ÁVO és ÁVH emberei átalakítási munkálatokba kezdtek. Ennek oka az volt, hogy az egyre növekvő számú fogvatartottat nem tudták a cellákban elhelyezni. A környező épületek alatti pincéket is birtokba véve, pincebörtön-labirintust alakítottak ki az Andrássy út 60. szám alatt. A kommunista rendszer ellenségeinek kikiáltott embereket itt kínozták, ölték meg és csikartak ki belőlük vallomásokat.
Az egykor Hűség Háza, majd ÁVH székház 1956-ig szolgált az állami terror központjaként. Ezt követően az épületet átalakították, majd különböző cégek székházaként, illetve irodaházként működött. A pincében minden nyomot eltüntettek és KISZ klubot rendeztek be. Az épület Andrássy út felőli homlokzatán 1962-1992 között a CHEMOKOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat neoncső reklámja világított.
A múzeum létrehozásakor a felújítás során a tetőél mentén végigfutó betűkre mint kreatív megoldású épületfeliratra – ahol a fény-árnyék hatások ismétlik meg a kiírást a homlokzaton – a WebUrbanist blog is felhívta a figyelmet.
Alapítás bélyegkép|250px|A homlokzat egy része A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az épületet, hogy egy olyan múzeumot hozzon létre, amely a magyar történelem e két véres korszakát mutatja be. Az épületet Sándor János építész és Ferenczfy-Kovács Attila belsőépítész tervei alapján alakították át. A történelmi-szakmai koncepció Schmidt Mária nevéhez fűződik.
Időszaki kiállítások 2002-től bélyegkép|250px|A tank egy másik szögből
2002 Páneurópai piknik Hálózat – Ügynökvilág Magyarországon
2003 Márton Áron emlékkiállítás Ki volt George Orwell? A Valódi 1984 Éhínség Ukrajnában
2004 Magyar tragédia 1944 – Holokausztweboldala (A kiállítás részeként Claude Lanzmann: Shoah című filmjének díszbemutatója) Ember az embertelenségben – Raoul Wallenberg bélyegkép|250px|Az épület homlokzataHetedíziglen – Gyermekek a holokausztban
2005 Magyar Tragédia, 1945 – Jaj a legyőzötteknek! Rabszolgasorsra kényszerítveweboldala (A kiállítás részeként Sára Sándor: Nehézsorsúak című dokumentumfilmjének díszbemutatója)
2006 Magyar tragédia 1946 – Német sors Európában, sváb sors Magyarországonweboldala Pesti srácok 1956weboldala
2007 Magyar tragédia 1947 – Magyar sors Csehszlovákiábanweboldala
2008 Szabadság a paplan alatt – Szex, mint forradalom 1968- 2008weboldala Eltiport tavasz – Prága 1968 Katyn – tömeggyilkosság, politika, erkölcs
2009 Átvágva – vasfüggöny, páneurópai piknik, rendszerváltoztatás
2010 Lenin és Buddha – a kommunizmus hagyatéka az Urálon túl Egymásnak ítélve – cigány identitás a XXI. században
2011 Magyar tragédia – Délvidék 1944-1945weboldala Andrzej Przewoźnik-emlékkiállításweboldala
2012 Raoul Wallenberg emlékkiállítás Bátran és szabadon – 10 éves a Terror Háza Múzeum A magyarok lelkiismerete – Mindszenty József (1892-1975)
2013 A berlini forradalom Egy orosz hazafi: Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008) thumb|2013. október 23 -án|200px
2014 Átlépni a szabadságba
2015 Rabszolgasorsra ítélve Először szabadon
bélyegkép|250px|A forradalom híres „Ruszkik haza!” jelmondata és a lyukas zászló jelképe 2016 1956 – A szabadságért és a függetlenségért Egy akaraton 1956–2016
2017 56 Múlt és jelen – képes időutazás Az akció fedőneve: Lenin – Német pénzzel Oroszország ellen
2019 30 éve szabadon – utcai tablókiállítás Hőseink 1956 – Cigány szabadságharcosok
2020 Először szabadon – Az 1990-es első szabad választások plakátjai
2021 Együtt, szabadon – tárlat a magyar cigányság hőseiről
2022–2024 Együtt, szabadon – Magyar cigány hősök kültéri tablókiállítás
2022–2023 A legmodernebb magyar nő – Slachta Margit
2024 1956 – MÚLT, NEM MÚLT – Lentikuláris fotókiállítás
2023– Nagy bűntetthez nagy eszme kell!
2025 Elfelejtettük volna? kültéri tablókiállítás
Konferenciák 2003 100 éve született George Orwell – kerekasztal beszélgetés A berlini felkelés 50. évfordulója – konferencia Ki volt George Orwell? – kerekasztal – beszélgetés Orwell – nemzetközi konferencia Joszif Sztálin – ötven év távlatából – nemzetközi konferencia Éhínség Ukrajnában 1932-33 – nemzetközi történészkonferencia
2005 Magyar tragédia 1944 – Vesztesnek lenni – nemzetközi konferencia
2006 Magyar tragédia 1946 – Német sors Európában – sváb sors Magyarországon – nemzetközi konferencia
2007 Szoros ellenőrzés alatt – kerekasztal – beszélgetés
2008 Andrzej Wajda: Katyn – filmbemutató Ukrán éhínség – megemlékezés
2009 Vasfüggöny-szobor avatása a Terror Háza Múzeum előtt Mészáros Márta: Utolsó jelentés Annáról – filmbemutató és kerekasztal-beszélgetés
2010 Fekete március Marosvásárhely, 1990 – megemlékezés és díjátadó Szembesítés – Románia román szemmel – vetítéssorozat és kerekasztal-beszélgetés Megemlékezés Németország újraegyesítésének 20. évfordulója alkalmából – berlini fal egy darabjának felavatása a Terror Háza Múzeum előtt
2011 Magyar tragédia – Délvidék 1944-1945 „Magyar voltál, ezért!” – kiállításmegnyitó Egymásnak ítélve – Fekete március Marosvásárhelyen – könyvbemutató Egy vidéki srác a gonosz birodalom ellen – Ronald Reagan (1911-2004) – nemzetközi konferencia „Úgy hevernek, mintha élnének” – Andrzej Przewoznik emlékkiállítás-megnyitó Magyar tragédia – Délvidék 1944-1947 – könyvbemutató Az újjászülető ember – Csingiz Ajtmatov emlékest „Kik Érted Haltak…” („1956 – Who Have Died for Thee”) – nemzetközi konferencia Brindusa Armanca: Közelmúlt a médiában – Határesetek a szögesdróton – könyvbemutató Gyertyák a szabadságért – nemzetközi konferencia
2012 Berényi András: Kárpátalja magyarsága – könyvbemutató „Behálózva” – könyvbemutató és beszélgetés az egyházi átvilágításokról