A magyar labdarúgó-válogatott 2018-as világbajnoki selejtezőjének ötödik mérkőzése 2017. március 25-én, Lisszabonban, az ellenfél Portugália válogatottja. Ez volt a magyar labdarúgó-válogatott 915. hivatalos mérkőzése és a két válogatott egymás elleni 12. összecsapása.

Előzmények

A portugál válogatott igazi mumusa a magyaroknak, az eddig tizenegy összecsapáson még soha nem sikerült legyőzni őket. Legutóbb a 2016-os Európa-bajnokság csoportkörében találkoztak, akkor 3–3-as döntetlen eredmény született. Az első, az 1926-os 3–3-as mérkőzés utólag került a hivatalos meccsek közé, ez az egyetlen, amelyet karácsony napjain játszottunk. A portugálok mindig is hivatalos országok közötti mérkőzésnek tartották a találkozót, így 74 évvel később, 2000-ben a magyar szövetség is annak ismerte el. A magyar csapat összeállítása a következő volt a mérkőzésen: Weinhardt — Nagy, Mándi — Pesovnik, Kléber, Nádler — Braun, Molnár, Holzbauer, Orth, Jeny. A kapus, a jobbhátvéd, a jobbfedezet és a középcsatár képviselte a szombathelyi Sabaria csapatát, a többiek a fővárosi Hungáriát. Holzbauer és Braun góljával az első félidőben kétgólos vezetést szerzett a magyar csapat, amely fölényben is játszott. A portugálok a fordulás után tizenegyesből szépítettek, majd pár perccel később a Weinhardt hibájából ki is egyenlítettek. Később a vezetést is megszerezték, szerencsére a hajrában Holzbauer második gólja legalább 3–3-ra kozmetikázta az eredményt.

1933. január 29-én ugyancsak a profi válogatott játszott, utólag hivatalossá emelt mérkőzésen. Nádas Ödönnek számolja a statisztika a mérkőzést a szövetségi kapitányok közül a meccset, de valójában dr. Máriássy Lajos, a profik kapitánya irányított. A Szabó — Szemere, Bíró — Barátky, Sárosi, Magyar — Markos, Cseh, Turay, Teleki, Titkos (Déri) gárda játszott, tulajdonképpen nem is rosszul. Az első negyedórában szinte csak a spanyol játékvezetőn múlt, hogy nem szereztünk kétgólos vezetést. A második félidőben egyetlen hiba, illetve Artur Pinga fejes gólja elég volt a vereséghez.

1938. január január kilencedikén a Ferencváros ászai nélkül, az utazástól elgyötörten, súlyos vereséget szenvedett a magyar válogatott a portugáloktól. Tartalékos összeállításban utazott a túrára a magyar csapat. A Szabó — Miklósi, Bíró — Gyarmati, Turay, Dudás — Sas, Vincze, Kállai, Zsengellér, Titkos tizenegy, amelybe aztán beállt Szűcs és Szendrődi, sima, 4–0-s vereséget szenvedett. Szabó „Tóni” világviszonylatban is a kor egyik legjobb kapusa volt, de a szakadó esőben, a csúszós pályán nagyon nem ment neki. Az első negyedóra végén kapott két hárítható gólt Espirito Santótól és Cruztól, aztán a másodikban még kettőt, Soeirótól és a duplázó Cruztól. A magyar válogatottból talán csak Bíró Sándor és a második félidőre Turayt és Kállait váltó Szűcs, Szendrődi kettős játszott elfogadhatóan. „Megsemmisítő vereséget szenvedtünk, nem bírtunk a lendületes latin futballal” – írta a Nemzeti Sport.

Egészen 1956 júniusáig nem találkozott a két csapat, akkor az Aranycsapat belga-francia-portugál portyára indult. Lisszabonban előbb a portugál válogatottal, majd a főváros válogatottjával mérkőzött. A FIFA-kongresszus idején tartott hivatalos A-válogatott-mérkőzésen az Ilku — Buzánszky, Teleki, Lantos — Bozsik, Palotás — Budai II, Kocsis, Machos (Berendy), Puskás, Fenyvesi összeállításban játszott a magyar legénység. A később a Guttmann Béla Benficájában két BEK-et nyerő José Águas szerezte meg a vezető gólt az első félidő utolsó percében, de Kocsis Sándor és Lantos Mihály góljával a válogatott fordított a második elején. Nem tudott ellenben nyerni, mert Manuel Vasques a 65. percben kiegyenlített (2–2). Ez a találkozó volt Sebes Gusztáv szövetségi kapitányi pályafutásának utolsó mérkőzése, a 69. találkozó. Guszti bácsi mérlegét rontotta ugyan 1956 tavaszának botladozása, de így is a magyar futballtörténelem legsikeresebb szövetségi kapitánya mind a megnyert titulusokat, mind – a legalább tíz meccsen dirigálókat figyelembe véve – a százalékos teljesítményt tekintve. Öt nappal később Budapest válogatottja Puskás két és Kocsis egy góljával megverte a portugál főváros kombináltját, a mérkőzés után a tekintélyes A Bola megállapította: „Puskásnak remek bal lába van”.

Az első tétmérkőzés az 1966-os világbajnokság csoporttalálkozója volt. José Augusto a 3. percben megszerezte a vezetést, ezt Bene Ferenc a 60. percben még kiegyenlítette. De a portugál szélső a 67. percben is szerzett egy gólt, amit aztán az utolsó pillanatokban a hórihorgas center, José Torres is megtoldott eggyel, így alakult ki a végeredmény. Balszerencsés mérkőzés volt, a bemelegítésnél megsérült Szentmihályi Antal – akinek korábban számos szép győzelmet köszönhetett a csapat – ezúttal kétszer is hibázott. Ezeken ment el a meccs, mert különben a magyar csapat semmivel sem maradt el tudásban ellenfelénél. Baróti Lajos egyébként a még leginkább az akkori Inter védekezési formációjára hasonlító, 1-4-2-3-as felállást választotta, Mátrai Sándor előtt a Káposzta Benő, Mészöly Kálmán, Sipos Ferenc, Sóvári Kálmán négyes játszott. A fedezetkettőst Nagy István és Rákosi Gyula alkotta, elöl pedig három világklasszis, Bene Ferenc, Albert Flórián és Farkas János támadott. Az újpesti csatár nemcsak ezen a mérkőzésen, hanem a torna minden magyar meccsén szerzett gólt. Hasonló bravúrra rajta kívül csak Sárosi György doktor volt képes, 1938-ban.

1983-ban Coimbrában gól nélküli döntetlenre végzett Mészöly Kálmán csapata a portugálokkal. csalódást keltett itthon az eredmény, noha a 15 hónappal később Eb-elődöntőt játszó házigazdáknál olyan kiválóságok játszottak, mint Humberto Coelho, Carlos Manuel, Pacheco, az ifjú Chalana, valamint a két csatár, Nené és Fernando Gomes. A Katzirz — Martos, Kocsis I., Garaba, Tóth J. — Hannich, Nyilasi, Póczik, Varga J. (Hajszán) — Kiss L. (Törőcsik), Pölöskei összeállítású együttesben elsősorban a védelem remekelt. A pécsi kapus, a néhány nappal később a 30. születésnapját ünneplő Katzirz Béla például egyenesen lenyűgözte a portugálokat: az idény végén, nyáron a lisszaboni Sporting szerződtette.

1998. szeptember 6-án, a 2000-es Európa-bajnokság selejtezőinek kezdetén a portugál válogatott 3–1-re nyert Bicskei Bertalan abban az esztendőben még veretlen válogatottja ellen. A portugálok azonban más nagyságrendet képviseltek, Figóval, Rui Costával, Sá Pintóval. (Paulo Sousa nem játszott.) Ötvenezer néző előtt sokáig pislákolt a remény, főleg, hogy Horváth Ferenc góljával a 32. perctől vezetett a Király — Fehér Cs. (Korsós Gy.), Lakos, Hrutka, Mátyus — Lisztes (Dárdai), Halmai, Illés — Dombi (Kovács Z.), Horváth F., Hamar összeállítású magyar csapat. A második félidőben aztán Sá Pinto két, Rui Costa egy gólt szerzett, s ezzel elszállt a bravúros kezdés reménye. Ez volt az első alkalom, hogy a portugál A-válogatott Budapesten játszott.

1999. október kilencedikén Lisszabonban 3–0-s vereséget szenvedett a válogatott az újabb Európa-bajnoki selejtezőn. Bicskei Bertalan a Király — Korsós Gy., Lakos, Dragóner, Mátyus — Lendvai, Halmai, Pisont (Dárdai) — Sowunmi (Kovács Z.), Egressy — Horváth F. (Herczeg) együttest játszatta. A remények bő negyedóra alatt szertefoszlottak, előbb Rui Costa, majd João Pinto szerzett gólt. A Vítor Baía — Secretário (Abel Xavier), Jorge Costa, Paulo Madeira, Dimas — Paulo Sousa – Figo, Rui Costa (Paulo Bento), Sergio Conceição — Pauleta, João Pinto (Sá Pinto) összeállítású portugál alakulat túl erős volt, Abel Xavier révén a második félidőben, Pauleta kiállítása után is tudta növelni az előnyét.

2009 szeptemberében még kifejezetten jól állt a magyar válogatott, még volt esélye a vb-pótselejtező elérésére is. Aztán a svédek elleni hazai vereség gyengítette a pozíciót, a portugálok elleni pedig végleg elűzte a szép álmokat. „Európa braziljai” ellen egy brazilból lett portugál, Pepe gólja döntött a vendégek javára. (Ráadásul a gólpasszt is egy brazil születésű, Deco adta.) A Babos — Bodnár, Juhász, Gyepes, Halmosi — Vadócz, Tóth B., Dárdai — Dzsudzsák, Huszti — Torghelle tizenegy kezdett, majd a 65. percben Erwin Koeman Huszti és Dárdai helyére Hajnalt és Priskint küldte a pályára. A hajrában Tóth Balázs helyére Buzsáky Ákos állt. Az 1–0-s vereséggel szinte minden remény elszállt a továbbjutásra.

Bő egy hónappal később a magyar és a portugál együttes a svédek veresége miatt, lehetőséget kapott a második hely megszerzésére a vb-selejtező-sorozatban. A magyar válogatott a Babos — Bodnár, Gyepes, Juhász, Vanczák — Vadócz (Priskin), Tóth — Huszti (Buzsáky), Gera, Dzsudzsák (Varga J.) — Torghelle összeállításban játszott. A portugáloknál, Cristiano Ronaldóval az élen, minden sztár pályára lépett, az eltiltott Pepe kivételével. A 18. percben megszerezte a vezetést a hazai válogatott: Simão vágta a hálóba a labdát. A 26. percben Cristiano Ronaldo cserét kért, korábbi manchesteri klubtársa, Nani állt a helyére. Erwin Koeman kapitány fontosabbnak tartotta, hogy egy súlyos vereség elkerülésére játsszon, mintsem gólra. A 74. percben Pedro Mendes labdáját Liedson közelről a kapura fejelte. Babos hihetetlen reflexszel belekapott a labdába, de csak a gólvonalon túlról tudta kihúzni. Hat perccel később Gyepes hibája után Duda beemelte a labdát a tizenhatoson belülre, a Vanczák mögött helyezkedő Simão pedig óriási gólt lőtt a rövid sarokba.