Némethy György (Divény, Nógrád megye, 1826. április 24.Divényi r.k. egyházközség, 1826. évi keresztelések. – Budapest, 1901. december 8.) színész, operett- és népszínmű-énekes, színigazgató, honvédhadnagy, népszínműíró, a pesti Nemzeti Színház tagja.

Pályafutása

Apja, Némety György Divényben a Zichy grófok családi levéltárosa volt, anyja Virág Krisztina. 1842. július 10-én lépett fel először. Az 1840-es évek második felében a vidéki színészet kedvelt tagja volt, Petőfivel együtt működött. A szabadságharc alatt Bem táborában küzdött a 4. vadászezred hadnagyaként; azután ismét visszatért a színészi pályára. 1853. május 9-én és 1854. december 4-én vendégként lépett fel a Nemzeti Színházban a Csikósban. 1855-ben a pesti nemzeti színházhoz szerződött, ahol április 13-án mutatkozott be állandó tagként a Parlagi Jancsiban. A népszínművekben nejével, Eötvös Borcsával, akivel 1859 augusztusában kötött házasságot, a főszerepeket játszotta. 1866-ban ismét vidékre ment, igazgató is volt; ezen vállalata azonban balsikerrel járt. 1881-ben mint jegykiadó-pénztárnok ismét a Nemzeti Színházhoz került és innét 1898-ban nyugalomba vonult.

Költeménye a Nemzeti Szinházi Naptárban (1858. A gyujtogató, költ.).

Fontosabb szerepei

Andris (Szigligeti I.: A vén bakancsos és fia, a huszár) Dalos Pista (Szigligeti E.) Omár (Gluck: A rászedett kádi) Gaston (Lytten: Richelieu)

Működési adatai

1843: Kecskemét, Pozsony, Győr, 1845–46. Nagyvárad; 1847: Nagybecskerek; 1852: Latabár Endre; 1866: Miskolc; 1867: Kassa; 1869: Nagybecskerek; 1870–72: Miskolc; 1876: Aradi Gerő, Sztupa Andor; 1877–78: Kecskemét; 1879: Homonna; 1880: Nyitra.

Igazgatóként: 1873: Szatmár; 1874: Szabadka.

Munkái

Dalok Kántor és molnár leánya cz. eredeti népszinműből. Pest, 1857. A víg czimborák, eredeti víg operette egy felv., zenéje Huber Károlytól. Pest, 1863. (Pesten a Nemzeti szinházban négyszer, az Operaházban egyszer adatott és Kassán 1865. nov. 15.)

Kéziratban színművei

A kántor és molnár leánya, eredeti népszinmű három szakaszban, zenéje Doppler Károlytól (először a pesti Nemzeti Színházban 1857. okt. 19., 25. és Kassán 1862. nov. 9.); Vén darázs, vígj. három felv. (először Pesten 1859. nov. 28.); A gályarab, szinmű öt felv. Hugo V. Nyomorultak c. regénye után színre alkalmazta (először Pesten 1864. márcz. 9., Kassán decz. 17. Később A nyomorultak c. Ism. Greguss Á., Tanulmányok II. 280. l.); A miskolczi kiházasító egylet, ered. korrajz (először Kassán 1873. ápr. 20.); A czigány király, tört. dráma öt szakaszban, Ponson du Terrail Három czimbora c. regényéből színre alkalmazta, először Kassán 1875. ápr. 5.).

Jegyzetek

Források

Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, .

További információk

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.

Kategória:Magyar színészek Kategória:Színigazgatók Kategória:Divényiek Kategória:1826-ban született személyek Kategória:1901-ben elhunyt személyek